Egy kaliforniai bíróság megerősítette a korábbi gyakorlatot, mely szerint a Google találati listája a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos védelme alatt áll.
A véleménynyilvánítás klasszikus politikai alapjog, melynek modern kori értelmezését John Sutart Mill, a liberalizmus egyik szellemi atyja fogalmazta meg. Ennek értelmében semmilyen vélemény közlését nem lehet korlátozni, hiszen a szabad vélemények piacán az értékesek úgyis megmaradnak, az értéktelenek pedig kivesznek anélkül, hogy ezt bármilyen hatóság vagy kormányzati szerv kontrollálná.
Az alapjog eredeti koncepciója, vagyis hogy anélkül lehessen kritizálni a hatalmat, hogy azért börtönbe vetnének, nagymértékben kibővült és részben más pontokra helyeződtek a hangsúlyok.
A magyar, strasbourgi és külföldi fórumoknak olyan kérdésekben kellett állást foglalni ezen alapjog értelmezésekor, mint a gyűlöletbeszéd, a közszereplők bírálhatósága, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, katonai behívó nyilvános elégetésének megítélése, jogi személyek kampányban való részvétele – és a sort még nagyon hosszan lehetne folytatni.
Most a véleménynyilvánítás szabadságának – melyet az Amerikai Egyesült Államokban az első alkotmány-kiegészítés helyez védelem alá – egy utoljára 2007-ben vizsgált aspektusa merült fel egy kaliforniai perben. A CoastNews domain alatti internetes hírportál követel kártérítést a Google-tól, arra hivatkozva, hogy komoly vesztesége származik abból, hogy a közismert keresőoldal találatai között jóval hátrébb sorolva jelenik meg az oldala, mint például a Yahoo-nál vagy a Bing-nél.
A szilícium-völgyi IT óriás alapkoncepciója egy 2012-es jelentésen alapszik, melyet Eugen Volokh, a Kaliforniában oktató ukrán származású jogtudós, illetve Donald Falk ügyvéd készített el. Ez azt mondja ki, hogy a keresőmotorok találati listája a cég véleményét tükrözi arról, hogy szerinte mi lehet releváns a felhasználóknak. Korábban a Google hasonló ügyekben arra hivatkozott, hogy nincs monopóliuma a keresőmotorok piacán, és találatai semleges álláspontot tükröznek.
Az amerikai fórumok még a jelentés elkészülte előtt is hasonló vonalon mozogtak. Egy 2003-as oklahomai ügyben a bíróság a véleménynyilvánítás szabadságára való tekintettel nem is foglalkozott érdemben a mostanihoz nagyon hasonló panasszal. Egy 2007-es New York-i döntés pedig a találati listát a vállalat magántulajdonának minősítette. A mostani ítélet is követi a korábbi vonalat, sőt az eljáró bírói tanács elfogadta a Google (ún. SLAPP) ellenkérelmét. A kaliforniai jogszabályok lehetővé teszik, hogy még az érdemi elbírálás megkezdése előtt visszautasítsák az ügy befogadását, ha a kérelem a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására irányul.
Kérdés, hogy mennyiben tartható az a gyakorlat, hogy klasszikus első generációs alapjogokat nem természetes személyek részére is garantál a jogalkalmazás, s üzletvitellel kapcsolatos tevékenységeket helyeznek (az Amerikai Egyesült Államokban ráadásul különösen erős) védelem alá. Igen erős absztrakciós képesség kell annak belátásához, hogy egy szoftveres <bot> által elvégzett művelet eredménye bárkinek bármiféle véleményét jelenti. Aggályos lehet az is, hogy vállalatok komoly tőkét fektetnek SEO (Search Engine Optimalization) tevékenységbe annak érdekében, hogy fentebb kerüljenek a találati listán, majd ennek a mechanizmusát egyik pillanatról a másikra meg lehet változtatni mondván, ez csak egy vélemény.
A Citizens United ügyben a kisebbségben maradt négy főbíró jelen esetben is releváns álláspontját John Paul Stevens az alábbiak szerint foglalta össze. „A vállalatoknak nincs lelkiismerete, hite, érzései, gondolatai és vágyai. A vállalatok összefogják az emberi tevékenységet és jogi személyiséggel történő felruházásuk, mint jogi fikció sok szempontból hasznos. De nem részei a „We the people” alkotmányos kitételnek.”
A Google egyes irányelveit egyébként egyre több európai döntéshozó ítéli aggályosnak. Egy idei luxemburgi döntés kimondta a „felejtés jogát,” azaz a Google törlési kötelezettségét, ha a felhasználóról neki nem tetsző találatok jelennek meg és ennek eltávolítását utóbbi kéri. Szeptemberben a Barroso-bizottság versenyjogi biztosa, Joaquin Almunia illette kemény kritikákkal a vállalatóriást, illetve most már biztos, hogy az Európai Parlament szavazni fog arról, hogy a keresőmotoros szolgáltatást válasszák le a cég többi tevékenységétől, azaz darabolják fel a Google-t.
A felosztásra egyébként a brüsszeli plénumnak nincs hatásköre, de már a szavazás is egy erős üzenetet közvetít.
dr. Csirik Márton
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu
