Az írásbeliségi kritériumok eddigi értelmezése bizonytalanságot okozott
A szerződések kötésénél, szerződéses jognyilatkozatok megtételénél sarkalatos kérdés, hogy ha akár a jogszabály, akár a szerződés írásbeli alakot ír elő, azt elektronikusan milyen módon, milyen elektronikus aláírással lehet teljesíteni. A bírói és hatósági gyakorlat nem volt egységes ebben a kérdésben, annak ellenére, hogy az alapját képező szabály ugyanaz volt: a Polgári Törvénykönyv 6:7.§ (3) és (3a) bekezdése, amely egy technológiasemleges meghatározást adott az írásbeliségre. A joggyakorlat és az egyes hatóságok a Ptk. ezen szabályát különféleképpen értelmezték. Sajtó-helyreigazítási ügyekben eddig csak az eIDAS Rendelet szerinti fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással aláírt elektronikus dokumentum minősült írásbelinek, míg a Magyar Nemzeti Bank írásbeliségről szóló körlevele alapján ezen kívül a biometrikus aláírással, zárt rendszerben kibocsátott elektronikus aláírással aláírt, valamint a 26/2020 MNB rendeletnek megfelelő auditált hírközlő eszköz útján tett jognyilatkozat is írásbeli volt.
A Ptk.-n alapuló fenti joggyakorlat azonban egyben lehetővé tette azt is, hogy a vállalkozások a fentiektől eltérő típusú elektronikus aláírást alkalmazzanak, például egyszerű elektronikus aláírást, ezesetben a vállalkozásnak kellett bizonyítania kétség esetén, hogy az alkalmazott elektronikus aláírás megfelel a Ptk. írásbeliségi követelményeinek.
Az új szabályozás
A kormány az E-ügyintézési törvény módosításával kívánja megoldani a Polgári Törvénykönyv írásbeliségi szabálya eltérő értelmezése miatti bizonytalanságokat, bevezetve az elektronikus magánokirat fogalmát, amelyben foglalt jognyilatkozat egyben a Ptk. fenti szabálya szerint írásbelinek is minősül.
A jogszabálytervezet szerint az elektronikus magánokirat egy elektronikus dokumentum, amelyet a következő módok valamelyikével írtak alá:
- AVDH-val került hitelesítésre (azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés); vagy
- Az eIDAS rendelet szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással került aláírásra és van rajta elektronikus időbélyeg; vagy
- Az eIDAS rendelet szerinti minősített elektronikus aláírással került aláírásra és van rajta elektronikus időbélyeg.
A tervezet kimondja, hogy a fenti módon aláírt elektronikus magánokirat kielégíti a Ptk. fenti írásbeliségi követelményeit.
A tervezet az elektronikus dokumentumot úgy határozza meg, hogy az elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat.
Az új szabály több gyakorlati problémát okoz, mint amennyit megold
A fenti új szabály nem fogja a gyakorlatban megkönnyíteni a vállalkozások életét és az elektronikus szerződéskötést. Ugyanis, ha összevetjük a fenti elektronikus dokumentum és az elektronikus magánokirat fogalmát, akkor nem egyértelmű, hogy hogyan lehetne egy hangfelvétel vagy egy videofelvétel formájában tárolt jognyilatkozatot akár AVDH-val, akár fokozott biztonságú/minősített e-aláírással aláírni. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy csak akkor minősül írásbelinek a rögzített videohívással vagy rögzített telefonhívással tett jognyilatkozat, ha a vállalkozás a rögzített videofelvételt/hangfelvételt elküldi a szerződő félnek, aki azt AVDH-val hitelesíti, vagy fokozott/minősített e-aláírással aláírja és időbélyeget tesz rá. Ez a gyakorlatban nem működőképes, többek között azért sem, mert AVDH-zni és e-aláírni alapvetően pdf formátumban lévő dokumentumot lehet, vagy ASIC konténerben lévő pdf dokumentumot.
A fenti szabály tehát a jövőben valószínűleg ellehetetleníti a videohívásos, telefonhívásos szerződéskötéseket olyan szerződések esetében, ahol előírás az írásbeli forma.
A szabályozás alapján pedig a fenti aláírás típusoknak nem minősülő biometrikus aláírással aláírt szerződés, megtett jognyilatkozat pedig már nem minősülne írásbelinek annak ellenére, hogy a Ptk. írásbeliségi szabályának megfelel, mert az aláírót, az aláírás idejét is azonosítja, és igazolja a dokumentum tartalmának változatlanságát.
Ezen túlmenően a tervezett szabályozás megszünteti azt a technológiasemlegességet, amelyet a Ptk. a létező írásbeliségi szabályával létrehozott: új e-aláírási technológia kialakulása esetén, valamint az eIDAS rendelet változásakor (amelynek felülvizsgálata az EU-ban folyamatban van) a magyar jogszabály folyamatos módosításra szorulna. A jogalkotás azonban nem tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel, ezért is fontos a lehető legnagyobb mértékben technológiasemlegesen megfogalmazni a jogszabályokat.
Külön szabályok a cégjogi, öröklési jogi, családjogi és ingatlannal kapcsolatos jognyilatkozatokra
A jogszabálytervezet
az öröklési jogi, ingatlannal kapcsolatos, társasági jogi, családjogi jogviszonnyal összefüggésben tett jognyilatkozatokra azt is előírja, hogy azok csak akkor minősülnek írásbelinek, ha szöveg formájában kerülnek rögzítésre.
Ez az előírás a Ptk. 6:7. § (3a) bekezdésével csaknem egyező szabályt jelent és egyben hatályon kívül is helyezi a Ptk. ezen rendelkezését.
Vagyis ezekben az esetekben az írásbeli formához kötött jognyilatkozatok nem tehetők meg rögzített telefonbeszélgetésben, videohívásban, hanem mindenképpen szükséges, hogy a nyilatkozó személy egy szöveges dokumentumot hitelesítsen AVDH-val vagy írjon alá fokozott biztonságú vagy minősített e-aláírással.
Eltérő szabályok a bank- és pénzügyi szektorra
A bank- és pénzügyi szektorra a jogszabálytervezet szintén eltérő szabályokat állapít meg, részben figyelemmel az MNB írásbeliségről szóló vezetői körlevelére (ejognyil-korlevel.pdf (mnb.hu)) is. Ez alapján az MNB-ről szóló törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szervezetek szolgáltatásaira vonatkozó elektronikusan megtett jognyilatkozat akkor minősül írásbelinek a fenti általános szabályokon kívül, ha:
- a 26/2020 MNB rendeletnek megfelelő auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján (elektronikus azonosítás) azonosított fél teszi a jognyilatkozatot, és
- egyszerű elektronikus aláírást használ, és
- az aláírás időpontja azonosítható.
További előírás a fenti elektronikus azonosítás során tett jognyilatkozatokkal kapcsolatban, hogy:
- a pénzügyi szervezet köteles beszerezni a nyilatkozatot tevő fél kifejezett hozzájárulását a fenti elektronikus azonosítási technológia alkalmazásához, amelyet más kontextusban a 26/2020 MNB rendelet eddig is megkövetelt; és
- a pénzügyi szervezet köteles a teljes kommunikációt és a továbbított adattartalmat rögzíteni és kérésre a másik fél rendelkezésére bocsátani akkor is, ha a másik fél nem fogyasztó, amely követelmény kicsit eltérően, de szintén megjelent a 26/2020 MNB rendeletben eddig is; és
- ha a másik fél fogyasztó, akkor a megkötött szerződés egy példányát is a rendelkezésére kell bocsátani, amely kötelezettség az MNB írásbeliségi körlevele alapján eddig is fennállt; és
Az így megtett jognyilatkozat pedig teljes bizonyító erejű magánokiratnak fog minősülni.
Az új tervezet kimondja azt is, hogy a szolgáltatásra vonatkozó szerződést megkötni, megszüntetni és módosítani azonban csak olyan elektronikus magánokirattal lehet, amely szöveg formájában megjelenik, amely szabály a Ptk. 6:7. § (3a) bekezdésével csaknem egyező szabályt jelent és egyben hatályon kívül is helyezi a Ptk. ezen rendelkezését.
Ezek alapján a pénzügyi szervezetek nem fogják tudni alkalmazni a jövőben többek között a zárt rendszerben kibocsátott elektronikus aláírásokat és a biometrikus aláírásokat sem, mivel ezek sem az általános szabályoknak, sem ezen külön szabályoknak nem fognak megfelelni.
A jogszabálytervezetet a Parlament még nem fogadta el, a fejleményekről folyamatosan adunk majd további tájékoztatást.
