A szabályozás változása az Európai Unió „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” jogszabálycsomagja keretében elfogadott 2019/770 (EU) és 2019/771 (EU) irányelvek nemzeti jogba történő átültetésének eredménye. A magyar jogalkotó az irányelvek átültetését szolgáló új szabályokat egyetlen közös jogszabályban, a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet („Kormányrendelet”) határozza meg. A Kormányrendelet többek között jelentős változásokat hoz a hibás teljesítés, jótállás és kellékszavatosság terén, amely számos új kötelezettséget ró a vállalkozásokra.
A vállalkozásoknak felül kell vizsgálniuk a fogyasztóval kötött szerződések során alkalmazott korábbi gyakorlatukat, és szükség esetén új belső szabályokat kell kialakítaniuk az új fogyasztói jogokkal kapcsolatos kérések teljesítése érdekében.
Összetettebb fogyasztóvédelmi szabályrendszer
A Kormányrendelet szabályai a már létező fogyasztóvédelmi szabályozási keretrendszer részét képezik. Ennek megfelelően az új szabályokon kívül a vállalkozásoknak fogyasztóval kötött szerződés esetén továbbra is figyelembe kell venniük a jelenleg is hatályos jogszabályokat:
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.),
- a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet,
- az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003 (IX. 22.) Kormányrendelet, és
- a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet.
Az új szabályok a digitális tartalom szolgáltatására, digitális szolgáltatás nyújtására vagy áruk értékesítésére irányuló fogyasztói szerződésekre vonatkoznak, beleértve a digitális elemeket tartalmazó árukat is (például okostévé vagy más intelligens háztartási készülékek, autóba szerelt GPS).
A fizikai adathordozók esetén azok rendeltetésétől függően a Kormányrendelet különböző rendelkezései alkalmazandók. Az olyan fizikai adathordozó esetében, amely kizárólag az azon szolgáltatott digitális tartalom hordozására szolgál (pl. egy DVD film, PC játékok, zenei CD lemez), a szerződés valódi tárgya kizárólag a digitális tartalom, ezért az ilyen szolgáltatásra kizárólag a Kormányrendelet digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatás nyújtására vonatkozó III. fejezete alkalmazandó. Olyan fizikai adathordozók esetében viszont, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe (pl. „üresen” értékesítésre kerülő külső tárhely vagy USB) a Kormányrendeletnek csak az áruk adásvételére irányuló szabályait tartalmazó II. fejezet alkalmazandó.
A szerződésszerű teljesítés szabályai
A Kormányrendelet a Ptk. szerződésszerű teljesítésre vonatkozó szabályai mellett a szerződésszerű teljesítés egyéb feltételeit állapítja meg,
ugyanakkor nem tisztázza a Kormányrendelet és a Ptk. szabályainak egymáshoz való viszonyát.
A Kormányrendelet a teljesítés szerződésszerűségének objektív és szubjektív feltételeit sorolja fel.
1. A szerződésszerű teljesítés objektív feltételei, hogy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás:
- megfeleljen a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkciókkal,
- legyen alkalmas a fogyasztó által a szerződés megkötésekor megfogalmazott meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott,
- rendelkezzen a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást is, valamint
- biztosítsa a szerződésben meghatározott frissítéseket.
2. A szerződésszerű teljesítés szubjektív feltételei, hogy a szerződés tárgyát képező szolgálatás:
- legyen alkalmas az azonos típusú szolgáltatás esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy magatartási kódex által előírt célokra.
- rendelkezzen a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel, amely azonos típusú szolgáltatás esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését, különösen hirdetésben,
- rendelkezzen a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal – ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és
- feleljen meg a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának.
Frissítések
A Kormányrendelet fontos újítása, hogy a vállalkozók kötelezettségeként rögzíti a frissítések biztosítását.
Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztó az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásra vonatkozó frissítésekről (beleértve a biztonsági frissítéseket, patch-eket, bug fix frissítéseket) értesítést kapjon, és hogy a frissítéseket a fogyasztó ténylegesen elérje. A frissítést olyan ésszerű határidő alatt kell a fogyasztó rendelkezésre bocsátani, hogy a fogyasztónak legyen ideje a frissítés végrehajtására. (A Kormányrendelet nem ad abban a tekintetben sem iránymutatást, hogy milyen határidő minősül „észszerűnek”.)
Ha a fogyasztó nem telepíti észszerű határidőn belül a megfelelően rendelkezésre bocsátott frissítéseket, a vállalkozás nem felel az áru hibájáért, ha az kizárólag a vonatkozó frissítés alkalmazásának hiányából fakad, amennyiben 1) tájékoztatta a fogyasztót a frissítés elérhetőségéről és a frissítés elmaradásának következményeiről, és 2) a frissítés elmaradása vagy helytelen telepítése nem a vállalkozás által adott telepítési útmutató hiányára vezethető vissza.
Hibás teljesítés
A Kormányrendeletben foglalt új szabályok szerint a teljesítéstől számított egy éven belül felfedezett hibáról vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában is fennállt, kivéve, ha ez nem egyeztethető össze a dolog természetével vagy a hiba jellegével, például betört kijelző, mindennapos használatból eredő állagromlás. Ez a szabály ellentmond a Ptk. azonos esetre vonatkozó szabályának, ami az egy éves határidő helyett hat hónapot tartalmaz. Jelenleg még nem világos, hogy ez az ellentmondás a két jogszabály között miként oldandó fel.
Kellékszavatosság
Az új szabályok szerint a kellékszavatosság körében a fogyasztó jogosult az ár arányos leszállítására vagy az adásvételi szerződés megszüntetésére, ha:
- a vállalkozás elmulasztotta az áru kijavítását vagy kicserélését, vagy megtagadta az áru szerződésszerűvé tételét (a Kormányrendelet ezzel kapcsolatban nem határoz meg konkrét határidőt, a 19/2014 NGM rendelet 5. §-a szerint azonban a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze),
- a vállalkozásnak az áru szerződésszerűvé tételére tett kísérletei ellenére ismételt teljesítési hiba lépett fel (a szöveg itt sem egyértelmű – hol az “ismételt teljesítési hiba”, hol az “ismételten teljesítési hiba” fordulatot használja),
- a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá (a hiba súlyával kapcsolatban sem határoz meg a Kormányrendelet szempontot), vagy
- a vállalkozás nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni.
Ha a fogyasztó az adásvételi szerződést a hibás teljesítés miatt kívánja megszüntetni, a vállalkozás köteles bizonyítani, hogy a hiba jelentéktelen (ugyan a „jelentéktelen hiba” fogalmát sem a Kormányrendelet, sem a Ptk. nem definiálja, ezalatt rendszerint olyan hiba értendő, ami a termék rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, mint pl. esztétikai hibák, apró sérülések).
A kellékszavatossági igények digitális tartalom szolgáltatása vagy digitális szolgáltatás nyújtása esetén is lehetővé teszik az ár arányos leszállítását vagy a szerződés megszüntetését.
Erre lehetőség van ugyanabban a négy fenti esetben, mint áru adásvétele esetén, illetve azokon túl abban az esetben is, ha a kijavítás vagy kicserélés lehetetlen, vagy az a vállalkozásnak aránytalan többletköltséget eredményezne. Utóbbi eset a gyakorlatban valószínűleg gyakrabban merül fel, tekintve, hogy digitális tartalom és szolgáltatás esetén nehezebben megoldható a kijavítás vagy csere.
Az áru kijavításának vagy kicserélésének elvégzésére észszerű határidőt kell megállapítani, amely határidő attól az időponttól kezdődik, amikor a fogyasztó a hibát a vállalkozással közölte. A Kormányrendelet nem tartalmaz arra vonatkozó információt, hogy mi tekinthető észszerű határidőnek. Az árut a javítás vagy a csere érdekében a fogyasztó köteles a vállalkozás rendelkezésére kell bocsátani, de a kicserélt áru visszavételét a vállalkozásnak kell saját költségén biztosítania.
Jótállás
Jelentős új változás, hogy a vállalkozásokra nézve kötelező lesz az általuk közzétett kereskedelmi reklám tartalma.
A szerződésszerű teljesítésért önként vállalt jótállással tartozó vállalkozás a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítésért a szerződés megkötésekor vagy azt megelőzően rendelkezésre álló, kapcsolódó reklámokban meghatározott feltételek szerint felel. Ha a jótállási nyilatkozatban foglalt feltételek a fogyasztó számára kedvezőtlenebbek, mint a kapcsolódó reklámban foglaltak, a jótállásra kötelezett vállalkozás a hibás teljesítésért a kapcsolódó reklámban foglalt jótállási feltételek szerint felel, kivéve, ha a kapcsolódó reklámot a szerződés megkötése előtt a jótállási nyilatkozattal azonos vagy hasonló tartalommal kijavították. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy az új rendelkezés értelmében a kereskedelmi reklámokban a teljes jótállási nyilatkozat közzététele szükséges-e, vagy elegendő-e az arra való utalás.
Egy további lényeges új rendelkezés, hogy az új szabályok értelmében a fogyasztók a tartósságra vonatkozó jótállás időtartama alatt közvetlenül a gyártótól követelhetik az áru hibájának kijavítását vagy kicserélését, ha a gyártó egy adott termékre vonatkozóan meghatározott időtartamra a tartósságra vonatkozó jótállást (azaz a termék vagy szolgáltatás tartósságának igazolását) vállalt.
A Kormányrendelet fogalommeghatározása szerint a tartósság az áru azon képessége, hogy szokásos használat mellett képes megőrizze a megkövetelt funkcióit és teljesítményét (sportlábbeliknél már volt ilyenre példa). A jótállási nyilatkozatot legkésőbb az áru átadásakor, egyszerű és érthető nyelven, tartós adathordozón kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
A gyártó által vállalt jótállás nem érinti a fogyasztó által elérhető egyéb jogorvoslati lehetőségeket,
így a fogyasztó gyártói jótállás esetén is érvényesítheti a vállalkozással szembeni kellékszavatossági igényeit.
Digitális tartalom és digitális szolgáltatás személyes adatokért cserébe
A Kormányrendelet hatálya kiterjed az olyan ingyenes üzleti modellben nyújtott digitális tartalomszolgáltatásra és digitális szolgáltatásnyújtásra, amely a fogyasztó részére nem pénzbeli ellenszolgáltatás, hanem a fogyasztó személyes adatai megadása fejében elérhető.
Azokban az esetekben, amikor a fogyasztó részéről személyes adatok megadása szükséges a vállalkozás a digitális tartalom eléréséhez vagy digitális szolgáltatás igénybevételéhez, és a vállalkozás ezeket a személyes adatokat további célokra is felhasználja (pl. üzletfejlesztés, marketing), a Kormányrendelet digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatás nyújtására vonatkozó III. fejezete alkalmazandó. Ilyen például, amikor a fogyasztó hozzájárul, hogy bármely személyes adatnak minősülő tartalmat, például fényképet vagy az általa feltöltött bejegyzést a vállalkozás marketing céllal kezeljen. Nem tartozik a Kormányrendelet hatálya alá az olyan eset, ahol a vállalkozás a fogyasztó által szolgáltatott személyes adatokat 1) kizárólag a szerződés tárgyát képező szolgáltatás biztosításának, vagy 2) a vállalkozásra vonatkozó jogi követelményeknek való megfelelés céljából, és semmilyen más célra nem kezeli. Ilyen például, amikor a digitális tartalom eléréséhez a regisztráció során megadott felhasználónév és jelszó szükséges.
Ez az új szabályozás fogyasztóvédelmi jogokat keletkeztet a fogyasztók részére az adatvédelmi jog ernyője alatt érvényesíthető érintetti jogok mellett a személyes adatok vállalkozás általi, a fogyasztói szerződés vagy jogi kötelezettség teljesítéséhez feltétlenül szükséges mértéket meghaladó, más célból történő kezelése esetén.
Így például, a fogyasztó a fogyasztó jelentéktelen hiba fennállása esetén is jogosult a szerződést megszüntetni.
Ki kell emelni ugyanakkor, hogy a Kormányrendelet nem teremt új jogalapot a személyes adatok jogszerű kezelésére „digitális tartalomszolgáltatás és digitális szolgáltatásnyújtás” formájában.
A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések során kezelt személyes adatok kezelésére továbbra is a 2016/679 (EU) általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályai vonatkoznak.
Különösen releváns az új szabályozás annak fényében, hogy a Kúria egy 2021 októberi döntésében megsemmisítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Facebookkal szemben hozott határozatát, amellyel a hatóság 2019 végén 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki a közösségi média szolgáltatóra.
A Kúria többek között azzal érvelt, hogy jogszabály-módosítás nélkül nem lehet az „ár” fogalmába tartozónak értékelni a személyes adatot, mint ellenszolgáltatást. Mind a GVH, mint a Kúria értelmezését befolyásolhatja a jövőben ez az újonnan bevezetett új jogszabályi rendelkezés.
A felkészüléshez szükséges lépések
A Kormányrendelet a 2022. január 1. után kötött fogyasztói szerződésekre vonatkozik. A 2022. január 1-je után szolgáltatott digitális tartalom vagy nyújtott digitális szolgáltatásesetén a Kormányrendelet akkor is alkalmazandó, ha az alapul fekvő szerződést 2022. január 1-je előtt kötötték.
A megfeleléshez a vállalkozásoknak felül kell vizsgálniuk a már meglévő kereskedelmi gyakorlataikat a fogyasztókkal kötött szerződések esetén:
- A kínált áruk és szolgáltatások felülvizsgálata, hogy a szerződés megkötésekor a szerződésben foglalt áruk és szolgáltatások megfeleljenek a fogyasztó észszerű elvárásainak, és tartalmazzák az észszerűen elvárható elemeket (például kábelek, töltők, elemek). A fogyasztói szerződésben, termékleírásban javasolt az adott áru vagy szolgáltatás értékesítése során a szerződés keretében nyújtott tartozékok pontos meghatározása, figyelembe véve azt, hogy fogyasztói oldalról mi az általában elvárható tartozék. Ehhez kapcsolódóan szükséges a szerződések felülvizsgálata, hogy a szerződésben foglalt tartozékok tükrözzék a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékok körét.
- A Kormányrendelet egyelőre nem teljesen világos követelményeihez kell igazítani a visszaküldött áruk javítására és cseréjére vonatkozó eljárást.
- A jótállási nyilatkozat felülvizsgálata, hogy az tartalmazza valamennyi, a Kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemet.
- Összhangba kell hozni a kereskedelmi reklámokat a jótállási nyilatkozatban foglaltakkal, és meg kell győződni arról, hogy a jótállás feltételelei pontosan szerepelnek a kereskedelmi hirdetésekben. Ehhez a termékfejlesztési, a marketing- és a jogi osztályok között még szorosabb együttműködésre lesz szükség, mivel az új szabályok értelmében a fogyasztók közvetlenül támaszkodhatnak majd a reklámok állításaira jótállási igények érvényesítésekor.
- A digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalomszolgáltatás és a digitális szolgáltatásnyújtás esetében a fogyasztóknak a frissítésekről való értesítésére vonatkozó eljárás létrehozása. Ez különösen nehéz lehet a harmadik féltől származó termékeket értékesítő vállalkozások számára. Mivel az új szabályok közvetlenül az eladókat kötelezik a frissítésekről való értesítésre és a frissítésekhez való hozzáférés biztosítására, ezeknek az eladóknak érdemes újratárgyalni az eredeti termékfejlesztővel / gyártóval fennálló szerződéseket, hogy előzetesen értesüljenek a frissítésekről.
