Dr. Lesetár Péter ügyvéd, angol tolmács és szakfordító alábbi cikkében a régi és a hatályos Ptk. két szakaszának angol nyelvű fordításait elemzi kritikai éllel.
A jelen cikk a Társasági jogi kulcsfogalmak a Gt. és az új PTK. fordításaiban c. művem egy részletén alapul. A mű részint a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) német, angol és francia fordítását vizsgálja. A jogszabályok körében azonban nem csak a Gt. fordítása problémás. Ezt itt a 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (a továbbiakban: Ptk.) 98-99. §§, valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: PTK.) angol fordításának lektorálásával mutatom be. A Ptk. magyar szövege megtalálható a következő címen: http://njt.hu/…/njt_doc.cgi?…, a PTK. a következő címen: http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…, angol fordításuk pedig a Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven-ben. Lássuk a 98-99. §§-t és az 5:21-22. §§-t alkotó szegmenseket:
HU (Ptk.)1: X. fejezet
HU-EN (Ptk.)2: Chapter X
E fordítás rendben van.
HU (Ptk., PTK.): A tulajdonjog tartalma és védelme
HU-EN (Ptk.): Content and Protection of Ownership
HU-EN (PTK.): CONTENT AND PROTECTION OF OWNERSHIP RIGHTS
<Content> helyett inkább <Components>, hiszen valójában a tulajdonjog részjogosítványairól van szó, amint ez az <A birtoklás joga> alcímből kiderül. Tehát inkább: <The Components of Ownership and the Protection of Ownership>. A PTK. angol fordításában szereplő <ownership rights> jobban kifejezi, hogy jogról van szó, mint a puszta <ownership>.
HU (Ptk., PTK.): A birtoklás joga3
HU-EN (Ptk., PTK.): Right of Possession
Ez helyes angol szakfordítás. Megfelelő ez is: <Right to possession>.
HU (Ptk.): 98. §
HU-EN (Ptk.): Section 98.
Angolul jobbára csak folyó szövegben írják ki a <section>-t. Pontot tenni cím végére nem szokás. A szakaszszám egy sorban van a hozzá tartozó szöveggel. A HU <98. §>4 a brit angol jogi szaknyelvben: <98> . A HU <98. §> az amerikai angol jogban: <§ 98>5. A PTK.-beli <5:21. §> az angol fordításban mindezek ellenére: < Section 5:21>.
HU (Ptk., PTK.): A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.6
HU-EN (Ptk.): An owner has the right of possession and is entitled to protect the possession.
HU-EN (PTK.): The owner has the right of possession and is entitled to protect his possession.
A fordításnak a következő része rendben van: <An owner has the right of possession and>.
Az <is entitled to protect> = <jogosult védeni>. Ennél tágabb az eredeti <megilleti (…) a birtokvédelem>, hiszen a védelmet a tulajdonos saját maga is elláthatja, de a védelem ellátására hatóságot is felkérhet. A hatóság általi védelmet a jegyző, illetve a bíróság hivatott biztosítani.7
Az angol fordításban is ki kell fejezni azt a különbséget, hogy a birtokvédelem tulajdonos vagy hatóság által valósulhat meg. Ezért az <is entitled to protect> jelentése túl szűk.
A <megilleti (…) a birtokvédelem> helyesen <is entitled to protection>, mivel e fordítás mindkét fajta védelmet magában foglalja. A PTK. angol fordításában ennek ellenére így szerepel: <is entitled to protect his possession.>
Végezetül, a <the possession> a birtoklás külső tárgyát, a birtokolt dolgot fejezi ki. E tárgyakat a rendszerint többes számban használatos <possessions> fejezi ki, vagy például a <property>. De a <the possession> nincs többes számban. Ez pedig azt jelenti, hogy a szegmens nem a birtoklás külső tárgyait, hanem a birtoklás aktusát jelenti. Ezért [protection] <of possession> a helyes fordítás.
A teljes mondat angol fordítása tehát: <An owner has the right of possession and is entitled to protection of his possession>.
HU (Ptk., PTK.): A használat és a hasznok szedésének joga
HU-EN (Ptk.): Usufruct and of Collection of Proceeds
HU-EN (PTK.): Right of Use and Right of Beneficial Enjoyment
A <használat> itt tulajdonképpen két dolgot jelent. Egyfelől jelenti a használat jogát, hiszen „A tulajdonos jogosult a dolgot használni” (Ptk. 99. §). Másfelől jelenti a használat jogával élést, tehát magát a tényleges használatot, hiszen a 100. §-ban található „A tulajdonos a dolog használata során köteles (…)” rész már arról szól, a tényleges használat során mire köteles a tulajdonos.
A <hasznok szedésének joga> is két dolgot jelent: egyfelől a jogot, másfelől az adott jog tényleges gyakorlását. Előbbi a 99. §-ban le is van fektetve: „A tulajdonos jogosult (…) a dologból folyó hasznokat szedni”. A jog tényleges gyakorlása, tehát a jogi norma szerinti magatartás azonban expressis verbis nincsen leírva.
A HU cím felemás, mivel a használat esetében csak a tényleges joggyakorlást, a hasznok szedése esetében viszont csak a jogot fejezi ki. A teljes cím, – amely mindent magában foglal, – ez lenne: <A használat [joga és a tényleges használat] és a hasznok szedésének joga [és a hasznok tényleges szedése]>.
Most vizsgáljuk meg a cím HU-EN fordítását a fentiekre figyelemmel!
Az <és> megfelelője az <and>. Ebből azt gondoljuk, hogy az <és>-től balra lévő HU rész megfelel az <and>-től balra lévő EN résznek tehát az <A használat> = <Usufruct>. Azonban az EN <usufruct> jelentése nem <használat>, tehát az nem a HU <használat> szegmens fordítása. De akkor mi az <usufruct>?
Az EN kifejezés eredete a lat. usus fructūs. E jogintézmény meghatározása a Digestae8 7.1.1. és az Institutiones9 II. Második könyve IV. címének első mondata szerint a következő: „Usus fructus est ius alienis rebus utendi fruendi salva rerum substantia.”10 Ennek tökéletes magyar fordítása: „Haszonélvezet a más dolgainak használatára és gyümölcseinek élvezésére irányuló jog a dolog állagának épségbentartása mellett.”11 Angol fordítása pedig: „Usufruct is the right to use and enjoy the property of others, at the same time preserving intact the substance of the same”.12 Az <usufruct> itt a jogot jelenti, ezért a <right of usufruct> lenne a kínosan lelkiismeretes angol fordítás. A haszonélvezőt megillető gyümölcs pedig magában foglalja mind a természetes, mind a polgári gyümölcsöt.13 Ezért a <right to enjoy> tkp. <right to enjoyment of natural fruits and civil fruits> vagy <right of enjoyment of natural fruits and civil fruits>; rövidebben: <right to enjoyment of fruits>.
Térjünk vissza az <A használat>-ra, amely a jogot is jelenti. A <használat joga> = LA <ius utendi>. A <hasznok szedésének joga> = LA <ius fruendi>. A <használatra irányuló jog> a Ptk. 99. §-ának szóhasználata szerint <a használat joga>, a dolog <gyümölcseinek élvezésére irányuló jog> pedig a Ptk. 99. § szavaival <a dologból folyó hasznok szedése>. Tehát a HU <haszonélvezet> = [1939-es kifejezésekkel] <használatra irányuló jog> + <dolog gyümölcseinek élvezésére irányuló jog> = [1958 utáni kifejezésekkel] <a használat joga> + <a dologból folyó hasznok szedésének joga> = <A használat [joga] és a hasznok szedésének joga>. Továbbá: <A használat [joga] és a hasznok szedésének joga> = EN <usufruct>. Tehát az <usufruct> azonos a <haszonélvezet>-tel. Azonban: <A használat [joga] és a hasznok szedésének joga> nem azonos a <haszonélvezet>-tel, hiszen nem <haszonélvezet> az eredeti HU szegmens. Ezért <A használat [joga] és a hasznok szedésének joga> cím fordítása nem <Usufruct>, hanem <The right to use and the right to enjoy>. A PTK. angol fordításában ez szerepel: <Right of Use and Right of Beneficial Enjoyment>. A <Right of Use> helyes. A <beneficial enjoyment> viszont a jogcím nélküli használatot jelenti14, ezért teljesen helytelen fordítás.
Mint látható, az EN <Usufruct> a teljes HU cím fordítása. Akkor a HU-EN fordításban az <Usufruct> mellett miért található <and of Collection of Proceeds>?
Először is, az első <of> törlendő, egyszerűen azért, mert a HU szegmensben nincs megfelelője.
Másodszor, az EN <proceeds> magyarul a következőket jelenti: „dolog értékesítéséből befolyt vételár” (Ptk. 131. §, PTK. 5:63. §); „értékesítés során befolyt vételár” (Ptké. 48. § (2), PTK. 5:63. §); „értékesítésből befolyt összeg” (Ptk. 197. § (3), PTK. 5:12. §); „helyébe lépett érték” (Ptk. 582. § (2-4), „helyébe lépett vagy (…) értékén vásárolt vagyontárgy” (Ptk. 613. § (1) b)); [biztosíték] „helyébe lépő dolog vagy más érték” (vö.: PTK. 5:104. § [A zálogtárgy helyébe lépő dolog vagy más érték]). E jelentések között a <használat joga> és a <hasznok szedésének joga> sehol nem fordul elő – egészen más jogintézményről van szó. Tehát a <proceeds> soha nem fordulhat elő e HU szegmens angol fordításában; ezért pedig a <collection of proceeds> sem fordulhat elő.
Harmadszor, a <Collection of Proceeds> szintén jog és joggyakorlás is. Esetünkben ezek közül a jogról van szó, hiszen a HU cím azt tartalmazza, hogy <a hasznok szedésének joga>15. Ezért helyesebb lenne a <right of collection of proceeds>. De sem a <collection of proceeds>, sem a <right of collection of proceeds> nem fordulhatna elő a HU-EN fordításban, mivel a HU szegmenst fentebb már teljesen lefordítottam anélkül, hogy a <Collection of Proceeds>-re szükség lett volna.
Összesítve, a HU <A használat és a hasznok szedésének joga> szegmens angol szakfordítása: <The right to use and the right to enjoyment of fruits>.
HU (Ptk.): 99. §
HU-EN (Ptk.): Section 99.
Ld. fentebb a <Section 98.>-hoz fűzött megjegyzéseket.
HU (Ptk. 99. §): A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni,[* 16] viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
HU-EN (Ptk. 99. §): An owner is entitled to use and to collect the proceeds from a thing; he bears the liabilities attaching to the thing as well as the damages for which no one can be obliged to make compensation.
HU (PTK. 5:22. §): A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni; viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
HU-EN (PTK. 5:22. §): The owner is entitled to use and enjoy the benefits of a thing, and shall bear the expenses on the thing as well as the liability for damages for which no compensation can be demanded from any one.
A régi Ptk. szövege csak egy helyen tér el az új PTK.-étól: <a dologból folyó hasznokat> v. <a dolog hasznait>. Ezért alábbi megállapításaim – ennek kivételével – mindkét fordításra vonatkoznak.
<an owner>, <a thing>
Az EN fordításban a határozatlan névelők ezen együttes használata félreérthetővé teszi az itt tárgyalt jogviszonyt, ugyanis ki kell fejezni, hogy egy tulajdonos tulajdonosként nem bármely, hanem csak a saját dolgát használhatja. Ez nem evidens, mert – más jogviszonyban (pl. bérlőként) – használhatja más dolgát. Tehát a HU <A tulajdonos jogosult a dolgot használni> angol szakfordítása <The owner is entitled to use his thing>, <The owner of a thing is entitled to use that thing>, <An owner of a thing is entitled to use that thing>, vagy <Any owner of a thing is entitled to use her/his thing> stb.
<the proceeds>
Az <entitled to (…) collect the proceeds from a thing> szerintem téves fordítás, mivel a <proceeds> egészen mást jelent – amint ezt a 98. § kommentárjában kifejtettem. Tehát a HU <jogosult a (…) dologból folyó hasznokat szedni> helyesen: EN <is entitled to enjoy that thing> vagy <has the right to enjoyment of that thing>. A PTK. angol szakfordítása a mondat e részletét már helyesen fordítja: <is entitled to (…) enjoy the benefits of a thing >.
<jogosult>, <viseli>
E ponton – a * után – megváltozik a szemlélet a HU szövegben. Eddig a tulajdonos <jogosult>, tehát a lehetőségeiről, jogosultságairól volt szó. A * után viszont <viseli>: ez a kijelentő mód (tkp. indicativus pro imperativo) valójában az ellentmondást nem tűrő parancs kifejezése, mint amikor feltétlen engedelemre köteles szolgájához, társához stb. szól valaki (<kimégy a mezőre>, <most kimész>), vagy kiszolgáltatott gyermekhez (<azonnal felveszed a játékodat!>). A történeti jelen (praesens historicus) igeidő használata pedig valóságként, beszámolóként írja le azt, amit a beszélő látni akar, amire valójában még csak „most” ad parancsot. A jogparancs e kijelentő móddal kitűnően kifejezhető.
Probléma akkor van, ha a parancsnak nem tesznek eleget (például: hány lakás várja, hogy közös költsége befizetődjék… ). Mivel ez gyakran mégis megtörténik, helyesebbnek tartom a <köteles> állítmánnyal való kifejezést – különösen azért, mert a <köteles> a <jogosult> antonímája, és a <jogosult> uralja a mondat teljes első felét (egészen a *-ig). Tehát a HU <viseli a dologgal járó terheket> tulajdonképpen <köteles viselni a dologgal járó terheket>, ebben az esetben pedig konkrétan <köteles viselni a tulajdona terheit>17, ezért az EN <bears the liabilities> helyett a helyes angol fordítás <is obliged to bear the liabilities> lenne, ha a <liability>-vel nem lenne gond.
<teher> ≠ <liability>
De a <liability> helytelen, mivel jelentése <kötelesség>, <kötelezettség>, (etimológiája a LA ligare = <(meg)kötni>), ez pedig itt túl általános jelentés. A <duty>, <responsibility> is túl általános lenne. Akkor mi a <teher> helyes fordítása?
A Iustiniani Institutiones18 szerint :
Inst. I. 17.
LA: ubi successionis est emolumentum, ibi et tutelae onus esse debet
LA-HU: mivel többnyire ugyanannak kell viselni a gyámság terhét is, aki az örökség előnyében részesedik
LA-EN: where the benefit of the succession is, there also the burden of guardianship should be placed
Inst. III. 2.
LA: quod in onere obtinebat non erat in lucro permissum
LA-HU: az, ami a terhek tekintetében érvényesült, nem volt megengedve az előnyök szempontjából.
LA-EN: that which obtains in the case of a burden was not allowed where an advantage could be secured
Átvitt értelemben is megfelelnek egymásnak a fenti szakszók: pl. LA <onus probandi> ≈ LA-HU <a bizonyítás terhe> ≈ LA-EN <the burden of proof>. Továbbá, aforizmában is előfordulnak:
LA: „Qui sentit commodum sentire debet et onus; et e contra.” 19
LA-HU: „Aki (egy dolog) előnyét élvezi, a terhét is kell, hogy érezze, és viszont.”20
LA-EN: „He who enjoys the benefit ought also to bear the burden; and vice versa.”21
Ezért a <burden> (= <rakomány>, <teher>, <súly>) a helyes, vagy esetleg az <encumbrance> (= <(meg)terhelés>, <akadály(ozás)>, <nehézség>).
Fentiek miatt: HU <viseli a dologgal járó terheket> ≈ EN <is obliged to bear the burdens>.
<he>
Az <owner> helyében itt a névmása áll: <he bears>. Az EN <he> névmás kifejezi, hogy a tulajdonos hímnemű. De a tulajdonos lehet nőnemű is (ezt fejezi ki a <she> névmás), sőt a tulajdonos mindig nemtelen (ezt fejezi ki az <it> névmás), ha a tulajdonos nem természetes személy. Meg kellene jegyezni a fordító általános megjegyzéseként, hogy a <he>-be a <she> és <it> beleértendő, kivéve, ha ilyen olvasata az adott kontextusban kizárt.
<attaching to the thing>
A HU <a dologgal járó terhek> tkp. <a dolog [tulajdonosá]ra nehezedő terhek>. A HU <a dologgal járó terhek> angol fordítása EN <the burdens of the thing>. Az <a dolog [tulajdonosá]ra nehezedő terhek> = EN <the burdens burdening the thing>, de méginkább EN <the burdens burdening the owner of the thing>.
<viseli (…) a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni>
E HU szegmensben az igemód ismét kijelentő. Ez azonban nem a feltétlen parancs fentebb látott igemódja, tehát nem azt jelenti, hogy <köteles viselni>, hiszen ezeket nem köteles viselni. Itt a <viseli> a kijelentő mód alapesete, amelyet leírásra használunk. Ugyanis a tulajdonos nem köteles a kárt viselni, de ha a dologban beállott kár megtérítésére – a tulajdonost nem tartalmazó személyek halmazából, ideértve a károkozót, a biztosító társaságokat stb – senkit nem lehet kötelezni, akkor a tulajdonos a kárt, annak bekövetkezésétől azonnal, szükségszerűen és elkerülhetetlenül kénytelen saját akarata ellenére és minden törvényi kötelezés híján is viselni, mivel nem tehet mást mindaddig, amíg a kárát más meg nem téríti.
Ezek alapján a HU <viseli (…) a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni> ≈ EN <bears (…) the damages for which no one can be obliged to make compensation>.
Továbbá, az EN betűméret és -formátum számos helyen eltér az eredetitől.
Mindezeket végig kellett gondolni a Ptk. 99. §-a, illetve a PTK. 5:22. §-a kapcsán, amelynek teljes angol fordítása a fentiek alapján:
<The owner [of a thing] is entitled to use that thing and is entitled to enjoy that thing; he[/she/it] is obliged to bear the burdens [which burden the owner] of the thing and [necessarily and inevitably] bears any damages for which no one can be obliged to make compensation.>
Azt pedig, hogy a []-kel jelölt, beleértendő részek közül melyeket szerepeltetjük az angol jogi szakfordításban, részint a kontextus függvényében, részint a teljes fordításra egységesen kell meghatározni.
Dr. Lesetár Péter ügyvéd, angol tolmács és szakfordító
A Szerző elérhetősége:
Tel.: 30 231 7576
Levélíráshoz: www.elexis.hu/kapcsolat
BIBLIOGRÁFIA
Rövidítés, bibliográfiai adatok, honlapcímek
Ptk. 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (Polgári Törvénykönyv). http://njt.hu/…/njt_doc.cgi?…
PTK. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (új Polgári Törvénykönyv). http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?….
HMJ HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven 2014/IV. Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2015. január 15. [2014. december 22.]
Companies Act 2006. http://www.legislation.gov.uk/…/46/contents
Finance Act 2014. http://www.legislation.gov.uk/…le/17/part/2
Domini Nostri Sacratissimi Principis Iustiniani Iuris Enucleati Ex Omni Vetere Iure Collecti Digestorum Seu Pandectarum. I. Jusztiniánusz császár (483-565) parancsára készült. http://www.thelatinlibrary.com/justinian.html
Iustiniani Institutiones. http://droitromain.upmf-grenoble.fr/
Justinianus Császár Institutiói Négy Könyvben (ford.: ifj. Mészöly Gedeon) 1939. Budapest, Egyetemi könyvkereskedés. http://mek.oszk.hu/…02/01402.htm#2.4.
Előkészületben: Lesetár Péter. Társasági jogi kulcsfogalmak a Gt. és az új PTK. fordításaiban. Budapest, 2015.
Márkus Dezső szerk. 1898-1907. Magyar Jogi Lexikon Hat Kötetben. Budapest, Pallas. IV. Kötet, 1903.
Osborn, P. G. 1927. A Concise Law Dictionary For Students And Practitioners With Summaries Of The Leading Cases And A Translation Of Roman Law Terms And Latin Maxims. London, Sweet & Maxwell, Ltd.
The civil law : including the twelve tabels, the institutes of Gaius, the rules of Ulpian, the opinions of Paulus, the enactments of Justinian, and the constitutions of Leo ; in seventeen volumes. (ford.: Scott, Samuel P.) 1932. Cincinnati, Central Trust Company. A hivatkozott rész: http://webu2.upmf-grenoble.fr/…D7_Scott.htm#I.
http://www.law.cornell.edu/search/top/§ 98
http://definitions.uslegal.com/…l-enjoyment/
1. E rövidítés a régi Ptk.-ban található eredeti, magyar nyelvű szegmenst jelöli.
2. E rövidítés a régi Ptk.-ban található eredeti, magyar nyelvű szegmens angol fordítását jelöli.
3. A PTK IV. Cím, V. Fejezet címe (a 5:21. § előtt): „A birtokláshoz való jog”. Viszont: „5:21. § [A birtoklás joga]”.
4. Ld. pl. Companies Act 2006:44
5. http://www.law.cornell.edu/search/top/§ 98
6. A PTK 5:21. § szövege ezzel azonos.
7. Más hatóság is védi a birtoklás jogát, de a Ptk. a jegyzőt és a bíróságot nevesíti: Ptk. 125. § (3): „A jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a bíróság vagy a községi (városi, fővárosi kerületi) jegyző előtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a dolog termékein, terményein és szaporulatán.”.
Továbbá: „[Ptk.] 191. § (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.”, „[Ptk.] 192. § (1) Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.”
A Ptk.-n túlmenően, „bíróság vagy más hatóság” szerepel például a Pp. 129. és 130. §-ában is: „129. § (1) Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik”, „130. § (1) b) a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik”.
8. Domini Nostri Sacratissimi Principis Iustiniani Iuris Enucleati Ex Omni Vetere Iure Collecti Digestorum Seu Pandectarum. I. Jusztiniánusz császár (483-565) parancsára készült. http://www.thelatinlibrary.com/justinian.html
9. Iustiniani Institutiones. http://droitromain.upmf-grenoble.fr/
10. Ld.: http://www.thelatinlibrary.com/…igest7.shtml.
11. Magyarul: Justinianus Császár Institutiói Négy Könyvben (ford.: ifj. Mészöly Gedeon) 1939. Budapest, Egyetemi könyvkereskedés. http://mek.oszk.hu/…02/01402.htm#2.4.
12. The civil law : including the twelve tabels, the institutes of Gaius, the rules of Ulpian, the opinions of Paulus, the enactments of Justinian, and the constitutions of Leo ; in seventeen volumes. (ford.: Scott, Samuel P.) 1932. Cincinnati, Central Trust Company. http://webu2.upmf-grenoble.fr/…D7_Scott.htm#I.
13. Márkus Dezső szerk. 1898-1907. Magyar Jogi Lexikon Hat Kötetben. Budapest, Pallas. IV. Kötet, 1903., 22.o.
14. Például a http://definitions.uslegal.com/…l-enjoyment/ amerikai jogi meghatározása szerint: „Beneficial enjoyment means the possession and enjoyment of the benefit of the property without any legal title over the property.” Ugyanilyen jelentésben fordul elő brit törvényekben is, például: „A may become entitled to the beneficial enjoyment of B’s profit share, or the part, if one or more powers are exercised or successively exercised by any person;” (Finance Act 2014 850C (20) (d)).
15. Kiemelés tőlem.
16. A * a tagmondatok határát jelzi.
17. Vö. Ptk. 578/I. § (1): „A társasház-tulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.” (kiemelés tőlem).
18. A már megadott forrásokat idézem.
Osborn, P. G. 1927. A Concise Law Dictionary For Students And Practitioners With Summaries Of The Leading Cases And A Translation Of Roman Law Terms And Latin Maxims. London, Sweet & Maxwell, Ltd. 228. o. (Kiemelés tőlem.)
19. Osborn, P. G. 1927. A Concise Law Dictionary For Students And Practitioners With Summaries Of The Leading Cases And A Translation Of Roman Law Terms And Latin Maxims. London, Sweet & Maxwell, Ltd. 228. o. (Kiemelés tőlem.)
20. Dr. Bolonyai Gábor fordítása. (Kiemelés tőlem.)
21. Osborn, P. G. 1927. A Concise Law Dictionary For Students And Practitioners With Summaries Of The Leading Cases And A Translation Of Roman Law Terms And Latin Maxims. London, Sweet & Maxwell, Ltd. 228. o. (Kiemelés tőlem.)
