A gyermekek jogainak védelme a bírósági eljárások során szoros összefüggésben áll a Gyermekjogi Egyezmény 12. cikkével. Ez biztosítja a gyermekek számára azt a jogot, hogy minden rájuk vonatkozó eljárás során elmondhassák véleményüket. De milyen formában kell és lehet ezt biztosítani a bíróságok előtt egy váláshoz kapcsolódóan a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése esetén? Mit értünk közvetlen részvétel, illetve képviselő útján való részvétel alatt? – Hoztam néhány nemzetközi példát és összefoglaltam a hazai gyakorlatot!
A Gyermek Jogairól zóló, New Yorkban, 1989. November 20-án kelt Egyezmény 12. cikke szerint:
1. Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érintő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét. A gyermek véleményét, korára és érettségi fokára is tekintettel, figyelembe kell venni.
2. Ebből a célból lehetőséget kell biztosítani a gyermeknek arra, hogy minden olyan bírói vagy közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselője, illetőleg arra alkalmas szerv útján, a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak megfelelően őt meghallgassák.
A gyermekrészvétel formái
A nemzetközi gyakorlatot vizsgálva a gyermekek bírósági eljárásokban való részvételének alábbi formái jellemzőek:
- A gyermek meghallgatásán alapuló szakértői vélemény bemutatása a bíróság előtt.
- A gyermek közvetlen meghallgatása a bíró által.
- A gyermek legfőbb érdekét képviselő személy jelenléte a bírósági előtt.
Az egyes jogrendszerek eltérően kezelik, hogy a gyermek választhat-e a különböző képviseleti formák közül. Jellemzően a gyermek nem dönthet erről önállóan, hanem a bíró vagy a gyámhivatal jelöli ki a képviselőjét. Emellett az eljárás különböző szakaszaiban is eltérhet, hogy a gyermek részvételét milyen módon biztosítják.
Mikor van nagyobb biztonságban a gyermek: ha távol tartjuk a bírósági / hatósági tárgyalótermektől vagy ha beengedjük azokba?
A gyermekek közvetlen részvétele a bírósági eljárásokban megosztó kérdés. Egyes jogászi vélemények szerint a gyermekek számára megerőltető és érzelmileg megterhelő lehet a tárgyalótermi részvétel, míg mások úgy gondolják, hogy ha a gyermek úgy dönt, szeretne részt venni az eljárásban, akkor biztosítani kell számára ezt a lehetőséget.
Egy 2006-os, 35 ügyvéd részvételével végzett ausztrál kutatás azt állapította meg, hogy a gyermek közvetlen eljárási részvétele előnyös és hatékony lehet, ha megfelelő támogatás és felkészítés előzi meg. A szakemberek szerint ennek a folyamatnak magában kell foglalnia a gyermek jogainak és lehetőségeinek ismertetését, valamint a stressz csökkentésére irányuló intézkedéseket. Az eljárás módjának megválasztása alapvetően attól kell, hogy függjjön, hogy az adott helyzetben mi szolgálja legjobban a gyermek érdekét.
Külföldi példák
- Ausztrália: Az ausztrál családjogi rendszeren belül a gyermekek részére háromféle jogi képviselő biztosítható: független jogi képviselő, közvetlen jogi képviselő, illetve eseti gyám. Ezek mind azt szolgálják, hogy a gyermek érdekei megfelelően érvényesüljenek a bírósági eljárás során.
- Franciaország: A francia jogalkotó két lehetőséget biztosít a gyermek bírósági képviseletére: kijelölhető számára eseti gyám vagy / és bevonható az eljárásba speciálisan gyermekjogi ügyvéd.
- Ausztria: Az osztrák eljárásjogi szabályok szerint a gyermek személyes meghallgatása a bíróság által az Őt érintő ügyben kötelező, kivéve, ha a gyermek “nem képes értelmezni a helyzetet”. Emellett az osztrák jogalkalmazási gyakorlat kiterjesztő jellegű, annak érdekében, hogy a gyermekek valódi jogérvényesítési lehetőséget kapjanak.
- Dánia: A dán családjogi rendszerben a gyermekek széles körű részvételi lehetőséget kapnak az őket érintő ügyekben. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a gyermek életkorától függetlenül félként léphessen fel egyes családjogi perekben, és ha szükséges, a bíróság hivatalból jogi képviselőt rendel ki számára. A gyermekvédelmi és örökbefogadási ügyekben az ügyvédi képviselet mellett eseti gyám kijelölésére is lehetőség van. Dán sajátosság, hogy azokat az ügyeket, melyben gyermek is érintett elsődlegesen nem bírósági, hanem gyámhivatali vagy mediációs eljárás útján kísérlik meg rendezni. Ha a gyámhivatali vagy mediációs eljárásban nem sikerül megegyezni, a 10. életévét betöltött gyermeknek lehetősége van arra, hogy maga kezdeményezze a bírósági eljárást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermek indítványozhatja a kapcsolattartás, a gondozás vagy a szülői felügyelet kérdésében az ügy hatósági felülvizsgálatát, amelyet a bíróság is tárgyalhat.
A magyarországi szabályozás és gyakorlat
A Ptk. 4:148. § a szülői felügyelet általános szabályaként kimondja, hogy a szülőka gyermeket kötelesek bevonni az őt érintő döntésekbe – tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.
A Ptk. 4:171. § (4) bekezdése értelmében a bíróság a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perekben – elháríthatatlan akadály esetét kivéve – köteles mindkét szülőt meghallgatni és értesíteni az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről. Ha a gyermek a meghallgatását maga kéri, vagy ha az kérelem hiányában is indokolt, a bíróság a gyermeket közvetlenül vagy szakértő útján meghallgatja. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés kizárólag a gyermek egyetértésével hozható, kivéve, ha a választása a fejlődését veszélyezteti.
A bíróság a gyakorlatban a meghallgatására a gyermeket általában egy külön levélben idézi meg, amelyet egyszerű, érthető nyelvezettel fogalmaz, hogy a gyermek számára is világos legyen az eljárás célja és jelentősége. Az idézésben szerepel az időpont, a helyszín, valamint az is, hogy a gyermek egy külön helyiségben, védett környezetben találkozik a bíróval, és lehetősége van szabadon elmondani a véleményét. Az idézésben a bíró felhívja a figyelmet arra is, hogy a gyermek jelenléte nem kötelező, de jogában áll kifejezni és kifejteni álláspontját az ügyben. Egyes esetekben a bírók dönthetnek a gyermek közvetlen meghallgatásáról, különösen akkor, ha felmerül annak gyanúja, hogy a szülő nem megfelelően képviseli a gyermek érdekeit.
Fontos kiemelni!
A gyermek részvétele a bírósági eljárásban nem pusztán formai kérdés, hanem az igazságos döntéshozatal egyik alapfeltétele. A szülők érdekei nem mindig esnek egybe a gyermek valódi szükségleteivel, különösen konfliktusos helyzetekben, így például válás vagy szülői felügyeleti vita esetén. Ha kizárólag a szülők akaratát vesszük figyelembe, azzal figyelmen kívül hagyhatjuk a gyermek egyéni szempontjait és tapasztalatait. A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a gyermek saját véleményének kifejezése – akár közvetett, akár közvetlen formában – segíti az eljárás igazságosságát és a gyermek érdekének jobb érvényesülését. Az ausztrál és osztrák megoldásokhoz hasonlóan a hazai jogban is indokolt lehet egy olyan jogi keretrendszer kialakítása, amely biztosítja a gyermekek önálló jogi képviseletét, így garantálva érdekeik megfelelő érvényesítését a bírósági eljárások során.
