Az Európai Unió Törvényszéke elfogadta a 2012-ben megkezdett munka eredményeként létrejött új eljárási szabályzatot. A szabályzat 2015. július 1-jén lépett hatályba, és az 1991-es eljárásjogi szabályzatot helyettesíti. A bíráskodásra vonatkozó szabályok jelentősen leegyszerűsödtek az eljárások gyorsabb lefolytatása és a nagyobb hatékonyság érdekében. Pozitívum, hogy olyan területek is szabályozás alá lettek vonva, amelyekre korábban nem vonatkoztak előírások. Ebbe a körbe tartoznak a Törvényszék elé tárt adatok és információk bizalmasságát védő szabályok; csakúgy, mint az alelnök kinevezésére vonatkozó előírások. Az új szabályozás az alelnök feladat- és hatáskörét is meghatározza.
Az egyik fő célkitűzés az volt, hogy a perek ésszerű időn belül való eldöntésének követelményét intézményi garanciákkal bástyázzák körül.
Az ügyeket tekintve a szabályzat három fő ügytípust különít el:
- közvetlen keresetek
- a szellemi tulajdonjog területén indított keresetek
- a Közszolgálati Törvényszék határozatai ellen benyújtott fellebbezések.
A szellemi alkotások jogával kapcsolatos ügyekre vonatkozó szabályozásban az alábbi változásokat fontos megemlíteni:
- Az új eljárásjogi szabályozás egyik legfontosabb vívmánya, hogy egyesbíró fog eljárni azokban a szellemi tulajdont érintő ügyekben, ahol a jogi jellegű kérdések és az említést érdemlő jogi tények könnyen összefoglalhatóak, vagy maga az ügy kevésbé fontos.
- Fontos változás, hogy az ügy anyanyelvének megválasztásához szükséges eljárás is jelentősen leegyszerűsödött. A kérelmező felet illeti meg a jog, hogy megválassza az eljárás anyanyelvét, az ügyet is ezen a nyelven tárgyalják majd, amennyiben nem érkezik ellenvetés az adott nyelv használata ellen.
- Amennyiben az eljárás alá vont szellemi tulajdonjogot harmadik félre ruházzák át, akkor a harmadik fél a Törvényszékhez fordulhat annak érdekében, hogy a jogot ráruházó fél helyébe léphessen az eljárás során. Továbbá, az új eljárásjogi szabályzat 3. fejezete szabályozza az ellenkérelmek tartalmát, illetve azt is, hogy mennyi idő áll rendelkezésre azok benyújtásával és a rájuk való válaszadással kapcsolatban.
- Az eljárás írásbeli része akkor ér véget, amikor az alperes vagy a perbe beavatkozó személy benyújtja válaszát. Az eljárás írásbeli részének végét jelenti az is, amikor az utolsó válasz (amennyiben az befogadható) megérkezik az ellenkérelemre. Az új eljárásjogi szabályok meghatározzák az írásbeli perbeszédek megengedett maximális hosszát is.
- Fontos változás, hogy rövidebb idő áll rendelkezésre a beavatkozások és a tárgyalások iránti kérelmek benyújtása során. Ez azt is jelenti, hogy a beavatkozási kérelmet nem lehet az eljárás szóbeli részének megnyitását elrendelő határozat előtt benyújtani. Ellenkezőleg, a beavatkozási kérelem benyújtására 6 hét áll rendelkezésre onnantól kezdve, hogy az eljárás megindulása az Európai Unió Hivatalos Lapjában feltüntetésre kerül. A tárgyalás iránti kérelmek benyújtására három hét áll rendelkezésre, attól kezdve, hogy a feleket értesítik az eljárás írásbeli részének lezárultáról.
- A változások értelmében az Európai Unió Törvényszékét immár megilleti a jog, hogy tárgyalás nélkül hozzon ítéletet, ha egyik fél sem él a tárgyalás iránti kérelem jogával, és a rendelkezésre álló információk elegendőek az adott ügy elbíráláshoz.
- A Törvényszék bizonyos rendelkezéseket ésszerűsített is: megszűnik a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyt képviselő ügyvéddel szembeni azon alaki előírás, amely szerint bizonyítania kell, hogy a számára adott meghatalmazás erre felhatalmazott személy által lett kiállítva. Ez utóbbi magyar hivatalok általi átvétele kellőképp üdvös lenne.
- Átmeneti rendelkezések: az 1991-es szabályzat egyes rendelkezéseit kell továbbra is alkalmazni azokra az eljárásokra, amelyek az új szabályzat hatálybalépését megelőzően kezdődtek. A közbenjárási kérelmekre, az eljárás nyelvezetére a már hatályos előírások az irányadóak akkor is, ha a Törvényszék adott eljárása 2015. július 1. előtt vette kezdetét. Hasonlóképpen, a szellemi alkotások joga területére tartozó ügyek szóbeli tárgyalását és meghallgatását szabályozó szakaszait kell alkalmazni azokra a Törvényszék által függőben hagyott eljárásokra, melyek írásbeli része még 2015. július 1. előtt lezárult.
Az új eljárásjogi szabályzat számos változást hozott, reformjai mégis örvendetesek; az új szabályok remélhetőleg jelentősen elősegítik a védjegyekkel és szabadalmakkal kapcsolatos ügyek zavartalan lebonyolítását az Európai Unió Törvényszékének fórumán.
Hederics Viktor – Csirik Márton
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
