1. Jean-Claude Juncker álma: a digitális technológia szabad áramlása
A luxemburgi politikus igen ambiciózus tervekkel lépett hivatalba az Európai Bizottság elnökeként. Azt korai lenne állítani, hogy Barossohoz képest egy színes, feltűnő jelenség lenne, de az tény hogy az európai föderáció elkötelezett híve. Ennek jegyében az általa vezetett Európai Bizottságot kifejezetten politikai jellegűvé kívánja tenni, azaz közelíteni egy olyan koncepcióhoz, ahogy egy nemzeti kormány működik.
Terveinek van IP-jogi vonatkozása is. A volt luxemburgi miniszterelnök nem kevesebbet tűzött ki céljául, mint – a belső piac mintájára – megvalósítani a belső digitális piacot (Digital Single Market, DSM), ahol a magánszemélyek és vállalatok a határok tekintetbe vétele nélkül férhetnek hozzá zenéhez, filmekhez, sporteseményekhez és bármely más digitális tartalomhoz függetlenül attól, hogy helyileg Európa mely részén tartózkodnak. A legfőbb kockázatot korábban az jelentette, hogy bizonyos tartalmak egyes országokban legálisnak, míg másikban bitorlónak minősülhettek. Ilyen volt például a paródia műfaja, mely megítélésről korábban itt írtunk.
Azonban a teljes egységesítéshez előbb a szerzői jog megfelelő fokú jogharmonizációja is szükséges, mely már egy 2006 óta elhúzódó folyamat, és továbbra sem számíthatunk gyors előrelépésre.
2. Készülő európai akcióterv
Pavel Svoboda cseh európai parlamenti képviselő mint az ügy rapportőre nyilatkozott szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogok hatékonyabb kikényszerítéséről szóló készülő Európai Uniós akciótervről.
Az európai parlamenti képviselő leszögezte, hogy alapelvként továbbra is a kereskedelmi nagyságrendű bitorlók elleni hatékony fellépés szolgál, a magánhasználat céljából megvalósuló, a társadalomra kevéssé veszélyes jogsértések (pl.: torrentezés) által felvetett kérdéseket ettől az akciótervtől elválasztva kezelik. A bitorlások nyomon követésének fő módszere a „kövesd a pénzt” elv, mely biztosítja, hogy tényleg csak az üzletszerű elkövetők kerüljenek a hatóságok látószögébe.
Kiemelte, hogy a gyors, hatékony és olcsó jogvédelem mindig az adott térség, jelenleg az Európai Unió gazdasági növekedésének egyik fő záloga. (A történelmi magyar innovációs mélypontról és egy lehetséges megoldásról a Jogi Fórum is közölt hírt itt.) Svoboda hozzátette, hogy mindenféleképp olyan megoldás kell, mely segíti a kkv-ket, hogy jogtiszta tartalmakat költséghatékonyan és gyorsan tudjanak elérni. A megfelelő márkavédelem és a bitorlók elleni hatékony fellépés egyébként természetesen minden magyar és európai vállalkozás számára kiemelt jelentőségű.
3. Évente ötmilliárd eurónyi kár és ötvenezer megszűnt munkahely a hamisítók miatt
2015. március 10-én tette közzé a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) azon jelentését, melyből kiderül, hogy ekkora kár keletkezik éves szinten a kozmetikai és szépségápolási iparban, mely a teljes szektor forgalmának körülbelül 7,8 %-át teszi ki. Ezen felül a tagállamok 1,7 milliárdnyi euró ÁFA-bevételtől is elesnek. Az iparágban élenjáró Nagy-Britannia, Németország és Olaszország közel 500 millió eurót buknak. Ebből is világossá válik, hogy mennyire fontos a másolók felderítése.
4. Tovább halad az üzleti titok védelmét szolgáló irányelv-tervezet előkészítése
Az alapkoncepcióról nem olyan régen másolók felderítése közöltünk írást. Michael Barnier, belső piacért felelős francia biztos szerint a harmonizált európai védelmi szint elősegíti a bizalom kialakulását és fellendíti a határokon átnyúló kereskedelmet. Az ötletet sokan üdvözölték, de jó néhányan éles hangú kritikákat is megfogalmaztak. Az egészségügyi szervezetek azt kifogásolják, hogy túl tágan van megfogalmazva a védendő üzleti titok definíciója, míg mások azt, hogy a közérdekű bejelentések kezelésének nincsenek megfelelő garanciái, az üzleti titok megőrzésének és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának ütköző elvei nincsenek kellő összhangban egymással. A közérdekű bejelentők koncepciós jellegű lejáratásának és zaklatásának az elmúlt években komoly gyakorlata alakult ki hazánkban. Eben a témában ombudsmani jelentés is készült. Az irányelv-tervezet másik magyar vonatkozása, hogy egy szellemi jogvédelemmel foglalkozó civil szervezet is észrevételezte a készülő jogszabályt.
Csirik Márton
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu
