Iparágtól függetlenül, sokat hallani mostanában a metaverzummal kapcsolatos lehetőségekről. A metaverzum kérdése már Ursula von der Leyen elnök asszony 2022-es szándéknyilatkozatában – melyet az unió helyzetéről szóló beszéd kapcsán nyújtott be az elnökséget betöltő tagállam kormányfőjének – szerepelt az Európai Bizottság 2023-ra vonatkozó kezdeményezései között. Ebben azt is kiemelte, hogy az EU folytatja az új digitális lehetőségekkel és trendekkel, például a metaverzummal kapcsolatos kutatását. Az EU részéről azóta egy olyan anyag látott napvilágot, ami felvázolja a metaverzummal kapcsolatos átfogó célokat és az esetleges szabályozási irányokat.
Az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa, Thierry Breton 2022. szeptember 14-én bocsátotta ki az Emberek, technológiák és infrastruktúra – Európa terve, hogy boldoguljon a metaverzumban című nyilatkozatát (People, technologies & infrastructure – Europe’s plan to thrive in the Metaverse – „Metaverzum Nyilatkozat”), melyben az emberek, a technológia és az infrastruktúra támogatását jelölte meg a metaverzum európai felvirágoztatása három fő pillérének.
A metaverzum fogalma – a jog nyelvén
A metaverzum fogalma jogilag nehezen meghatározható.
Az Európai Unió Tanácsa 2022. márciusi, Metaverzum – Virtuális világ, valódi kihívások (Metaverse – Virtual World, Real Challenges) című tanulmányában úgy hivatkozik rá, mint „egy magával ragadó és állandó virtuális 3 dimenziós világ, ahol az emberek egy avatáron keresztül lépnek interakcióba egymással, hogy élvezzék a szórakozást, vásároljanak és kriptovalutákkal tranzakciókat bonyolítsanak, vagy ülőhelyük elhagyása nélkül dolgozzanak.” Később az Európai Parlament is ezt a meghatározást használja „Metaverzum: Lehetőségek, veszélyek és szakpolitikai vonatkozások” (Metaverse – Opportunities, risks and policy implications) című összefoglalójában.
A Metaverzum Nyilatkozat nem tartalmaz külön meghatározást a metaverzumra, hanem annak számos konkrét felhasználási módját nevesíti. A többszereplős virtuális valóságok alkalmasak lehetnek például:
- kreatív, művészeti célok megvalósítása (például a játékkészítés vagy virtuális képzőművészet területein);
- orvosi beavatkozások szimulációjára (ami nagyban megkönnyítheti a gyakorlati egészségügyi oktatást);
- kultúramegőrzési célokra (például romló állapotú épületek pillanatképének háromdimenziós digitalizációjával); valamint
- katasztrófavédelemre és -megelőzésre (például a katasztrófamentési szakemberek és az állampolgárok virtuális valóságon keresztül történő előzetes felkészítésével).
A Metaverzum Nyilatkozat felhívja a figyelmet arra is, hogy a metaverzum nem egy egységként fejlődik, hanem több metaverzum kifejlesztése zajlik egy időben. (Bár a metaverzum mint kifejezés Mark Zuckerberg Facebook-alapító 2021-es bejelentése kapcsán terjedt el a köztudatban, sokszereplős, interaktív kétdimenziós virtuális valóság már a 2000-es években is létezett (Second Life), jelenleg pedig többféle virtuális platformot ismerünk, ahol játék és kereskedelem zajlik.)
A Metaverzum Nyilatkozat három fő pillére
A Metaverzum Nyilatkozat egyrészt kihívásként tekint az új szintre lépő virtuális világra, de elő is kívánja mozdítani annak fejlődését az emberek, a technológia és az infrastruktúra támogatásával.
A dokumentum mindezt három pontban, három szempontból összegzi.
1. Az európai értékek és jogszabályok érvényre juttatása
A Metaverzum Nyilatkozat „Emberek: egy metaverzum, amelynek középpontjában Európa értékei és szabályai állnak” (People: a metaverse centred on Europe’s values and rules) elnevezésű pontjában rögzíti, hogy
a metaverzumot szabályozási szempontból virtuális „közterületnek” tekinti, ahol a személyeknek ugyanúgy biztonságban kell magukat érezniük, mint a fizikai világban.
A Bizottság nem tartja megengedhetőnek a monopóliumok kialakulását, sem azt, hogy a metaverzum „kulcsát” egyetlen magánszereplő birtokolja, és feltételeit ő szabja meg. A Metaverzum Nyilatkozat kiemeli annak fontosságát, hogy az innovátorok szabadon, akadályoztatás nélkül fejlesszék a metaverzumot, és követelményként fogalmazza meg a különböző virtuális valóságok közti interoperabilitást.
Az interoperabilitás ugyanakkor a gyakorlatban számos kérdést is felvet majd, amit a Metaverzum Nyilatkozat (jellegéből adódóan) egyelőre nem tárgyal. Például: milyen megítélés alá esnek a létező és jövőbeli zártkörű, a nyilvánosság számára szabadon nem hozzáférhető rendszerek? Nem sérthet-e a világok közti átjárhatóság általános követelménye jogos piaci érdekeket, vagy épp a fejlesztések digitális biztonságát?
A létező jogszabályi keretek kapcsán a Metaverzum Nyilatkozat ugyanakkor felhívja a figyelmet a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) és a digitális piacokról szóló rendelet (DMA) mint jövőbemutató szabályozási eszközök szerepére. Emellett a jövőben a Bizottság elindít egy „kreatív és interdiszciplináris” kezdeményezést a metaverzum sztenderdjeinek kidolgozására és az interoperabilitás megvalósítására, szakemberek és az ifjúság bevonásával.
2. A technológia elsajátítása
A Metaverzum Nyilatkozat „A metaverzumok formálása a technológiák elsajátításával” (Shaping the metaverses by mastering technologies) elnevezésű pontjában hangsúlyozza, hogy a metaverzum alakításának képessége attól függ, hogy képesek lesznek-e az emberek elsajátítani, továbbfejleszteni az élvonalbeli technológiát, és fenntartható ökoszisztémát építeni Európában. Felhívja a figyelmet többféle releváns technológiára (szoftverek, platformok, middleware-ek, 5G, nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) stb.), és az EU erősségeire a szektorban: kutatás-fejlesztés a middleware és szoftver területén, a tartalom nyelvi és kulturális diverzitása, virágzó gaming szektor, fejlődő ökoszisztéma (nagy piaci szereplők és innovatív KKV szektor), képzett kutatók és munkavállalók.
A Bizottság elindította a Virtuális és Kiterjesztett Valóság Ipari Koalíciót (Virtual and Augmented Reality Industrial Coalition), mely platformot teremt a kulcsszereplők (elsősorban az európai KKV-k és a domináns piaci szereplők) közötti párbeszédre. Emellett egy roadmap elfogadására is sor került több mint 40, a területen aktív nagy szervezettel, KKV-val és egyetemmel.
2022. februárjában a Bizottság javaslatot tett egy chipekről szóló európai jogszabály megalkotására („European Chips Act”), amelynek célja többek között, hogy elősegítse a hardverek fejlesztését, és hogy a kapcsolódó szektorokba (fotonika, félvezetők) európai befektetések érkezzenek. Következő lépésként a Bizottság az uniós, nemzeti és magánfinanszírozások összevonását jelölte ki a virtuális valóság új szintjének megteremtéséhez.
3. Reziliens infrastruktúra
A Metaverzum Nyilatkozat „A reziliens kapcsolati infrastruktúra” (A resilient connectivity infrastructure) elnevezésű pontjában rögzíti kiemeli, hogy
a metaverzumban gyűjtött és megosztott adatok mennyisége nagyobb lesz, mint valaha
– különös tekintettel az új digitális (hagyományos és kriptovaluta-alapú) fizetési rendszerekre, valamint az új személyazonosítási és tulajdonjogi formákra (pl. egyedi azonosítók, nem helyettesíthető tokenek (NFT), blokklánc-technológia). Ezért fokozott a nyomás a mindezeket összekötő infrastruktúrára, annak ellenére, hogy a Bizottság szerint szektorban a jövedelmezőség csökkenése miatt az utóbbi időben esett a befektetési hajlandóság. (A Metaverzum Nyilatkozat utóbbi mondata egyébként konkrét adatok vagy hivatkozás hiányában elég idegennek hat egy ilyen jellegű dokumentumban.) A Bizottság ezzel összefüggésben átfogó konzultáció indítását tervezi a szükséges infrastruktúra kialakításának víziójáról és üzleti modelljéről, hogy a metaverzum európai fejlesztésének infrastrukturális szükségletei biztosítva legyenek a jövőben.
