IP & IT: védjegy – domain – internet jogi blog – Pintz és Társai

Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság egy fontos szabadalmi kérdésben döntött (Alice Corp. Pty. Ltd. vs CLS Bank Int’l). Az Alice négy szabadalmi kérelmet nyújtott be. A Bíróság megállapította, hogy a módszer, a rendszer és a számítógép által olvasható médium esetében az Alice négy szóban forgó találmánya nem szabadalmaztatható,mert a cég arra törekedett, hogy egy „elvont ötletet” leplezzen velük. Az ítélet arra épít – sőt, bizonyos értelemben világossá is teszi az amerikai szabadalmi törvény jogiprecedens által is alátámasztott alapvető tételét – hogy nem lehet „elvont ötletet” szabadalmaztatni.

Kétoldalú szabadalmi egyezmények segítenék a gyorsabb szabadalmaztatást. Valóban segítenek?

Feltehetőleg kínai, jó angol nyelvtudással és választékos stílussal bíró „vállalkozók” egy igen érdekes célt tűztek ki maguk elé: szeretnék megkopasztani a társadalom egyik elit, általában fizetőképes rétegét: az ügyvédséget. Az ügyvédek pénzét megcélzó illető vélhetően ugyanúgy híján van a jogászokhoz kapcsolódó pozitív érzelmeknek, mint az ügyvédes viccek. (Az ügyvédes vicceknek főleg angolszász területeken van nagy hagyománya.) Technikája, intelligenciája és emberismeret viszont csodálatos, ezért érdemel említést története.

Röviden: sehogy. Hosszabban: gyakorlatilag védtelen volt e nagyszerű találmány. Erről persze nem Rubik Ernő tehetett. Arra kívánunk rámutatni, hogy jó szabadalmi ügyvivő nélkül a legnagyszerűbb találmány is védtelen marad. Csak a Gondviselésnek köszönhető, hogy e csodálatos találmányt a világ a magyarokhoz köti, és Rubik Ernő is kapott némi pénzt utána. Ez azonban elsősorban a névhasználat következménye, nem a szabadalmi védelemé.

Az Európai Unió jóval az Egyesült Államok mögött kullog a K+F területén, ami komoly hatással van a két térség versenyképességére. A problémára több mint 40 éve megoldást kíván találni az Európai Közösség. A 2011-es magyar EU-s elnökség alatt letették az egységes európai szabadalom alapjait, többek között épp a versenyképességre hivatkozva. Kérdés, hogy a 2014-2015 között hatályba lépő eljárás milyen hatással lesz a hazai kis-és középvállalkozások versenyhelyzetére. Sok jóval nem kecsegtet a jövő a KKV-k számára. Sőt…

2012 nyarán az Európai Bíróság ítélete (C‑128/11) egy új korszakot nyitott a használt szoftverek kereskedelmében (ld. részletesen: EU Bíróság és a használt szoftver). Ahhoz hogy a döntés jelentőségét megérthessük, érdemes áttekinetni, hogy mi is az a használt szoftver, mit takar a „szoftverújrahasznosítás” fogalma. Hogyan tudunk jelentős összegeket megspórolni azon, hogy nem a vadiúj csomagolású „Windows” operációs rendszert vesszük meg, hanem egy ugyanolyan jól működő használtat?

Nehéz a dolga annak, aki teljes biztonságot nyújtó védjegyet szeretne lajstromoztatni. Az alább bemutatott eset is jelzi, még a védjegy megadása után is akadhatnak gondok a levédett márkanévvel, ami akár jogvitához is vezethet. Egy nemrégen lezárt jogesetben arra is fény derült, mi várható el a védjegybejelentési eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától, illetve mennyiben tehető felelőssé a Hivatal a kutatási jelentés esetleges hiányosságaiért, létezik-e a védjegy bejelentőjének szavatossági joga a Hivatallal szemben.

Azt gondolhatnánk, ha “levédettünk” egy nevet, márkát, logót, akkor már nem érhet bennünket kellemetlen meglepetés. Az Európai Bíróság által 2013 februárjában meghozott ítélet rácáfolt erre a kijelentésre, amikor kimondta: érvényesen bejegyzett későbbi közösségi védjegy jogosultja is követhet el védjegybitorlást a korábban lajstromozott közösségi védjegy tulajdonosával szemben [C-561/11 sz. ügy; Fédération Cynologique Internationale]. Megközelíthetjük persze ezt a másik fél szemszögéből is. Íme, a jó hír: nem késtünk le semmiről – akkor sem, ha a későbbi jogsértő (konkurens cég által bejelentett, miénkhez hasonló) védjegy már bejegyzésre került – sőt, a fent említett döntés alapján még az így létrejött későbbi védjegy törlése sem...

Ha a külföldön élő magyarokat megkérdezik, hogy mi hiányzik nekik a legjobban itthonról, általában rögtön rávágják: a gyönyörű magyar lányok és egy igazi hungarikum, a túró rudi. A következőkben kicsik és nagyok kedvencéről írunk. A lassan 50. szülinapját ünneplő édesség esetében a márkanév jogi helyzete jelenleg eléggé bizonytalan. Vajon még mindig a magyaroké a túró rudi? Vajon “a pöttyös az igazi”? Mennyiben szellemi tulajdon a “túró rudi”? Milyen perek futnak jelenleg is a név megszerzése végett?

Ahogy várható volt, 2013. február 19-én, a Versenyképességi Tanács ülésén az EU tagállamok aláírták az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozásáról szóló megállapodást. A megállapodás meglepetése volt, hogy azt Olaszország is aláírta, Lengyelország viszont egyelőre nem írta alá. Az Európai Szabadalmi Bíróság központi egységének (First Instance of Unified Patent Court) székhelye Párizs, ugyanakkor a vegyészeti, gyógyszeripari és hétköznapi használati termékekkel kapcsolatos ügyek Londonba, míg a gépészeti ügyek Münchenbe kerültek. A bírák képzése Budapesten történik. A másodfokú bíróság (Court of Appeal) székhelye Luxemburg. Ljubljana és Lisszabon közvetítői, választott-bírósági központnak ad otthont.

A „Pelikán ügyirat” egy olyan évekig húzódó, márkanevekkel kapcsolatos jogvitát foglal össze, amely megjárta a védjegyügyekben illetékes hivatal minden fokát, és utána a végső döntés a legmagasabb bírói fórumon, az Európai Törvényszéken született meg (T-136/11). A történetben a pelikán-emblémát sikerre futtató írószergyártó céget azzal vádolták meg, hogy rosszhiszeműen járt védjegyének levédése során. Előrevetítve az ügy tanulságát, nyugodtan kijelenthető, hogy a Pelikan ártatlan.

2012 nyarán a Fővárosi Törvényszék újabb kérdésekkel fordult az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatal végett szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogkérdések tisztázása végett. A szabadalmi jog értelmezését tisztázni hivatott előzetes döntéshozatali eljárások ritkák Magyarországon, a jelenlegi ügy [C-349/12. sz. ügy – Peró Gáz Kft. kontra Balla János] mindössze a második a sorban. Érdekes módon a bíróság által megfogalmazott kérdések feltevése (felterjesztése) mindössze négy hónappal előzte meg az Európai Bíróság azon döntését, amelyet az első magyar ügyben, a Bericap-ügyben [C-180/11] hozott a Bíróság (és amelyről korábban részletesen beszámoltunk.)