A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2023. november 10-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre „A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény” („Digitális állampolgárságról szóló törvény”) tervezetét.
A Digitális állampolgárságról szóló törvény célja, hogy a „digitális állampolgárok” (pontosabban: minden magyarországi közhiteles nyilvántartásban szereplő természetes személy) számára a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program keretében egyszerűbbé és gyorsabbá tegye ügyeik intézését egyetlen mobilalkalmazáson keresztül.
A bíróságokhoz és a közigazgatáshoz integrált hozzáférést biztosító központi mobilalkalmazás lehetővé teszi majd, hogy a felhasználók egyetlen gombnyomással igazolják a személyazonosságukat, befizetéseket teljesítsenek az államnak, és elintézzék a legtöbb hivatalos ügyüket a mobiljukon keresztül.
A digitális polgárok ezenfelül az alkalmazás segítségével kapcsolatba léphetnek majd közüzemi és pénzügyi szolgáltatóikkal is.
eAzonosítás és eAláírás
Az általános elektronikus azonosítást meghaladóan a törvénytervezet bevezeti az „eAzonosítás” nevű speciális funkciót is, ami a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás új neve. A jelenlegi KAÜ-hoz hasonlóan ez is építhet az arcképes azonosítási alkalamzásra is.
Az „eAláírás” funkció kibővíti, illetve felváltja a jelenlegi „azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés” szolgáltatást (AVDH) néhány jövőbeli fejlesztéssel, mint amilyen például a többfaktoros hitelesítés és a tárolt kulcsú minősített elektronikus aláírás használata. A törvénytervezetben szereplő továbbfejlesztett AVDH-funkciók a jelenlegi, teljes bizonyító erejű magánokiratokon túl közokiratok létrehozására is használhatók lesznek.
Új követelmények a pénzügyi szektor számára
A hatályos szabályozásban a közüzemi szolgáltatók azon üzleti szervezetek köre, akik kötelesek voltak számos e-ügyintézési szolgáltatást igénybe venni. Ezek köre jelentősen kibővül, így már nem is közüzemi szolgáltatóként hívják őket, hanem néhol „digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett szervezetnek”, néhol pedig „digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetnek”. Az eddigi közüzemi szolgáltatói kör kibővül tehát a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, biztosítók és viszontbiztosítók, valamint befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók körével. Ők a saját szolgáltatásaik nyújtása során – azonos funkciót betöltő szolgáltatása mellett vagy helyett – kötelesek – további díj felszámítása nélkül is – biztosítani az eAzonosítás és eAláírás keretszolgáltatásokat a felhasználók részére. Ez a kötelezettség a gyakorlatban hasonlóan működne, mint az eIDAS 2.0 rendelettervezet szerinti „igénybevevő felek” kötelezettsége, hogy azonosítás céljából elfogadják az európai digitális személyiadat-tárcákat (pl. (28) preambulum, 6b. cikk).
E magánszférabeli szervezetek kötelesek a digitális állampolgárság szolgáltatónál (aki lényegében a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. jövőképe) nyilvántartásba vetetni, és kötelesek e szolgáltató által közzétett szolgáltatási feltételeket elfogadni, az abban foglalt követelményeket teljesíteni. Az új pénzügyi intézményi kör csak akkor csatlakozhat a rendszerhez, ha a Magyar Nemzeti Bank által egyébként is megkívánt tanúsításuk meglétét igazolják.
A szolgáltatási díj konkrét mértékét, valamint a fentieken túli további csatlakozási feltételeket egy, a jövőben meghozandó Kormányrendelet határozza meg.
Következő lépések
A Digitális állampolgárságról szóló törvényhez kapcsolódóan 2023. november 17-ig várják az észrevételeket a kozigazgatasiegyeztetes@gfm.gov.hu e-mail címen.
A törvénytervezet szövege ITT érhető el, kizárólag magyar nyelven.
A társadalmi egyeztetést követően a végleges tervezet várhatóan rövidesen benyújtásra kerül a Parlament elé. A Digitális állampolgárságról szóló törvény a tervek szerint 2024. január 1-jén lépne hatályba, és hatályon kívül helyezné az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt.
Amennyiben a törvénytervezetet elfogadják, a jelenlegi azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás (AVDH) helyébe 2024. szeptember 1-jétől a fent említett eAzonosítás és eAláírás szolgáltatások lépnek. A fentiekben meghatározott magánszférabeli szervezeteknek pedig 2025. január 1-jéig lenne idejük megfelelni a törvény rendelkezéseinek.
A törvénytervezettel kapcsolatos további információkért, valamint az Ön vállalatára gyakorolt várható hatásai kapcsán forduljon CMS ügyfélpartneréhez vagy a CMS szakértőihez.
