Szerzők: dr. Sólyom Ágnes, dr. Boros Miklós
A magyar Országgyűlés 2021. május 6-án elfogadta a magyar szerzői jogi törvény módosítását (“Módosítás”), amely az (EU) 2019/790 (CDSM) és az (EU) 2019/789 (SatCab II) irányelveket ülteti át. Az alábbiakban a Módosítás egyes fontosabb elemei kerülnek összefoglalásra.
A tartalommegosztó szolgáltatókat érintő rendelkezések
A Módosítás fontos újítása a CDSM irányelv sokat vitatott rendelkezései nyomán a tartalommegosztó szolgáltatókra irányadó szabályozás, amely az ún. value gap probléma kezelését hivatott rendezni.
A Módosítás definiálja a tartalommegosztó szolgáltatók körét és speciális kötelezettségeket állapít meg rájuk nézve. A Módosítás nyomán speciális rendelkezések irányadók azon információs társadalommal összefüggő szolgáltatókra, amelyek fő vagy egyik fő célja a szolgáltatás igénybe vevője által feltöltött, jelentős mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló mű vagy szomszédos jogi teljesítmény tárolása, nyilvánossághoz közvetítése, ideértve a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tételét is, valamint üzletszerű összerendezése, és népszerűsítése. A definícióból látható, hogy a szabályozásnak a szolgáltatók rendkívül széles körére való kiterjesztése volt a jogalkotó szándéka.
A tartalommegosztó szolgáltatókra vonatkozó szabályok kapcsán elmondható, hogy a főszabály szerint ezek a szolgáltatók felelni fognak a nyilvánosság számára elérhető szolgáltatásuk keretében, az azt igénybe vevő személyek által jogosultság nélkül felhasznált mű vagy szomszédos jogi teljesítmény nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tételéért. A felelősség alól a következő három konjunktív körülmény bizonyítása esetén mentesülhetnek a szolgáltatók:
- az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal jártak el a felhasználási engedély megszerzése érdekében,
- a szakmai előírásokra és szokásokra tekintettel az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal jártak el annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatásuk keretében ne váljon elérhetővé olyan mű vagy szomszédos jogi teljesítmény, amelyet az azonosításhoz szükséges lényeges információknak a tartalommegosztó szolgáltató részére való megküldésével a jogosult megjelölt, és
- a jogosult által a jogosulatlan felhasználás okán megküldött, megfelelően indokolt értesítés beérkezését követően haladéktalanul intézkedett az értesítésben megjelölt műnek vagy szomszédos jogi teljesítménynek az eltávolítása vagy hozzáférhetetlenné tétele érdekében, és az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal járt el az értesítésben megjelölt mű vagy szomszédos jogi teljesítmény jövőbeni elérhetővé tételének megakadályozására.
A fenti körülmények bizonyításának az elmulasztása nem váltja ki automatikusan a szolgáltató felelősségét. A Módosítás alapján a szolgáltató magatartását az adott eset összes körülményének figyelembevételével, valamint az arányosság elvére tekintettel kell értékelni.
A jogosultak tájékoztatásának kötelezettsége
A Módosítás kétségtelenül terhet ró a felhasználási szerződések felhasználóira. 2022. január 1-jét követően ugyanis a felhasználók kötelesek lesznek évente tájékoztatást nyújtani a szerzők számára az érintett mű felhasználásáról, a felhasználás módjáról és mértékéről, a mű felhasználásából eredő bevételekről minden felhasználási mód tekintetében külön-külön, valamint a szerző részére fizetendő díjazásról. Fontos eleme az új szabályozásnak, hogy a Módosítás kifejezetten kimondja, hogy ezen tájékoztatási kötelezettséget nem lehet felhasználási szerződésben érvényesen kizárni. Ugyan a Módosítás nem szab formai követelményeket a tájékoztatás nyújtására vonatkozóan, a tájékoztatással érintett adatok köre olyan széles, hogy a felhasználók kénytelenek lesznek rendszeres írásbeli értesítéseket küldeni tájékoztatási kötelezettségük teljesítése érdekében.
A kereskedelmi forgalomban nem elérhető művekre vonatkozó rendelkezések
A CDSM irányelvnek való megfelelés érdekében a Módosítás meghatározza a kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek definícióját, valamint az ebbe a kategóriába eső művek felhasználására vonatkozó szabályokat. A Módosítás alapján egy mű akkor minősül kereskedelmi forgalomban nem elérhetőnek, ha az adott helyzetben általában elvárható gondossággal végzett vizsgálat alapján vélelmezhető, hogy az a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül a nyilvánosság számára nem hozzáférhető. A külön szabályozás célja annak biztosítása, hogy ezen művek ne essenek ki a kulturális körforgásból. Ennek érdekében a kulturális örökségvédelmi intézmények egy közös jogkezelői mechanizmus keretében jogosultak az ilyen művek többszörözésére és nyilvánossághoz közvetítésére, feltéve, hogy a kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek a tulajdonukban állnak vagy a gyűjteményük állandó részét képezik.
Az adatbázisok védelmi idejére vonatkozó rendelkezések
A Módosítás új időtartamot határoz meg az adatbázisok előállítóinak védelme tekintetében. Az adatbázisok előállítóit megillető jogok az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított tizenöt évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig illetik meg, ha ezalatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.
A szoftverek nem kizárólagos felhasználási jogát biztosító felhasználási szerződéseket nem kötelező írásba foglalni
Az üzleti életben jelentős új rendelkezés, hogy szoftverek nem kizárólagos felhasználására felhasználási jogot engedő szerződést nem kötelező írásba foglalni, azaz az ilyen szerződések megkötésére akár szóban is sor kerülhet. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nem kizárólagos szoftver-felhasználási szerződések nem kell, hogy papír alapon, illetve elektronikus formátum esetén minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú e-aláírással legyenek ellátva, hanem akár egyszerű elektronikus aláírással vagy kattintásalapú szerződéskötéssel is megköthetők.
