A NAIH egy érdekes kérdéskörrel foglalkozott legutóbbi állásfoglalásában: egyes településeken a parkolás-ellenőrzési feladatokat közterület-felügyelőnek nem minősülő parkolóőrök látják el, akik munkájuk során az utóbbi időben egyre több atrocitással szembesülnek. A parkolóőrök biztonságérzetének növelése, és a bejelentések kivizsgálása érdekében a parkolóőröket kép- és hangfelvételt készítő testkamerákkal kívánják felszerelni. A magyar adatvédelmi hatóság (NAIH) ezzel kapcsolatban az alábbi állásfoglalást adta ki:
A testkamerákkal közterületet rögzítene és figyelne meg a parkolóőr. A NAIH kiemelte, hogy főszabály szerint a közterület megfigyelésére csak szűk körben van lehetőség, tekintettel a nagy számú, potenciális érintetti kör magánszférájának védelmére. Így tehát törvényi előírások alapján közterületen képfelvételt rendőrségi adatkezelő szervek nevében eljáró személyek, közterület-felügyelő, természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr készíthet. A NAIH felhívta a figyelmet arra, hogy
sem a parkolóőr, sem a parkolásellenőrzési feladatokkal felruházott gazdasági társaság nem lehet bűnüldözési célú adatkezelést folytató adatkezelő, bűnmegelőzési célra kamerás adatkezelést nem folytathat, mivel nem szerepel a felsorolt törvényi jogosultak között.
A parkolóőrök testkamerákkal történő felszerelése más oldalról nézve esetleg munkahelyi ellenőrzési célú adatkezelésnek is minősülhet, amely pedig akkor alkalmazható a munkavállalók életének és testi épségének védelme céljából, ha a veszély ténylegesen fennáll és közvetlen, így
az eshetőleges veszély nem lehet alkotmányosan elfogadható adatkezelési cél a szükségesség-arányosság követelményének tekintetében.
A konkrét esetben a Hatóság megállapította, hogy a hivatkozott cél elérhető más, adatkezelést nem érintő megoldással (például párban intézkedő parkolóőrökkel vagy közterület-felügyelővel történő közös felügyelet), azaz a felvetett adatkezelés nem felel meg a szükségesség-arányosság követelményének, és a GDPR. 5. cikkében foglalt alapelvi korlátokra tekintettel
nem azonosítható és elfogadható jogalap a parkolóőrök testkamerákkal történő felszerelése sem a parkolóőrök biztonságának növelése, sem a bizonyítás megkönnyítése céljából.
A NAIH döntés továbbgondolva
A testkamerákat azonban többféle módon és célra is használják:
Úgy gondoljuk, hogy a fenti NAIH döntés alkalmazható lehet arra az esetre is, amikor például biztonsági szolgálat alkalmaz testkamerákat közterületen az őrökön annak érdekében, hogy biztonságukról gondoskodjon. Mindazonáltal, ha a testkamerát csak magánterületen használják, és nem az őrök életének és testi épségének védelmére, hanem a CCTV rendszer kiegészítéseként vagyonvédelmi célból, a jogalap megfelelő lehet.
Amikor például építkezéseken dolgozó munkavállalókat szerelnek fel testkamerával, több célból is történhet az adatkezelés: a) élő kapcsolatban legyenek egymással, b) a munka során felmerülő problémákat azonnali vizualizációval meg lehet beszélni (távoli útmutatás és szakmai támogatás), c) a munkások biztonságának védelme, d) munkavállalók oktatása a testkamera felvételekből összeállított adatbázis alapján. Ezek közül az adatkezelési célok közül a NAIH állásfoglalása alapján a munkavállalók biztonságának biztosítása célú testkamerás felvételkészítés nem tud jogszerűen megvalósulni, azonban a távoli útmutatás és szakmai támogatás vizualizációval olyan adatkezelési cél, amelynél egy megfelelő érdekmérlegelési teszttel az adatkezelés jogszerűsége biztosítható lehet, különösen akkor, ha a testkamerák alapvetően nem személyeket, hanem épületeket rögzítenek és közvetítenek.
Aki testkamerát kíván alkalmazni, annak javasolt előzetesen jogi szakértő tanácsát kikérni a jogszerű adatkezelés biztosítása érdekében.
