Az internetes azonosítók világa a jogászközönség számára még mindig egy kissé túlmisztifikált terület, melyről a cégek annak ellenére igen keveset tudnak, hogy stratégiai marketing-jelentősége hatalmas. A domain lényegében a számítógép egyedi azonosítóját jelenti beszédes formában, nyilvánvaló ugyanis, hogy az IP címek megjegyzése és tárolása sokkal idő- és energiaigényesebb folyamat volna. Ahogyan jelenleg nem létezik egységes és kodifikált „internetjog”, ugyanez igaz a weblapok egyedi azonosítóinak jogi megítélésére is, egyrészt egy keresztülfekvő, másrészről autonóm-önszabályozó alrendszerrel van dolgunk.
A domainekre vonatkozó legáltalánosabb szabályozás a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesületének Domainregisztrációs Szabályzata. Felemás helyzetet teremt, de tény, hogy a jogalkalmazás (értsd rendes bíróságok) a szabályzatot nem fogadják el jogszabálynak (minthogy valóban nem is az). A szabályzat egy 10 pontból álló nagyon tömör dokumentum, mely mind a domain megszerzésének (ún. delegálás), fenntartásának, visszavonásának szabályait, illetve felmerülő jogvita esetén az eljárási szabályzatot tartalmazza. A jogirodalomban konszenzus uralkodik abban a kérdésben, hogy dogmatikai-rendszertani szempontból a jogterület a névjoghoz kapcsolódik, de a konkrét ügyeknek praktikusan védjegyjogi és versenyjogi vonatkozásai is vannak.
Magával a domain kérelmezőtől történő visszavonásáról és más számára történő delegálásról egy lényegében választottbíróságként működő – egyszemélyes panelben vagy háromtagú tanácsban eljárva – ún. regisztrátorok határoznak, akik adott esetben kérhetik a Tanácsadó Testület állásfoglalását, melyet leginkább problémás, vagy valamilyen elvi szintű követelményt érintő ügyekben szoktak megtenni.
A legpraktikusabb kérdés a témában az, hogy milyen feltételekkel és hogyan lehet megszerezni az általam igényelt domaint egy másik féltől. Erről a kérdésről a szabályzat 29. pontja rendelkezik, mely konjunktív feltételeket szab ennek. Egyrészt a Kérelmezőnek valamilyen jogos érdeke kell, hogy fűződjön az adott domain-névhez (védjegy, névjogi oltalom, jogszabály alapján valamilyen név használatához fűződő jog) és ezen felül az is szükséges, hogy a domain jogosultja rosszhiszeműen, vagy jogos érdek nélkül legyen annak birtokában.
Érdekes volt a fogas.hu-ügyekben hozott két döntés. Az első esetben a fogas.hu domaint egy ingatlanközvetítő cég kívánta megszerezni magának, mely ellen a jofogas.hu védjegy jogosultja tiltakozott. A Tanácsadó Testület megállapította, hogy a jofogas.hu honlap és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatáscsomag az intenzív marketingtevékenység következtében erős megkülönböztető képességet szerzett, és az ehhez hasonló domain igénylése valószínűleg abból a célból történik, hogy a már ismert márka farvizén jusson előre az igénylő. A második ügyben szintén a fogas.hu domaint igényelt, ezúton egy magánszemély, aki állítása szerint a fogasokról – mint halakról – szóló ismeretterjesztő anyagokat rakna a felületre. A domaint az igénylő jelen esetben meg is kapta, mivel az igénylés nem ütközött jogszabályba.
Nem minden esetben jár el azonban alternatív vitarendező fórum, sok esetben az ilyen jellegű ügyekben felmerülő jogviták is a hivatalos csatornán keresztül futnak végig: a szállás.hu védjeggyel kapcsolatos ügyben először a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint közigazgatási szerv járt el, majd a felek és képviselőik egészen a Kúriáig mentek bizonyítékaikkal és érveikkel.
A szállás.hu színes ábrás védjegy és egyben a szallas.hu domain jogosultja védjegybitorlás miatt eljárást indított a szállás.hu domain jogosultja ellen, míg utóbbi törlési eljárást kezdeményezett a szállás.hu védjegy ellen több jogcímen is, melyek közül a legrelevánsabb két ok a rosszhiszeműség és a megkülönböztető képesség hiánya voltak.
A rosszhiszeműség tekintetében a törlést kérelmező fél legfőbb észrevétele az volt, hogy ő már 2004 óta használja a szallas.hu ékezet nélküli domain variánst. Meglátása szerint rosszhiszeműségre vall, hogy a védjegybejelentés előtt nem térképezte fel a szabadon felhasználható megjelölések körét.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy látta, hogy a rosszhiszeműséget ennél jóval szigorúbban kell értelmezni. Az Európai Bíróság által Lindt-ügyben kimondottakra is figyelemmel a rosszhiszeműség feltétele a csalárd szándék, mely egy eltervezett, felépített és a másik felet tudatosan ellehetetlenítő magatartások sorozataként lenne értelmezhető a jelenlegi ügyben, melyre a kérelmező nem szolgáltatott kellő bizonyítékot. Lényegében ugyanezen a vonalon mozgott a határozatot jóváhagyó Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla indokolása is.
A kérelmező még a Kúriához benyújtott egy felülvizsgálati kérelmet, mivel szerinte a bizonyítékok mérlegelése és értékelése jogszabálysértő módon történt. A Kúria szerint azonban (BH 1993/768, 1994.44, 2002.29) a bizonyítékok mérlegelése akkor valósít meg törvénysértést, ha az ítélet meglapozatlan, illetve a bizonyítékok mérlegelése során a bíróság iratellenes megállapítást, okszerűtlen, a tényekkel logikai összefüggésben nem lévő következtetést von le, mely tényállási elemek jelen esetben nem állják meg a helyüket.
A fentiekből is látható, hogy egy komplex jogterületről van szó, melyben a sokrétű anyagi jogi szabályok mellett az eljárási formák változatossága is érdekességet jelenthet. A területtel érdemes a magyar jogászoknak is jobban megismerkedni annál is inkább, mivel a jövőben valószínűleg egyre ismertebbé és fontosabbá váló diszciplínáról van szó, mely mindenféle méretű és tevékenységi körű vállalkozás iparjogvédelmi stratégiájában is kiemelt helyet fog elfoglalni. Magyarországon a témában két legautentikusabb iroda a Mayer és Társai Ügyvédi Iroda, valamint a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda. Ez utóbbi nemzetközi vonatkozású ügyekben is igen aktív, Európa legnagyobb védjegyportálját ők üzemeltetik. Domain területen a legtöbb jogi konfliktus egyúttal védjegyhez is kapcsolódik. Egy-egy domainhez, védjegyhez kötődő márkanév átpozícionálása sokszor tízmilliós nagyságrendű kiadással jár, ezért mindenképp célszerű szakiroda tanácsát kikérni konfliktus helyzet esetén, illetve még a brand bevezetése előtt is.
dr. Csirik Márton
