A polgári jogi felelősség szabályozása az EU-ban tagállamok szintjén történik, ezért, ha ugyanazt a mesterséges intelligencia-rendszert („MI-rendszer”) több országban is használják, az esetleges kártérítési felelősség elbírálására országonként más anyagi jogi és eljárásjogi törvények vonatkoznak. A különböző szabályoknak való megfelelés emiatt a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó MI-rendszerek szolgáltatóinak és felhasználóinak megnövekedett jogi feladatokat és jelentős költségnövekedést jelenthet. Ennek lehetséges megoldása érdekében az Európai Bizottság 2022. szeptember 28-án közzétette a szerződésen kívüli polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályoknak a mesterséges intelligenciához való hozzáigazításáról szóló irányelv-tervezetet („MI Felelősségi Irányelv-tervezet”).
Az MI Felelősségi Irányelv-tervezet célja
Az MI Felelősségi Irányelv–tervezet egy nagyobb, az MI-rendszerek szabályozását célzó uniós intézkedéscsomag része – az MI rendelettervezettel („MI Rendelettervezet”), az Európai Parlament és a Tanács gépipari termékekről szóló rendelettervezetével és az Európai Parlament és Tanács általános termékbiztonságról szóló rendelettervezetével együtt.
Az MI Felelősségi Irányelv-tervezet az MI Rendelettervezet szabályrendszerén alapul, és azt kiegészítve állapít meg harmonizált szabályokat az MI-vel kapcsolatos polgári jogi felelősséggel kapcsolatban. Az MI Felelősségi Irányelv-tervezet célja, hogy az MI-Rendelettervezet által megkövetelt dokumentációs kötelezettség (például a nagy kockázatú MI-rendszerek leírása és a kapcsolódó előzetes kockázatértékelés) alapján megkönnyítse az MI-rendszerek által okozott károk bekövetkezésének bizonyítását, és az MI-rendszer által okozott károk, valamint az MI-rendszer szolgáltatójának vagy felhasználójának felróható magatartása közötti ok-okozati összefüggés igazolását.
Az MI Felelősségi Irányelv-tervezet tárgya és hatálya
Az MI Felelősségi Irányelv-tervezet azokat az eseteket szabályozza, amikor az MI-rendszerek szolgáltatói vagy felhasználói felróható magatartásuk miatt nem felelnek meg az MI Rendelettervezetben meghatározott követelményeknek. Az „MI-rendszer”, a „nagy kockázatú MI-rendszer”, a „felhasználó” és a „szolgáltató” meghatározását az MI Rendelettervezet tartalmazza. Az MI Rendelet-tervezet jelenlegi szövegezése szerint „nagy kockázatú MI-rendszerek” például a biometrikus azonosító rendszerek, munkahelyi értékelő rendszerek, biztosítási scoring rendszerek.
Az MI Felelősségi Irányelv-tervezet az alábbi esetekre állapít meg közös szabályokat:
- A nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó bizonyítékok MI-rendszer szolgáltatója vagy felhasználója általi bemutatása. Ennek célja, hogy egy felperes alá tudja támasztani a szerződésen kívüli, az MI-rendszer szolgáltatója vagy felhasználója felróható magatartása miatt indított polgári jogi kártérítési igényét.
- Bármely MI-rendszer által szerződésen kívül okozott vélt vagy valós kár esetén a kártérítési igényt érvényesíteni kívánó felet a nemzeti bíróságok előtt terhelő bizonyítási teher megkönnyítése.
Ezekben az ügyekben az alábbi személyek érvényesíthetik kártérítési igényüket felperesként:
- Aki az MI-rendszer „kimenete” (vagyis az MI-rendszer által elvégzett elemzés, számítás, rangsor, azonosítás stb.) vagy a „kimenet” elmulasztása miatt kártérítési igényt terjeszt elő.
- Aki törvény vagy szerződés alapján a károsult jogutódjává vált vagy a károsult jogai átszálltak rá.
- Aki az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban egy vagy több károsult nevében eljár – például, ha az MI-rendszer működése több személynek okoz kárt és ezzel kapcsolatban csoportos per indul.
Egy, az MI Felelősségi Irányelv-tervezethez kiadott tájékoztatóban a Bizottság azt is pontosítja, hogy az új MI-felelősségi szabályok a nemzeti jog által meghatározott bármilyen típusú kár (élet, egészség, tulajdon, magánélet stb.) megtérítésére irányadók. Az MI Felelősségi Irányelv-tervezet alapján ezért elméletileg kártérítési igény érvényesíthető akár egy ajánlórendszer általi ajánlás, álláspályázat elutasítása, alapvető közszolgáltatás MI-rendszer meghibásodásából eredő elérhetetlensége, vagy egy téves eredményű biometrikus azonosítás miatt is.
A nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó bizonyítékok bemutatása – és annak elmulasztása
Az MI Felelősségi Irányelv-tervezet új definícióként bevezeti a „potenciális felperes” kategóriáját. „Potenciális felperes” az a természetes vagy jogi személy, aki kártérítési igény előterjesztését mérlegeli, de azt még nem tette meg.
A bíróság a potenciális felperes vagy a felperes kérelmére elrendelheti, hogy a szolgáltató, a felhasználó, valamint az MI Rendelettervezet szerinti szolgáltatói kötelezettségek hatálya alá tartozó személy, így például a termékgyártó, vagy importőr (mint alperes) tárja fel a bíróság előtt a feltételezhetően kárt okozó, nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó releváns bizonyítékokat, ha ezt megelőzően a kérelmező minden arányos kísérletet megtett annak érdekében, hogy a releváns bizonyítékokat beszerezze. Annak megállapításakor, hogy arányos-e a bizonyítékok bemutatásának vagy biztosításának elrendelése, a nemzeti bíróságok mérlegelik valamennyi fél jogos érdekeit, különösen az üzleti titkok és a bizalmas információk (pl. a köz- és nemzetbiztonsággal kapcsolatos információk) védelmét.
Amennyiben a bizonyíték szolgáltatásra felhívott alperes nem tesz eleget a bíróság határozatának, a nemzeti bíróság vélelmezi, hogy nem tett eleget a vonatkozó MI-rendszer működésére vonatkozó gondossági kötelezettségnek sem. (A gondossági kötelezettségnek való megfelelést ugyanis a be nem mutatott vagy át nem adott bizonyíték igazolhatja.)
A tervezett szabályozás ebben a formában lényegében azt írja elő, hogy a felperesnek a fenti esetekben hozzáférést kell biztosítani a nagy kockázatú MI-rendszer szolgáltatójának és felhasználójának megfelelést alátámasztó dokumentumaihoz. Ha az MI Felelősségi Irányelv-tervezetet elfogadják, a gyakorlatban ez azt fogja jelenteni, hogy
a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak úgy kell elkészíteni, valamint a rendszer működése során folyamatosan felülvizsgálni az adott MI-rendszerrel kapcsolatos dokumentációt, hogy az egy adott bírósági eljárásban minden további nélkül felhasználható legyen.
Ez kiemelt jogi elemzést igényel majd a szolgáltatók oldalán, ugyanis dokumentálniuk kell (elsősorban a nagy kockázatú MI-rendszer üzemeltetésének megkezdése előtt készített, a teszteléssel és betanítással kapcsolatos anyagokban, valamint a nagy kockázatú MI-rendszer működésének nyomonkövetése során is) a lehető legtöbb szóba jöhető kockázatot, olyan formában, hogy az megfelelő védelmet biztosítson számukra egy lehetséges későbbi kártérítési perben.
Ok-okozati összefüggés az MI-rendszer által okozott kár és az MI-Rendszer szolgáltató / felhasználó felróható magatartása között
A kártérítési igényt érvényesíteni kívánó felperes számára kihívást jelenthet, hogy megállapítsa, az MI-Rendszer által okozott kár visszavezethető-e az MI-Rendszer szolgáltatójának vagy felhasználójának felróható magatartására – ez jellemzően az MI-Rendelettervezetben foglalt kötelezettségek megszegését jelentené. Az MI Felelősségi Irányelv-tervezet ezért egy célzottan a kauzális összefüggésre vonatkozó megdönthető vélelmet állapít meg.
Eszerint a nemzeti bíróságok vélelmezik az alperes felróható magatartása és az MI-rendszer által előállított kimenet, vagy a kimenet előállításának elmulasztása közötti ok-okozati összefüggést az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
- A felperes bizonyította, vagy a bíróság a bizonyíték szolgáltatásának elmulasztása miatt vélelmezte az alperes vagy a felelősségi körébe tartozó személy felróható magatartását. A felróható magatartás ez esetben az uniós vagy a nemzeti jogban (ide tartozhatnak az MI-rendszerek működését érintő szektorális szabályok – például orvostechnikai eszközök, in vitro diagnosztikai eszközök) meghatározott, közvetlenül a bekövetkezett kár megelőzésére szolgáló gondossági kötelezettség megszegése.
- Az ügy körülményei alapján észszerűen valószínűsíthető, hogy az alperes felróható magatartása befolyásolta az MI-rendszer által előállított kimenetet vagy azt, hogy az MI-rendszer elmulasztotta a kimenet előállítását.
- A felperes bizonyította, hogy a kárt az MI-rendszer által előállított kimenet, vagy a kimenet előállításának MI-rendszer általi elmulasztása idézte elő.
A nem nagy kockázatú MI-rendszerrel kapcsolatos kártérítési igények esetén ez a vélelem csak akkor alkalmazható, ha a nemzeti bíróság úgy ítéli meg, hogy a felperes számára rendkívül nehéz volna bizonyítani az ok-okozati összefüggést.
A vélelem indoka az MI-rendszerek sajátos működése. Az MI-rendszerek összetettsége, azok magas szintű autonómiája és az átláthatósággal kapcsolatos kihívások (az úgynevezett „feketedoboz-effektus”) megnehezíthetik, és költségesebbé tehetik a károsultak részére a kártérítési igény sikeres érvényesítéséhez szükséges bizonyítást. Ugyanakkor szolgáltatói és felhasználói oldalon az MI-rendszer ugyanezen tulajdonságai a vélelem megdöntésének lehetőségét nehezítik, figyelembe véve azt is, hogy az „észszerű valószínűsítés” mint elvárás az MI esetén különösen széles mérlegelési lehetőségre ad okot a bíróság számára. A vélelemmel szembeni védekezésre való felkészülés – a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó bizonyítékok bemutatására való felkészüléshez hasonlóan – megnövekedett jogi elemzési feladatokat és dokumentációs kötelezettséget jelent majd az MI-rendszerek szolgáltatói és felhasználói oldalán.
Következő lépések
Az MI Felelősségi Irányelv-tervezet elfogadása jelenleg az uniós rendes jogalkotási eljárás kezdeti stádiumában tart. Tekintettel az MI Felelősségi Irányelv-tervezetnek a jelenleg trialógus-eljárásban („trilogue” eljárás) tartó MI Rendelettervezettel szorosan összefüggő tárgyi hatályára és rendelkezéseire, elfogadása is legkorábban az MI-rendelet elfogadása után várható. Figyelembe véve az MI-Rendelettervezettel kapcsolatban benyújtott módosító javaslatok számát és a módosítások jellegét (pl. az MI-rendszer és a nagy kockázatú MI-rendszer besorolására vonatkozó lényeges módosítások), az MI Felelősségi Irányelv-tervezet most közzétett szövege közel sem tekinthető véglegesnek.
Elfogadása esetén az MI Felelősségi Irányelv-tervezet a hatályba lépést követő két éves átültetési határidőt állapít meg, így az alkalmazhatósága is legkorábban 2024 körül várható. Fontos tudni, hogy MI Felelősségi Irányelv-tervezet minimális harmonizációt irányoz elő – a tagállamok meglévő polgári jogi felelősségi rendszereire és eljárási szabályaira hagyja a további részletek meghatározását. Ilyenek például a jogsértés megállapításához szükséges bizonyítási követelmények meghatározásán, a megtérítendő károk típusainak rögzítésén, valamint az MI-rendszer kimenete és az állítólagosan elszenvedett károk közötti okozati összefüggés megállapításának részletein.
