Aki kicsit jártas a divat világában, annak biztosan mond valamit az a név, hogy Ralph Lauren. Akinek nem: annyit érdemes tudni, hogy ez az amerikai úriember – akinek neve immár világhírű márka – az általa tervezett pólókkal vált híressé és dúsgazdaggá, mely pólóknak az emblémája a lovon lovagló lovaspólós. Ezek a ruházati cikkek nemcsak a márkát hordozzák, de egyben szimbólumai is egy olyan luxus életnek, mely a többség számára csak álomvilágot jelent. Mindig akadnak persze olyanok, akik egy jó adag humorral megáldva előszeretettel figurázzák ki a fényűző élet jelképeit, mint történt ez Ralph Lauren esetében is.
Egy amerikai cég (a Thread Pit) pontosan egy ilyen merényletet követett el a világcég ellen. Valószínűleg mindannyian láttunk már különböző humoros felirattal vagy jelzéssel rendelkező pólókat, ebben az esetben egy nem a lován lovagló, hanem a lóról épp leeső félben lévő, pórul járt lovas adja a vicc tárgyát. Nos, a Ralph Lauren cég ezt a fajta védjegyparódiát kevésbé találta viccesnek, sőt egyenesen az USPTO védjegyekkel foglalkozó Fellebbezési Tanácsához (Trademark Trial and Appeal Board) fordult, miután a Thread Pit védjegyet szerzett az Egyesült Államokban a parodizáló jellegű ábrára.. A védjegytörlési eljárásban a világcég (illetve a világcég védjegyjogaival rendelkező PRL USA Holdings) két indokot jelölt meg annak érdekében, hogy töröltesse a Thread Pit védjegyét. Egyrészt hivatkozott arra, hogy a két védjegy hasonlósága miatt nagyfokú az összetéveszthetőség valószínűsíthetősége, másrészt az ilyen kifigurázások könnyen a márka felhígulásához vezethetnek.
Bár a védjegy felhígulásának kérdésével kapcsolatban a Tanács elzárkózott a válaszadástól, azért érdemes pár szót ejteni arról, hogy tulajdonképpen milyen jelentést is takar ez a hangzatos szó: felhígulás. Leegyszerűsítve ez egy olyan márkarontó tevékenység eredménye, amely során egy közismert, híres védjegyhez hasonló jelzést használnak az arra illetéktelenek, s ezzel veszélyeztetik a védjegy megkülönböztető képességét (elhomályosítás), vagy jóhírnevét (kifakítás), illetve jelentheti ezen tulajdonságok kihasználását (potyázás) is (ez utóbbi csak az uniós jogban létezik, az amerikaiban nem). A csavar abban rejlik, hogy a felhígulást olyan hasonló védjegy is eredményezheti, ami a híres védjegyhez képest más árujegyzékkel rendelkezik. Tehát adott esetben, hiába specializálódott egy ismert cég csak ruházati cikkekre, de ha márkanevét tejtermékek neveként felhasználják, akkor is megvalósulhat a felhígulás.
Az Európai Bíróság és a védjegyügyekben illetékes EU főtanácsnok többek között a C-337/95. sz. (Dior) ügyben, a C-323/09. sz. (INTERFLORA) ügyben és a C-324/09. sz. (L’Oréal/eBay) ügyben foglalkozott a témával. A védjegy felhígulásához vezethet, ha az egyébként jogszerűen használt védjegyet nem megfelelő környezetben mutatják be, és ezzel veszíthet a márka presztízs- és luxusjellegéből. A védjegyparódiával egyébként Pintz György Védjeggyel a csúcsra! c. műve külön fejezetben foglalkozik.
Visszakanyarodva ügyünkhöz: az összetéveszthetőség kérdésében már erős lábakon állt a divatcég kifogása. A Tanács kimondta az összetéveszthetőség valószínűségét, tekintettel a védjegyek hasonlóságára, az áruk azonosságára (sima pólók, illetve galléros pólók) és az azonos piacon való terjesztésre.
Az ellenfél védelmi bástyáját azzal próbálta megalapozni, hogy bár igaz, hogy világhírű márkáról van szó, de a cél nem ennek másolása, hanem parodizálása volt. A Tanács azonban ezt a fajta ’életstílus-kifigurázás-védekezést’ könnyed mozdulattal söpörte le. Az ilyen fajta védjegyparódia korántsem mondható egyedinek, és kirívónak, sőt rengeteg olyan ötlet valósult már meg a híres márkák kárára, ami humorával és találóságával hamar bevésődött az emberek tudatába. Az alábbi linken elérhető néhány igazi gyöngyszem:
vedjegy.blog.hu/2012/02/24/logoparodiak
Az elmondottak mellett érdemes rávilágítani egy, az ilyen esetekben felmerülő másik kérdésre is. Az efféle paródiák mögött ugyanis mindig egy adott társadalmi réteg által képviselt vélemény bújik meg, ami mindenkinek szíve joga, hiszen a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának világában élünk. Persze, mint mindegyik alapjognak, ennek is megvannak a maga határai. A jog keretei között lavírozva kell megtalálni az egyensúlyt egy egészséges versenyszférát teremtve. Védjegyek esetén kellő megkülönböztető képességet kell teremteni, hogy a védjegytulajdonosok ne hivatkozhassanak az összetéveszthetőség veszélyére, a véleménynyilvánítás szabadságát pedig előnyösebb a non-profit szférában gyakorolni.
Medve Georgina
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.
szabadalmi.hu
Forrás: INTA
