Még adatvédelmi biztosként indítványoztam az Alkotmánybíróságon azon szabályok megsemmisítését, amelyek előírták, hogy a bűnügyi nyilvántartásban rögzíteni kell azok fényképét is, akiket egyes csekély súlyú bűncselekmények (rágalmazás, becsületsértés) közvádas alakzatainak elkövetésével gyanúsítanak. (Ezek azok az esetek, amikor a bűncselekményt hatóság vagy hivatalos személy terhére, ezen minőségével összefüggésben követik el; más esetekben jelenleg sem kell rögzíteni a fényképet.)
In my capacity as data protection commissioner I have challenged in the Constitutional Court those legal provisions that, in some cases (where the complainant is an authority or an official, and the offence is related to this capacity), require the recording of photographs of persons accused with some minor offences (slander, libel) as part of a criminal record.
A beadvány alapja: az adatkezelés nem szolgálja vélt alkotmányos célját, vagyis a bűnelkövető felderítését, az elkövetés megelőzését, így a jogkorlátozás szükségtelen. 2012 őszi határozatában az AB elutasította az indítványt. Az eset azon döntések sorába illeszkedik, amelyek fokozatosan relativizálták az információs önrendelkezési jogot az AB gyakorlatában; ráadásul a testület – mint több hasonló esetben – itt sem mérlegeli megfelelően az alapjog korlátozásához szükséges teszt elemeit.
Az ügy érdekessége, hogy az AB (miközben egy korábbi, hasonló döntéshez képest más következtetésre jut) megerősíti, hogy a korábbi Alkotmány adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek kapcsán kialakított gyakorlat követendő az Alaptörvény értelmezésekor is. Mivel e határozat az Alaptörvény hatályba lépését követően született, az az Alaptörvény negyedik módosítása ellenére is módot ad az AB-nak a korábbi gyakorlat hivatkozására. A döntés elemzését volt munkatársam, Bártfai Zsolt végezte el. (Eredeti megjelenés helye: Jogesetek Magyarázata 2012/4, 3-7. o) A elektronikus közlés engedélyezéséért köszönet Ződi Zsoltnak, az Opten Kft. kiadói igazgatójának. Letöltés itt
The argument was, that this data processing was not serving its alleged constitutional purposes (that is, to identify the offender or prevent further crime), and, thus, it constituted an unnecessary restriction of the right to data protection. In its decision published last fall, the Constitutional Court rejected the petition. This decision fits into the trend for the Court to relativize the original doctrine of information self-determination. Further, as in many similar cases, the Court does not properly use its own test on limitation of fundamental rights.
It is remarkable, that the Court (while drawing a different conclusion than the one it did recently in a similar case) confirms that the practice established relating to the provisions of the former Constitution concerning data protection is to be followed when interpreting the new Basic Law as well. Since this decision was taken after the entry into force of the new Basic Law, it provides a way for the Court to use the previous practice despite the Fourth Amendment of the Basic Law. The author of the analysis published here is Zsolt Bártfai, a former colleague of mine (originally published in Jogesetek Magyarázata 2012/4, p 3-7; in Hungarian). Special thanks to Zsolt Ződi, publishing director of Opten Kft for perimitting the electronic publication. Download the article here
