IP & IT: védjegy – domain – internet jogi blog – Pintz és Társai

Magyar szempontból igen fontos ítélet született az Európai Bíróság előtt 2012. február 16-án. Az Európai Bíróság a C-488/10. sz. ügyben a közösségi formatervezési minták bitorlásának jogi hátterét vizsgálta. A formatervezési mintaoltalmi jog két fő jogot foglal magában: mások eltiltásának jogát, valamint a minta használatának a jogát. Kérdés, hogy az utóbbi (a minta használatának a joga) feltétlen, avagy korlátozza-e azt mások joga. Az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott: ha valaki lényegében más formatervezési mintáját hasznosítja, akkor nem számít, hogy későbbi elsőbbséggel maga a bitorló is szerzett közösségi formatervezési mintaoltalmat a saját termékére, mert „a minta harmadik személyek általi hasznosításának megtiltására...

A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIII. törvény változást eredményezett többek között a szerzői jogban is. Jelen írás a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül működő Egyeztető Testület előtt zajló mediációs eljárások szabályozását tárgyalja, áttekintve az eddigi szabályozást és a legutóbbi módosítást. A speciális szabályból generális lett: „ha nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, akkor bármelyik fél egyeztető testülethez fordulhat” – immár nem csak a televíziós bizniszben, hanem minden szerzői mű és minden felhasználási mód esetén.

Örök probléma a szellemi alkotások jogánál – különösen a szerzői jognál – azon vékony határvonal meghúzása, hogy vajon mi az a szellemi termék, ami még jogi oltalmat érdemel, és mi az, ami már nem védhető, nem lehet szellemi tulajdon tárgya. Egy angol bíróság előtt azért alakult ki jogvita, mert az angol és skót labdarúgó bajnokságok versenynaptárait készítő szervezetek („Football Dataco és társai”) sérelmezték, hogy a versenynaptárok előállításába fektetett sok munka és energia ellenére a labdarúgó-versenynaptárakat (mint adathalmazt) mások díjfizetés nélkül kívánják hasznosítani. Az angol bíróságok minden fokon egyetértettek abban, hogy a versenynaptár nem olyan termék, amelyet az adatbázisoknak biztosított speciális...

2012. január 26-án az Európai Unió – beadva derekát – aláírta az Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) névvel illetett nemzetközi egyezményt, ami éles kritikákat váltott ki az európai társadalom különböző csoportjai körében, és így a sajtó címlapját is megjárta. Irodánk, a Pintz és Társai munkáját alapvetően befolyásolja az a szabályozási környezet, ami a szellemi alkotásokra, szellemi tulajdonra vonatkozik, így kollégáink alaposan körüljárták az egyezményt, annak jelentőségét. A témával foglalkozó cikksorozatunkban mindenki megtalálja a saját igényeit és világnézetét kielégítő elemzést – legyen szó akár az információszabadságért aggódó hekker (hacker) aktivistáról, a bevételeiért aggódó filmforgalmazóról vagy a népet rendíthetetlen igazságérzetet sugárzó – egyben...

A védjegyjogi rosszhiszeműség fogalmát, a rosszhiszeműség elbírálásának alapvető elveit egy korábbi cikkben már érintettük. Mielőtt folytatnánk a korábbi cikkben felsorolt ügyek részletesebb ismertetésével (mely egy későbbi bejegyzés tárgya lesz majd), két nemrégiben (2011. év során) született bírói döntés ismét alkalmat ad arra, hogy az elméleti hátterét világítsuk meg e jogintézménynek. A következőkben két nem jogerős bírósági döntés indokolásának lényegét ismertetjük. Két különböző ügyről (két különböző védjegyről) van szó, és mindkét esetben jogorvoslattal éltek ugyan a döntés ellen, de mégis fontos gondolatok jelennek meg a döntésekben, tehát így natúr és „nem jogerős” formában is érdekesek lehetnek a döntések a joggyakorlat számára.

Erre a következtetésre jutott Yves Bot főtanácsnok a C-406/10. sz. SAS Institute Inc. kontra World Programming Ltd. ügyben, amelyben nemsokára az Európai Unió Bírósága is dönt majd. Ezen ügy a szerzői jog által nyújtott védelem terjedelmével kapcsolatban vet fel érdekes kérdéseket, különösen pedig azt, hogy az Európai Unió szabályaira figyelemmel szerzői jogot sért-e egy olyan program, amely egy másik számítógépes program működési funkcióit utánozza – anélkül azonban, hogy az utánzó szoftver fejlesztői hozzáfértek volna az utánzott program forráskódjához.

A közös európai szabadalmi bíráskodás tervezett rendszeréről az Európai Bíróság korábban idén úgy foglalt állást, hogy az „integrált” szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodás-tervezet nem felel meg az uniós jognak, a tervezett szabadalmi bíróság nem egyeztethető össze az uniós joggal. Az Európai Bíróság fentebb említett véleményét követően 2011. októberében újabb szerződéstervezet látott napvilágot, melyben – úgy tűnik – kijavították a korábbi, uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított rendelkezéseket. Remélhetőleg a szabályozást illetően elhárult minden akadály egy egységes szabadalmi bíróság születése elől.

A rendszeres fájlletöltők fellélegezhetnek: Európában egyelőre az információszabadság fontosabb, mint a szerzők jogai. Az Európai Bíróság mai döntése értelmében ellentétes az uniós joggal az, ha az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatót a jogellenes fájlletöltések megelőzése érdekében szűrőrendszer létrehozására kötelezik. Az ilyen intézkedés nem tartja tiszteletben azt a tilalmat, hogy nem szabható általános nyomonkövetési kötelezettség a szolgáltató számára, és nem tartja tiszteletben azt a követelményt sem, hogy igazságos egyensúly álljon fenn egyrészt a szellemi tulajdonjog védelme, másrészt a vállalkozás szabadsága, a személyes adatok védelméhez való jog és az információk fogadásának és közlésének szabadsága között.

Az Európai Bíróság első ízben foglalkozik a védjegy beruházási funkciójával, annak védelmével. Sérti a védjegy e funkcióját, ha a versenytárs a védjegy használatával jelentősen zavarja a védjegy jogosultját abban, hogy védjegyét olyan jóhírnév megszerzése vagy megőrzése érdekében használja, amely vonzhatja a fogyasztókat, vagy kialakíthatja hűségüket. Olyan helyzetben, amikor a védjegy már jóhírnévvel rendelkezik, sérül a védjegy beruházási funkciója, amennyiben e használat befolyásolja e hírnevet, és ennek folytán veszélyezteti annak fenntartását. Ezzel szemben nem léphet fel a védjegyjogoult a versenytárs ilyen védjegyhasználatával szemben, amennyiben e használat csupán azon következménnyel jár, hogy a védjegyjogosultat – a fogyasztók vonzására és hűségük kialakítására alkalmas...

A Bíróság előtt írásbeli előkészítő szakaszban van az első olyan magyar IP jogvitából eredő ügy, ahol a magyar bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az EU bíróságához. Az Európai Bírósághoz a C-180/11 számú ügyben egy használati oltalommal kapcsolatos megsemmisítési eljárásban intézett kérdéseket a Fővárosi Bíróság.

Az online piac üzemeltetője nem használja a védjegyeket az uniós szabályozás értelmében, amennyiben olyan szolgáltatást nyújt, amely pusztán annak ügyfelei részére történő lehetővé tételében áll, hogy kereskedelmi tevékenységük keretében védjegyekkel megegyező megjelöléseket jelenítsenek meg a honlapján. Az üzemeltető felelőssége azonban bizonyos körülmények között felmerülhet, ilyen például, ha tevőleges szerepet játszik az eladásra való felkínálás hatékonyságának javításában, vagy ha tudomása volt az online eladásra való felkínálások jogellenességéről, és nem tett megfelelő lépéseket a jogsértővel szemben. Az uniós jog megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a szellemi tulajdonjogok védelme tárgyában illetékes nemzeti bíróságok az üzemeltetőt kötelezhessék olyan intézkedések meghozatalára, amelyek nem csupán...

Az EU Versenyképességi Tanácsa a magyar EU elnökség idején, 2011. 06. 27-én fogadta el az egységes szabadalom létrehozatalára irányuló megerősített együttműködéssel kapcsolatos két rendelettervezetet. Ezek egyike az együttműködés végrehajtásával kapcsolatos, míg a másik a nyelvi kérdésekkel foglalkozik. A megerősített együttműködés keretében 25 ország – azaz a 2011-ben 27 tagú Európai Unió Olaszország és Spanyolország kivételével – létrehozza az egységes hatályú európai szabadalmat, továbbiakban röviden EU szabadalmat, amelyet a megerősített együttműködéshez csatlakozott országok vonatkozásában „egy országként” lehet érvényesíteni, megsemmisíteni, átruházni. A megerősített együttműködés nyitott, ahhoz további, illetve újonnan belépő EU tagállamok is csatlakozhatnak.