Az egyezséggel zárható konfliktusrendező megoldások – mint a mediáció, avagy a közvetítéses konfliktuskezelés – kezdenek egyre nagyobb teret hódítani világszerte, különösen a családjogi vitákban. Sorra vettem néhány jó külföldi példát és gyakorlatot, és megnéztem hogyan állunk mi magyarok a mediációval válás esetén!
A válás egy érzelmileg megterhelő folyamat, amely különösen akkor válik nehézzé és komplikálttá, amikor gyermekek is érintettek. Egy házasság felbomlása nemcsak a szülők életére van kihatással, hanem a gyermekek érzelmi és pszichológiai állapotára is, mégpedig igen jelentős mértékben.
A mediáció, avagy a közvetítésen és egyezségen alapuló konfliktuskezelés és vitarendezés számos előnnyel jár az érintettekre nézve: sokkal kevésbé viseli meg lelkileg a feleket, jelentősen gyorsabb lefutású és költséghatékonyabb a peres eljárásoknál.
A válásoknál igénybe vett mediáció segítségével a szülőknek lehetőségük van közvetlenül és mindenki számára megnyugtató módon rendezni a gyermekelhelyezés, a kapcsolattartás és egyéb családi kérdéseket. Az egyezségkötés sokkal kevésbé stresszes a gyermekek számára is, akik így nem kerülnek bele mélyebben a szüleik konfliktusába. Vagyis a családjogi közvetítői eljárás rövid és hosszú távon nézve is pozitívabb eredményeket hoz mind a szülők, mind a gyermekek számára.
Nézzünk 5+1 jó külföldi példát, hatékony gyakorlatot!
1. Svédország – A mediáció, mint központi szerepet betöltő megoldás
Svédországban a válás esetén kiemelten fontos szerepet tölt be a közvetítői eljárás és az egyezség előtérbe helyezése. A svéd jogrendszerben az egyik kulcsfontosságú jogszabály, amely megalapozza a mediáció előnyben részesítését, a „Föräldrabalken” (Szülői Törvénykönyv), melynek 6. fejezete előírja, hogy a válófélben lévő szülőknek, amennyiben van közös gyermekük, kötelező közvetítői eljárás keretében rendezni ügyeiket. A bíróság csak abban az esetben lép közbe, ha a felek nem tudnak megállapodni. A közvetítés folyamatát egy független szakember vezeti, aki abban működik közre, hogy a felek megegyezzenek a legfontosabb kérdésekben, mint például a gyermekelhelyezés és a tartásdíj.
A mediáció igénybevételének lehetősége alapvetően elterjedt és közismert a skandináv országban, főleg, hogy állami finanszírozású szolgáltatások biztosítják a feleknek közvetítő igénybevételét, aki segít a vitás kérdések rendezésében, mielőtt az ügy a bíróság elé kerülne.
2. Kanada – A mediáció, mint hatékony eszköz
Kanada jogi rendszere is kiemelten kezeli az egyezségi megoldásokat válás esetén, különösen és kifejezetten a családjogi ügyekben. A jog ösztönzi az egyezségre törekvést az által, hogy Kanada minden tartományában kötelezi a szülőket, hogy először mediáción keresztül próbálják meg rendezni a gyermekelhelyezési és tartásdíj kérdéseket. A közvetítést a „Family Dispute Resolution” (FDR) szolgáltatás biztosítja.
A 2015-ös kanadai „Mediation in Family Law” tanulmány szerint a mediációs eljárások sikeressége jelentősen csökkentette a válóperes bírósági ügyek számát, amellett, hogy gyorsabban hoztak megoldást a családok számára. Megállapítást nyert, hogy a mediációs eljárások különösen akkor hatékonyak, ha a felek hajlandóak együttműködni – az együttműködés szerepe pedig kimagasló a gyermekek érzelmi stabilitásának biztosításában.
3. Ausztrália – A válási mediáció, mint családi vitarendezés
Ausztráliában szintén meghatározóak a mediációs eljárások és technikák, különösen válás esetén, elsősorban a gyermekek érdekeinek érvényesítése szempontjából. Az ausztrál jogszabályok értelmében a válófélben lévő felek mielőtt bíróságra mennek kötelesek először mediáció útján rendezni vitáikat. Az 1975-ös Family Law Act értelmében a szülőknek bírósági eljárás megkezdése előtt igazoniuk kell, hogy részt vettek egy Family Relationship Centres (FDR) ülésen, megkísérelték egy akkreditált FDR-szakember segítségével a megegyezést. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor családon belüli erőszak vagy gyermekbántalmazás gyanúja áll fenn azelőtt, hogy bírósághoz fordulnának gyermekelhelyezési vagy kapcsolattartási ügyükkel.
Egy 2016-os tanulmány szerint az ausztrál mediációs eljárások 80%-a sikerrel zárul, és a bíróságok is inkább az egyezségeket részesítik előnyben.
4. Franciaország – A válás békés rendezésére törekvés
Franciaországban a válások esetében az egyezségekre való törekvés szintén már évek óta nagy hangsúlyt kap a családjogi gyakorlatban. Az ország jogrendszere támogatja a váló feleket abban, hogy békés úton rendezzék a gyermekek elhelyezését és a család anyagi helyzetét egyaránt.
A „Loi de Modernisation de la Justice du XXIe siècle” (a XXI. századi igazságszolgáltatás modernizálásáról szóló törvény) egy a mediáció meghonosítása szempontjából is igen jelentős francia jogszabály, amelyet 2016. november 18-án hirdettek ki. Célja az igazságszolgáltatás korszerűsítése, az eljárások egyszerűsítése és a bíróságok tehermentesítése. A törvénnyel a jogalkotó egyszerűsítette a családi ügyeket azáltal is, hogy lehetővé tette a házasság felbontását közjegyzői okirattal, bírósági eljárás nélkül, amennyiben a felek közös megegyezéssel válnak el, és nincs kiskorú gyermekük.
5. Norvégia – Az egyezségre törekvés fontossága
Norvégiában is igen elterjedt a válás terén a közvetítői eljárás, mely útján a feleknek lehetőségük van egyezséget kötni a gyermekelhelyezés és a tartásdíj kérdéseiben. A skandináv ország válás esetén a jog eszközrendszerével arra ösztönzi a szülőket, hogy különélve is mind a ketten aktívan részt vegyenek a gyermekeik életében, mert ez a gyermek elsőrendű érdeke. Az egyezség pedig elősegíti, hogy a válást követően is fenntartható legyen a szülők között egy kiegyensúlyozott kapcsolat, a gyermekek biztonságban és szeretetben nőjenek fel, anélkül, hogy a válás következményei hosszútávon megviselnék őket.
Lisa Parkinson 2014-ben kidolgozott Svédországban egy közvetítői rendszert, mely alapján a mediáció során határozottan meg kell különböztetni a szülők egymás viszonylatában fennálló, érzelmi alapú kapcsolatát (párkapcsolat) és a szülők közötti kapcsolatot a gyermekeikkel való kontextusban (szülői kapcsolat). Párkapcsolatukat megszüntették, az így kívül esik e családjogi mediáció körén, melynek fókuszába a gyermekeik érdekében fennálló kapcsolatuk kerül. Miután nem egyszerű a párkapcsolat és a szülői kapcsolat elválasztása, Parkinson rendszere különösen nagy hangsúlyt helyez a mediációs folyamat során arra, hogy a szülők megtanulják, miként kommunikáljanak hatékonyan gyermekeik érdekében és hogyan győzzék le a konfliktusok megoldása során előttük álló érzelmi és kognitív akadályokat. Annak érdekében, hogy ez mindig szem előtt maradjon, a mediátor elkéri a gyerekek fényképét és a mediáció során használt táblára ezt ki is ragasztják. Amennyiben a szülők az ülések során visszanyúlnának párkapcsolati sérelmeikhez, a mediátor rá tud mutatni a táblára és vissza tudja terelni a tárgyalást a szülő-gyermek témakörre.
+ 1. Szingapúr
A szingapúri mediációs rendszer ugyancsak kiemelkedő példája annak, miként lehet a jogi konfliktusokat gyorsan és költséghatékonyan rendezni.
Szingapúrban köteles minden válófélben lévő pár megkísérelni vitás ügyeit, mindenek előtt pedig a gyermekelhelyezés kérdéseit először mediáció útján megoldani, amennyiben ez nem sikerül akkor vihetik igénybe a bírósági utat. A mediációs eljárások központja a Family Justice Court (Családjogi Igazságszolgáltatási Bíróság), amely egy családi viták rendezésére szakosodott különbíróság.
És ehhez képest Magyarországon?
Bár hazánkban is elérhető már a mediáció mint lehetőség, válás esetén a bíróságok gyakran nem ösztönzik a feleket az egyezségkötésre olyan mértékben, mint a fent említett országokban. A közvetítői eljárás és az egyezségre törekvés ösztönzése még mindig nem olyan elterjedt és kötelező érvényű, mint Svédországban vagy Kanadában.
A magyar jogrendszerbe a 2014. március 15-étől hatályos Polgári Törvénykönyvünk (Ptk.) Családjogi Könyvének (Csjk.) rendelkezései vezették be a kötelező közvetítés intézményét. A Ptk. 4:172.§ alapján a bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást is – közvetítői eljárást vegyenek igénybe. Ezek szerint tehát a fenti esetekben a bíró mérlegelheti és elrendelheti, hogy a felek próbálják meg a közvetítés által rendezni vitájukat, hogy a felek közötti megállapodást elfogadja-e.
A magyar bíróságok a közvetítői eljárást akkor szokták kezdeményezni és kötelezővé tenni, ha a felek nem képesek kommunikálni és a vitájukat még részben sem tudják rendezni – különösen a gyermekek érdekében olyan szülői felügyeleti ügyekben, ahol a felek nem hajlandóak megvitatni egymás álláspontját, minden erejükkel ragaszkodnak a saját elképzeléseikhez.
A fenti kötelező eseteken kívül a házasság felbontása iránti perekben a bírónak lehetősége van arra, hogy közvetítői eljárásra ajánlja a feleket, azonban a felek ebben az esetben nem kötelesek a közvetítőhöz fordulásra.
Bár a válás jogi és érzelmi terhe Magyarországon is jelentős, a bíróságoknak véleményem szerint jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a mediációra és az egyezségi megoldások elősegítésére. A gyermekek érdekeinek védelme és az érzelmi stabilitás megőrzése érdekében Magyarország is hasznosíthatná a nemzetközi példákat, amelyek bebizonyították, hogy hosszú távon nézve a válás utáni közvetítés és egyezség a legjobb megoldás mind a szülők, mind a gyermekek számára.
Jogforrások:
Dr. Julesz Máté: Mediáció Nyugat-Európában (MJ 2013/6., 373-380. o.)
Szeibert Orsolya: Családügyi mediáció – gyakorlati tapasztalatok és a gyermek mediációba történő bevonása Finnországban és Norvégiában (CSJ, 2019/1., 49-54. o.)
