Szerző: dr. Horváth Katalin
A munkavállalók munkaidejükben vagy azon kívül is számtalan szerzői művet hoznak létre munkájuk során. Az alkalmazott újságíró cikket ír, a sportmagazin munkavállaló fényképésze fotókat készít, a tanácsadó cég alkalmazott szakértői tanulmányokat írnak, marketing ügynökségek alkalmazottjai arculati terveket, grafikákat, reklámokat, cikkeket készítenek, a tervezőiroda munkatársai épület terveket készítenek, a színház munkavállalói díszleteket tervezhetnek. Nem is beszélve a technológiai vállalatokról, ahol kiterjedt szoftverfejlesztés folyik: a munkavállalók szoftver architektúrát terveznek, programoznak, szoftvert fejlesztenek, szoftver dokumentációt írnak. Mindezek olyan szerzői jog által védett művek is lehetnek, amelyekre a munkaviszony miatt speciális szerzői jogi szabályok vonatkoznak.
A munkáltató mint a szerzői jogi jogutód
A szerzői jogi törvény főszabálya szerint, ha a munkavállaló munkaviszonyból folyó kötelességeként szerzői művet hozott létre, akkor annak munkáltatónak történő átadásával a munkáltató jogutódként minden szerzői vagyoni jogot megszerez a művön – hacsak a munkavállalóval másban nem állapodott meg. Ezen főszabály alapján a munkáltatók méltán gondolhatnák, hogy nincs teendőjük, hiszen a törvény erejénél fogva megszerzik a munkavállalói műveken a szerzői jogokat. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, a munkáltató jogszerzésének ugyanis feltételei vannak.
A munkavállaló a munkahelyén nem mindig munkaviszonyból folyó kötelességeként alkot
Az egyik legfontosabb objektív kritérium, hogy csak akkor szerez a munkáltató szerzői jogokat a munkavállaló által létrehozott szoftveren, elkészített fotón, megírt cikken, ha annak létrehozatala a munkavállaló munkaviszonyból folyó kötelessége volt. Egy esetleges bírósági eljárásban azonban nem döntő tényező az, hogy a munkavállaló a munkahelyén alkot vagy otthon, munkaidőben hozza létre a művet vagy azon kívül és az sem dönti el önmagában a kérdést, hogy a saját eszközét használja hozzá vagy a munkavállaló számítógépét, fényképezőgépét, egyéb eszközét. Előállhat ugyanis olyan helyzet, hogy a munkavállaló munkaidőben, a munkáltató eszközeivel, a munkahelyén hozza létre az adatbázist vagy írja meg a szoftvert, az mégsem lesz automatikusan a munkáltatóé. A lényege a szabálynak ugyanis az, hogy a munkavállaló munkakörébe kell, hogy essen az adott típusú mű létrehozása, így például fotó készítése, cikk írása, szoftver fejlesztése, adatbázis létrehozása. Enélkül a munkáltató nem szerez jogot a munkavállaló által létrehozott szerzői művön. Ez a legkönnyebben úgy igazolható, ha a munkavállaló munkaköri leírása, munkaszerződése ezt kifejezetten tartalmazza vagy lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalót felettese, munkáltatója erre utasítsa. E körben a bíróságok különösen azt vizsgálják, hogy ez a munkaköri kötelezettség kibővítése vagy egy külön feladat, a munkavállaló korábban kapott-e hasonló feladatot vagy sem.
Annak eldöntéséhez, hogy mi tartozik az adott munkavállaló munkakörébe, a munkajogi munkakör fogalmat kell alapul venni, amely szerint a munkavállaló munkakörébe az tartozik, amit a munkavállaló végezni köteles, és a munkáltató jogosult ezen belül az egyes feladatok meghatározására. A munkakör elnevezése nem döntő tényező itt, hiszen akkor is eshet a munkaviszonyban alkotott művek alá a mű, ha a munkakör nevéből (pl. menedzser, tanácsadó, igazgatóhelyettes, osztályvezető) nem következik az alkotási kötelezettség. A kérdés megítélésekor az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni.
A bírói gyakorlat a munkaköri kötelezettség bizonyítékaként fogadta el különböző ügyekben a munkaszerződés, munkaköri leírás erre vonatkozó rendelkezését, a munkáltató erre vonatkozó utasítását, a korábbi gyakorlatot, amikor a munkáltató rendszeresen bízta meg az adminisztratív munkavállalót például céges rendezvények fotózásával. A bíróság ezen egyértelműnek nevezhető bizonyítékok mellett figyelembe vesz olyan körülményeket is, ha például a munkavállaló kollégáinak dicsekszik a felettesétől kapott feladattal, jóváhagyatja a cikk tervezetét, jegyzeteit az alkotási folyamat közben a munkáltatóval, más munkavállalókat vesz igénybe cégen belül a feladat elvégzéséhez, vagy más munkavállalókkal levelez, tanácsot kér tőlük cégen belül például a szoftverfejlesztéssel kapcsolatban.
A fentiekből látható, hogy a munkáltatóknak különös gonddal kell eljárniuk és gondoskodniuk kell arról, hogy a munkaszerződésben, munkaköri leírásban vagy egyéb módon írásban rögzítésre kerüljön, ha egy munkavállalótól bizonyos típusú szerzői mű (például cikk, szoftver, adatbázis, fotó) létrehozatalát is elvárják munkaköre részeként.
A művet át kell adni a munkáltatónak
A másik lényeges kitétel, hogy a munkáltató csak akkor és azzal egyidejűleg szerez jogot a munkavállaló által létrehozott szerzői alkotáson, ha és amikor azt neki a munkavállaló átadja. A viták elkerülése érdekében ezért javasolt a munkaszerződésekben ezt az átadási kötelezettséget szabályozni és előírni, különös tekintettel arra, hogy mikor, kinek és milyen módon kell átadni a művet.
Ha a két fő kritérium teljesült, vagyis a munkavállalónak munkaköri kötelezettsége volt a mű létrehozatala és azt át is adta a munkáltatónak, a munkáltató korlátlan (területileg, időben, példányszámban, nyelvben és egyebekben is), mindenre kiterjedő, teljes jogot szerez a művön, beleértve az átdolgozási jogot, import, export jogot, többszörözési, terjesztési, nyilvánossághoz közvetítési jogot is), amelyet másokkal közösen is gyakorolhat, átruházhat vagy továbbengedhet másoknak. Az átadást követően a munkavállaló maga sem használhatja fel amit alkotott, és az átadással egyben hozzájárul ahhoz is, hogy művét nyilvánosságra hozzák (pl. kiadják, honlapon megjelentessék). A munkavállaló nevét a művön fel kell tüntetni, ha azonban a nyilvánosságra hozatali jogot visszavonja a munkavállaló, vagy a munkáltató úgy változtatja meg a művet, hogy azzal a munkavállaló nem ért egyet, akkor is felhasználhatja a munkáltató az alkotást, de a munkavállaló kérésére a munkavállaló nevének feltüntetését a munkáltató köteles mellőzni.
Díjfizetési kötelezettség fennállhat
A munkáltatónak a teljes jogszerzése esetén is fennmarad díjfizetési kötelezettsége a munkavállaló felé, ha a mű felhasználását harmadik személynek engedélyezi vagy a művön fennálló szerzői jogokat másra átruházza. A szerzői jogi törvény azonban kivételt szab ez alól és mentesíti a munkáltatókat ezen díjfizetés alól szoftver, adatbázis és filmalkotás esetén.
A díjfizetés módját, mértékét, esedékességét, számításának szabályait célszerű a munkaszerződésben vagy más írásbeli megállapodásban rögzíteni, de írásbeli megállapodással vagy a munkavállaló díjazásról való írásbeli egyoldalú kifejezett lemondásával ez a fajta díjazás teljesen ki is zárható. A díjfizetés kizárására érvényesen sor kerülhet kollektív szerződésben vagy a munkáltató szerzői jogi szabályzatában is általános jelleggel, és olyan szabályozás sem kizárt, amelyben a felek megállapodnak, hogy a munkavállaló munkabére magában foglalja a fenti esetekre szóló díjazást is.
Eltérő megállapodás
A munkáltató és a munkavállaló természetesen köthet a fentiektől eltérő írásbeli megállapodást is (például korlátozott jogszerzésre, jogátszállás kizárására), és ilyen megállapodás munkaszerződésbe, kollektív szerződésbe vagy szakmai átfogó érdek-képviseleti szerződésbe is foglalható. Megfontolásra érdemes azonban, hogy ilyen külön megállapodás esetén nem a szerzői jogi törvény, hanem csak a felek külön megállapodása lesz irányadó a munkaviszonyban alkotott művek jogaira, míg ha a felek nem kötnek egyáltalán szerződést, a szerzői jogi törvény fenti munkáltatói jogátszállási vélelme fog automatikusan alkalmazásra kerülni. Fontos kiemelni azt is, hogy ezen eltérő megállapodásokra a szerzői jogi felhasználási szerződésekre vonatkozó speciális szabályok is alkalmazandók, így gondosan kell eljárni azok megfogalmazásakor. Javasolt ezért alaposan megfontolni a törvényi jogátszállási vélelemtől eltérő megállapodás kötésének szükségességét, tartalmát és szerzői és munkajogban egyaránt jártas szakértő bevonása javasolt a szerzői jogi, munkajogi buktatók elkerüléséhez.
