Jelen cikk a kialakulóban lévő egységes európai jogi terminológiának a tagállamok jogi terminológiáját érintő egyes hatásairól szól, kiemelten tekintve a magyar jogi terminológiára gyakorolt hatását. A téma aktualitását mutatja, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem tematikus folyóiratának (és konferenciájának) ez évi témája szintén a magyar jogi műnyelv megújítása. Az alábbi bejegyzésben az angol jogi szaknyelvnek a magyar jogi terminológiára gyakorolt hatását néhány konkrét jogi angol terminus példáján keresztül is igyekszem (adott keretek között) bemutatni.
Közvetett hatás: a fordított uniós joganyag szövegének nyelvezete
Az Európai Unióban a tagállamok összességének döntései alapján keletkezett joganyag sajátos jogi nyelvezetet teremtett az évtizedek során. Az Unióban megszületett jogszabályokban használt jogi terminusok az egyre gyarapodó fordított joganyag normaszövegei által hatást gyakoroltak a tagállamok jogi terminológiáira is. Ezen uniós jogforrások, egyéb szabályozások fordításai és a fordítási módszertan alapján egy új jogi nyelvhasználat kialakulásának és terjedésének lehettünk szemtanúi. Az Unióban kikristályosodott jogi nyelvezet az első évtizedekben tehát alapvetően közvetetten, a fordított joganyag terminológiáján keresztül hatott a tagállamokban használt jogi terminológiára.
Közvetlen hatás: az egységesülő jogi nyelvezet hatásai a tagállamok jogi terminológiára
Az európai szerződési jogról szóló 2001. évi közleménnyel párhuzamosan az Unióban indított konzultáció során, valamint az Eurobarométer-felmérésekből kiderült, hogy a belső piac zavartalan működését szabályozási és egyéb akadályok mellett a nemzeti szerződési jogok jellemzőinek eltérései és a nyelvi disszonancia is gátolják. Ezért az Európai Bizottság az európai szerződési jog minőségének és koherenciájának javítására tett javaslatot. Ezen célok elérése érdekében egy olyan közös referenciakeretet1, közös hivatkozási alapot hoznak létre, amely tartalmazza a jogalkotáskor vagy jogszabály-módosításkor az uniós jogalkotó által alkalmazandó közös elveket, amelyek terminológiájukkal is mintaként és hivatkozási alapként szolgálhatnak a tagállamok számára. Így amennyiben egy tagállam egy adott területen megújítja jogát, akár mintaszabályként alkalmazva, akár az európai „közös jogi nyelvezetet” – jogi terminológiát felhasználva teheti meg ezt.
Így láthatjuk, hogy az utóbbi években a kialakulóban lévő, egységes európai jogi terminológia közvetlenül, – az egyes tagállamok jogalkotói szándékának megfelelő szabályrendszerbe illesztve – a jogintézmények elnevezéseinek, a kapcsolódó jogfogalmaknak a tagállami jogszabályokban való megjelenésén keresztül is hathatott.
Az egységesülő jogi terminológia hatásai a magyar szerződési jogi terminológiára
Az Országgyűlés a 2013. február 11-én elfogadta a magyar Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Az új Ptk. előkészítéséért felelős Kodifikációs Főbizottság mellett dolgozó, külföldi szakemberekből álló testület tagjai közül szinte valamennyien részt vettek az EU-ban zajló szerződési jogi harmonizációs munkában is2, így hatással volt tevékenységükre az EU-ban folyó jogi terminológiai egyértelműsítésre irányuló folyamat eredménye.
Az új Ptk.-ban a hatályos Ptk. által szabályozott szerződések mellett újfajta szerződések is megjelennek. Az új Ptk. Egyes szerződések címet viselő részében olvasható új szerződéstípusok közül több, a magyar gyakorlatban élő és alkalmazott szerződéstípust ültet át a magyar jogba. Ezen szerződések közül néhány esetében nemcsak az adott jogintézmény típusa származtatható az angolszász jogból, hanem elnevezésében is a terminológiai egységesülés hatásait mutatja. Ide sorolható az új Ptk. tervezet 6:405. szakaszában nevesített „faktoring szerződés”, a 6:409. paragrafusában meghatározott „pénzügyi lízingszerződés” vagy a 6:376. szakaszában rögzített „jogbérleti szerződés” vagy másképpen „franchise”. Konkrét példaként említhetjük a fentiekre, hogy az új Ptk. tervezete LI. fejezetének címében a magyar elnevezés mellett már megjelenik az angol eredetiből átvett ’franchise’ angol jogi terminológiai kifejezés is.
Ellenpéldaként említhetjük az új Ptk. 6:310. szakaszában definiált „bizalmi vagyonkezelés” intézményét. A magyar jogban előzmény nélküli „bizalmi vagyonkezelés” szintén angolszász gyökerekkel bír, a Ptk. a ’trust’ ¬-jellegű szabályozási koncepcióból indult ki, amely tulajdonjogot ruház át a vagyonkezelőre. Azonban a jogalkotó szándékának megfelelően a magyar jogi terminológia erősítésére tett egyértelmű törekvésként a jogszabály ennél a típusnál már nem említi meg az angol jogi terminológiát3.
A fenti folyamatról és a magyar jogban megjelenő eredményeiről a továbbiakban bővebben is írunk.
Kovács Tímea
www.drkovacstimea.hu
1. Lásd bővebben a Szerző jelen oldalon 2012. október 27-én, Az európai szerződési jogról, fejlődésének felgyorsulásáról és a szabályozható területekről címmel megjelent publikációjában.
2. Dr. TÖRÖK Éva: Az európai szerződési jog fejlődésének tendenciái, In: Debreceni Jogi Műhely VIII. évfolyam 4. szám 2011.
3. Bővebben a témáról a Szerzőnek a Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK gondozásában megjelenő Glossa Iuridica 2014. évi I. számában megjelenő publikációjában olvasható. A megjelent cikk elérhető és olvasható a http://drkovacstimea.hu/blog.php?… oldalon is.
