A hétfő általában a hét legszörnyűbb napja, ez az a nap, amikor általában minden összejön, és nem sok jó történik. Nem tehetünk mást: igyekszünk valahogy túlélni a hétfőket. A mai hétfő talán mégis különleges, mivel pozitív hírek érkeztek: ma (2012. június 25-én) Magyarország csatlakozott az EU legtöbb adatot tartalmazó védjegyadatbázisához, vagyis a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elérhetővé tette a magyar védjegyek és védjegybejelentések adatait is a TMview védjegykutatási rendszerben.
A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) által működtetett TMview adatbázis egy olyan védjegykereső eszköz, amely a résztvevő EU tagállamok védjegyhivatalainak adatait térítésmentesen lefedi, és ezzel segíti a védjegybejelentőket, illetve a védjegyekkel dolgozó szakemberek munkáját. Az ingyenes online kereső segítségével könnyen és gyorsan végezhető védjegykutatás, ami különösen EU (közösségi) védjegybejelentések előtt különösen hasznos. A 2010. április 13-án indult TMview rendszert jelenleg is 178 különböző országból több mint 700 ezer felhasználó használja, az adatbázisban 7,2 millió védjegy között lehet kutatni.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2012. június 25-én csatlakozott a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) által működtetett TMview védjegykutatási rendszerhez, így a magyar védjegyeket már nem csak a magyar hivatal (SZTNH) honlapján lehet kutatni, hanem együtt lehet keresni a többi EU tagállam védjegyeit is tartalmazó adatbázisban.
2012. június 25-én több mint 117 000 nemzeti védjegy, illetve védjegybejelentés került a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adatbázisából a TMview védjegykutatási rendszerbe. A TMview rendszerben megtalálható adatok közvetlen kapcsolatban állnak a SZTNH e-kutatási adatbázisával, amely a TMview rendszerből is könnyen elérhető.
A TMview alkalmazás előnyei:
> ingyenes.
> 24 órában, a hét minden napján elérhető.
> az adatokat a védjegyhivatalok naponta frissítik.
> 22 nyelven elérhető
> mindent egy helyen biztosít: a nemzeti (2012. június 25-én összesen 20 ország), a regionális (EU) és a nemzetközi (WIPO) védjegyek mindegyike hozzáférhető.
A TMview segítségével:
> könnyebb lesz a névadás folyamata;
> ellenőrizhető, hogy a használni kívánt megjelölés szabad-e;
> kideríthető, hogy versenytársai milyen árui és szolgáltatásai állnak védjegyoltalom alatt, versenytársai mit védtek le;
> igény esetén a kiválasztott védjegyekkel kapcsolatos adatok módosulásáról értesítést kaphat a felhasználó: a státusz megváltozása, a név megváltozása és a felszólalási időszak vége kategóriák szerint.
A védjegykutatásról általában
A védjegybejelentések előtt minden esetben javasolt védjegykutatás elvégzése. Ennek segítségével feltérképezhető a tervezett védjegyhez hasonló, korábban bejegyzett védjegyek köre, így csökkenthető (de legalább is felmérhető) a védjegybejelentéssel kapcsolatos kockázat egy része. Megjegyzendő azonban, hogy a védjegykutatás sem zárja ki annak lehetőségét, hogy mások ütköző jogai akadályt képezzenek a védjegy bejegyzése előtt. Ennek egyik oka, hogy a védjegykutatás sem garantál 100%-os pontosságot, a másik oka a piacok összetettsége, a nagyszámú piaci szereplő és márkanév.
Bővebb információ található a védjegykutatásról itt:
Amennyiben sikerült kiválasztani egy márkanevet, abban az esetben javasolt a bejelentő számára, hogy ezen szolgáltatás keretében szerezzen be bővebb információkat a piacról.
Az Interneten elérhető adatbázisok önállóan végzendő védjegykutatáshoz:
E-kutatás (SZTNH)
CTMOnline
Romarin
Segítségül lehet még a TMview alkalmazás.
Védjegykutatás különösen az EU Közösségi Védjegyek bejelentése előtt indokolt. Ez a regionális védjegy ugyanis egyformán érvényes minden EU országban, ebből következően elég a megsemmisítéséhez vagy elutasításához, ha a tagállamok egyikében ütközik egy korábbi védjeggyel. Itt csupán a kockázatok mérséklésére törekedhetünk, teljességre nem. Maga az EU Védjegy Hivatala (Belső Piaci Harmonizációs Hivatal – OHIM) is csupán néhány EU tagállam nemzeti védjegyadatbázisait kutatja a bejelentés után.
A szakemberek igény esetén a védjegybejelentést megelőzően a legszélesebb elérhető körben végeznek kutatást. Ez kiterjed a nemzetközi védjegyekre, az EU Közösségi Védjegyekre, továbbá több európai tagállam nemzeti védjegyeire. A védjegykutatás nem csak azonosságra, hanem a névvel összetéveszthető nevekre is kiterjed. E kutatást akkor is ajánljuk, ha új termékünknek keresünk nevet, és magunk már meggyőződtünk arról, hogy a név feltehetőleg egyedi.
Ha a piaci szereplő már használ egy márkanevet (tehát ha a piacra bevezetett nevet akarnak utólag levédeni), abban az esetben nem feltétlenül javasolt az előzetes kutatás, a kutatás nélküli védjegybejelentés ugyanis nagyjából hasonló nagyságrendű költséggel jár (különösen EU védjegyek esetében). A védjegykutatás alternatívája tehát, hogy a bejelentő megpróbálkozik a védjegy bejelentésével. A védjegyet a bejelentési eljárásban mindenképpen közzé teszik, és ha van olyan korábbi jogosult, aki ellenzi a védjegy használatát, az nagy valószínűséggel felszólal a védjegy ellen. Ekkor a bejelentés visszavonható. Ez a módszer annyi kockázattal jár, hogy elképzelhető: némi eljárási költségtérítési igénye merül majd fel a felszólaló oldalán, melyet a bejelentőnek kell megfizetnie. Ha ugyanis kiderül a bejelentésről, hogy korábbi joggal való konfliktus miatt nem lajstromozható, abban az esetben eljárási költség merülhet fel, amikor visszavonják a bejelentést. Ebből a szempontból egyébként az EU védjegybejelentési rendszer kedvezőbb: az eljárási költségek megfizetését nem követelheti a felszólaló, ha a bejelentő a védjegybejelentést a felszólalás kézbesítése utáni első két hónapban visszavonja.
Bede Máté
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.
szabadalmi.hu
