A készülő egységes európai szabadalom nélkül is, amely a kisebb országokat komoly versenyhátrányba hozhatja, válságban van a magyar innovációvédelem. Miközben a világon mindenhol tendencia a szabadalmi bejelentések számának növekedése, Magyarországon fordított a helyzet. A XXI. század egyértelműen arról fog szólni, hogy ki tudja megvédeni ötletét, szellemi alkotását, illetve hogy tudja mások alkotását legálisan felhasználni vagy megkerülni. Padlógázzal száguldunk a szakadék felé, de mivel sokszor nehéz és száraz témáról van szó, mely nem éri el a média ingerküszöbét, ezt a veszélyt még az illetékesek sem ismerik fel.
Ez ellen kívánt tenni a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület, mely nyílt levélben fordult Trócsányi László igazságügyi miniszterhez. A levél legfontosabb részeit alább közöljük.
Tisztelt Trócsányi László Miniszter Úr!
Bizonyára Önhöz is eljutott, hogy az innovációvédelem egyik legfontosabb mérőszáma, a nemzeti szabadalmi bejelentések száma 50 éves mélypontjára zuhant a múlt év végére (619 db). Ebből a magyar cégek, egyetemek és kutatóközpontok együttes teljesítménye csupán 185 db. Az ötször nagyobb Koreában az előző mutató 220.000 db volt a múlt évben.
De még mindig van lejjebb: ez év augusztus közepéig időarányosan a múlt évinél is kevesebb szabadalmi bejelentés érkezett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába. A nemzeti fejlesztés kielégítő védelméhez becslésünk szerint e szám ötszörösére lenne szükség, amellyel még csak a világátlagot közelítenénk alulról. Jogászként bizonyára tudja, a szabadalommal nem védett technológiai innovációt bárki, így egy külföldi versenytárs is szabadon hasznosíthatja.
Bár a magyar fejlesztés – különösen a várható EU-s pénzek fényében – biztató jövő előtt áll, ezzel nem tart lépést, sőt ellenkező irányba halad az Ön felelősségi körébe szorult innovációvédelem. Egyenesen ott tartunk, hogy megkapjuk a fejlesztési forrást, „facsemetét” az EU-tól, azt verejtékkel és a drága magyar földdel termővé fejlesztjük, a gyümölcsöt pedig bárki, jellemzően a szabadalmi szempontból ügyesebb EU versenytárs szüretelheti le. A pénz így „önként és dalolva” azokhoz áramlik vissza, akiktől kaptuk. […]
Kormányzati részről elsősorban a hatósági díjak áttekintése lenne indokolt. Értékelendő, hogy magyar természetes személyek 50% kedvezményt kapnak e díjból, ugyanakkor épp a kedvezményre nem jogosult magyar kisvállalkozók azok, akik nagyobb eséllyel hoznak létre megvalósulásra, így nemzeti hasznosulásra képes terméket, és épp az ő szabadalmi bejelentéseik száma minimális (évi 100-as nagyságrendű).
Megfontolandónak javasoljuk az 1-2. évi fenntartási díj eltörlését, és a kutatási jelentések automatikusan 6 hónapon belüli ingyenes, kötelező elkészítését. Javasoljuk a többi fenntartási díj néhány százalékából egy biztosítási jellegű „jogérvényesítési alap” létrehozását, amelyhez a szabadalmi jog sértettje fordulhatna egy önrészen felüli költségigénnyel. A szabadalmi bitorlási perek ugyanis igen költségesek, és nem sokat ér az a szabadalmi jog, amelynek – forráshiány miatt – nem lehet érvényt szerezni.
A nyílt levelet teljes terjedelmében, szemléletes infografikákkal kiegészítve megtekinthetik a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület honlapján.
