A kialakulóban lévő európai jogi terminológiához való hozzáféréshez alapvető az Unióban használt jogi terminológiai adatbázisok ismerete és használata. Jelen bejegyzés ehhez nyújt segítséget.
Ahogy előző tanulmányaimban elemeztem1, az európai magánjogi és szerződési jogi terminológia az utóbbi évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. Az utóbbi években a kialakulóban lévő európai jogi terminológiához való hozzáférés és a terminológia egyértelműsítésében való részvétel egyre inkább alapvető nemcsak a jogalkotó jogszabály-alkotási munkájának, hanem a szakfordítók, jogász-nyelvészek fordítási-lektorálási munkájának mind nyelvileg, mind jogilag helyes, pontos teljesítése, és így az esetleges hibás fordítások elkerülése miatt.
Terminológiai adatbázisok az EU-ban
A jogi fogalomhasználat pontossága és egységessége nagymértékű fontossággal bírt és bír az Európai Unión belül nemcsak a hibás fordítások drasztikus csökkentése, hanem a jogbiztonság megteremtése okán, ezért jelentős erőfeszítéseket tettek ezen célok elérésére. Az Európai Unióban az egyes Fordítási Főigazgatóságok és központok saját vagy intézményközi használatra, a szakkifejezéseket tartalmazó terminológiai adatbázisokat fejlesztettek2. Ezek a hivatalos nyelveken is tartalmazzák az uniós relevanciájú fogalmakat. Ilyenek például az Egységek terminológiai gyűjteményei, valamint az Európai Bíróság Fordítási Főigazgatóság által kidolgozott és folyamatosan bővített „Curia Term” adatbázis. Ez utóbbi megbízhatósága és minősége a számos ellenőrzési pont beiktatása miatt kiemelkedően magas színvonalú (bővebben erről lentebb írunk).
Az Eurodicautom-adatbázis és a TIS
Az egyre fejlettebb informatikai rendszerek megléte vezetett az Európai Bizottság Eurodicautom adatbázisának, illetve a Tanács terminológiai információs rendszerének (TIS) megalkotásához. Azonban a folyamat során az is világossá vált, hogy szükséges lenne a különböző szolgálatok munkájának összehangolására. Mivel ezekre ma is a viszonylagos széttagoltság jellemző, a fenti cél elérése miatt még további korpuszfejlesztési feladatok állnak az Unió intézményei előtt.
Az Eurlex-adatbázis
Az uniós jogszabályok és a többi nyilvános közösségi dokumentum az Unió hivatalos nyelvein a Hivatalos Lap hiteles elektronikus kiadásában, az Eurlex adatbázisban került összegyűjtésre, amely a nyilvánosság számára is nyitott és áttekinthető. Hátránya, hogy „csupán” a közösségi jogszabályok szövege található meg, viszont terminológusok által összeállított „terminológiai cédula” (azaz adott szakkifejezések idegen nyelvű megfelelője és a forrásnyelvi és célnyelvi szövegkörnyezet mellett hiányzik az adott szó-szókapcsolat definíciója, a pontos jogági forrásmegjelölés, és esetleges értelmező megjegyzések) nem tartozik az adatbázis kialakításának céljai közé.
Az IATE
1999-től az Európai Unió fordítási szolgálatai megkezdték egy ún. „Európai interaktív terminológia” (IATE) elnevezésű adatbázis megalkotását. A cél egy egységes adatbázis létrehozása minden EU intézmény és ügynökség számára, és ennek érdekében az összes, már létező terminológiai forrást összevonták. Az IATE egy internet-alapú és teljesen interaktív gyűjtemény, amely lehetővé tette az EU nyelvész munkatársai számára a terminológia létrehozását és karbantartását, ezáltal gyorsabban elérhetővé téve a releváns terminológiát. Fordítók és terminológusok naponta körülbelül 200 kifejezést adnak hozzá az adatbázishoz, és nagyjából 250 szakkifejezést módosítanak. Ma az IATE megközelítőleg 8 millió szakkifejezést tartalmaz, beleértve 540 000 rövidítést és 130 000 mondatot, az EU 24 hivatalos nyelvén3. Az adatbázis hatalmas szókészlettel rendelkezik, így kiindulópontként jól használható a szakfordítók és terminológusok számára. Viszont a megadott jelentés mellett csak a bejegyzés dátuma olvasható, illetve mindössze a „kifejezés referenciájaként” megjelölt forráshelyet kereshetjük fel, amely azonban gyakran elavul, vagy épp egyszerűen megszűnik.
A „Curia Term” terminológiai adatbázis
Ahogy fentebb említettük, az Európai Bíróság „Curia Term” elnevezésű terminológiai adatbázisának minősége magas színvonalú, ennek oka létrehozásának folyamatában keresendő. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogyan születik meg egy szócikk ezen adatbázison belül. Adott szövegek fordításakor az Európai Bíróságnál dolgozó, a szakfordítást végző jogász-nyelvészek az egyes jogi aktusokat különböző nyelvekre ültetik át. Az általuk hozott terminológiai döntések különösen jelentősek, hiszen az ő tevékenységük eredményeképpen kerülnek be az egyes kifejezések jelentései a „Curia Term” adatbázisába4. Ezt követően egy nyelvi, majd egy senior szakmai lektor ellenőrzi azokat. További ellenőrzési pontként az eljárás nyelvét beszélő bíró is átnézi a szakfordítást. Így elmondhatjuk, hogy ebben az esetben a végeredmény fontossága és hitelessége miatt félretéve „a négy szem elvét”, számos minőségbiztosítási pont beiktatásával igyekeznek biztosítani a szöveg logikai, terminológiai és nyelvi pontosságát és megfelelőségét5.
1. Jelen rovatban, illetve lásd még: KOVÁCS Tímea: Az angol jogi szaknyelv közvetítő nyelvi („lingua franca”) szerepének jelentősége és hatása a magyar szerződési jogi terminológia fejlődésére. Glossa Iuridica 2014./1. 85.
2. LÁNCOS Petra Lea: Az uniós jog többnyelvűsége által támasztott fordítási kihívások, különös tekintettel az Európai Bíróság Fordítási Főigazgatóságának tapasztalataira. Glossa Iuridica Új folyam 2014. I. / 1. 100.
3. Az adatok az IATE honlapjáról származnak: http://cdt.europa.eu/…es/IATE.aspx
4. LÁNCOS i.m. 106.
5. Linkek az adatbázisokhoz: http://drkovacstimea.hu/…ak-forditasa
