2023. május 25-én megjelent a Magyar Közlönyben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény („Bejelentővédelmi Törvény”). A Bejelentővédelmi Törvény elfogadásával a jogalkotó az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU)2019/1937 irányelv (ismertebb nevén „Whistleblower irányelv”) rendelkezéseit ülteti át a magyar jogba, és megteremti az egyes uniós jogszabályokkal kapcsolatos visszaélést bejelentő személyek hatékony védelmét biztosító minimumszabályokat.
A munkáltatóknak 60 napjuk van, hogy a Bejelentővédelmi Törvény rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kialakítsák vagy felülvizsgálják a bejelentővédelmi mechanizmusaikat.
1. Mely szervezetek kötelesek bejelentési rendszereket kialakítani?
A Bejelentővédelmi Törvény két elkülöníthető részben szabályozza a bejelentővédelmi rendszerek kialakítására kötelezett szervezeteket, és különbséget tesz a közszférában a panaszok és közérdekű bejelentések, valamint a magánszférában a visszaélések bejelentése között. Bejelentési rendszer létrehozására kötelesek egyrészt a panaszok és a közérdekű bejelentések vizsgálatára kötelezett állami és helyi önkormányzati szervek (I. Fejezet), másrészt a visszaélés-bejelentések vizsgálatára kötelezett egyéb foglalkoztatók (II. Fejezet).
a) Állami és helyi önkormányzati szervek
Az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek méretüktől és a foglalkoztatottak számától függetlenül kötelesek a bejelentők védelme érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, az egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányuló panaszok és a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgáló közérdekű bejelentések kezelése érdekében.
b) Egyéb foglalkoztatók
A Bejelentővédelmi Törvény 16. § szerint foglalkoztató bárki, „aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat”, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony az, amelyben „a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi”.
A Bejelentővédelmi Törvény tehát kiterjed mind a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) szerinti munkaviszonyra, mind a megbízási jogviszonyra, vállalkozási jogviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyra, továbbá egyéni vállalkozókra és egy- vagy többszemélyes ügyvédi irodákra.
Ezen foglalkoztatók közül minden, legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztató köteles belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni, az 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatók (KKVk) pedig mentesülnek az ilyen kötelezettség alól, kivéve, ha a foglalkoztatók:
- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartoznak (például egyéni ügyvédek, ügyvédi irodák, könyvvizsgálók),
- a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytatnak,
- a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartoznak, vagy
- Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetői.
Azok a foglalkoztatók, akik 50-249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják.
2. Mi lehet visszaélés-bejelentés tárgya?
A Bejelentővédelmi Törvény 20. § szerint a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre, mulasztásra, és bármilyen egyéb visszaélésre vonatkozó bármely információt be lehet jelenteni.
Lényeges ugyanakkor, hogy a Bejelentővédelmi Törvény 17. § alapján, amennyiben a Bejelentővédelmi Törvény I. mellékletében meghatározott európai uniós jogi aktus a bejelentők védelmére eltérő szabályozást tartalmaz, a Bejelentővédelmi Törvény visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó rendelkezései helyett az uniós ágazatspecifikus szabályozás alkalmazandó, egyfajta „lex specialis”-ként.
Továbbá, a Bejelentővédelmi Törvény 28. § szerint a foglalkoztató, valamint annak gazdasági társasági formában működő tulajdonosa a foglalkoztató munkavállalóira az Mt. 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapíthat meg, amelynek megsértése a belső visszaélés-bejelentési rendszerben szintén bejelenthető.
3. Milyen feltételeknek kell megfelelnie a visszaélés-bejelentési rendszereknek?
a) Szervezeti feltételek
A Bejelentővédelmi Törvény 19. § szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszert garanciális feltételként i) a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység, vagy ii) szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet működtetheti.
Amennyiben a belső visszaélés-bejelentési rendszert az i) pont szerint a foglalkoztatón belüli személy vagy szervezet üzemelteti, a foglalkoztatónak biztosítania kell ezen személy vagy szerv függetlenségét, összeférhetetlenségét, valamint azt, hogy ezen feladatával kapcsolatban se közvetlenül, sem pedig közvetetten ne legyen utasítható, és számon kérhető.
Amennyiben a belső visszaélés-bejelentési rendszert a ii) pont szerinti bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet működteti, a megfelelő garanciákat szerződés keretében szükséges meghatározni. A Bejelentővédelmi Törvény 50. § szerint a bejelentővédelmi ügyvéd e tevékenységével összefüggésben javadalmazást vagy más előnyt a megbízó kivételével mástól nem kérhet és nem fogadhat el, és megbízása csak indoklással mondható fel. Lényeges továbbá, hogy a bejelentővédelmi ügyvédi megbízás létrejöttét a bejelentővédelmi ügyvédnek tizenöt napon belül írásban be kell jelentenie a területileg illetékes ügyvédi kamarának. A bejelentővédelmi ügyvéd nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint honlapjának elérhetőségét a területileg illetékes ügyvédi kamara a honlapján közzéteszi.
b) Adatvédelmi garanciák
A Bejelentővédelmi Törvény 26. § részletes adatvédelmi szabályokat fogalmaz meg a bejelentő, a bejelentésben érintett személy (azaz, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott és aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet) személyes adataira vonatkozóan. Ezen érintetteknek kizárólag a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kezelhetők, kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából, és a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak.
Garanciális rendelkezés, hogy amennyiben a bejelentés természetes személyre (például munkatársra, felettesre, beosztottra) vonatkozik, a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő számára a 2016/679(EU) általános adatvédelmi rendelet („GDPR”) 15. cikke szerinti érintetti hozzáférési jog gyakorlása esetén, valamint a belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő személyes adatait a bejelentést kivizsgáló személyeken kívül más ne ismerhesse meg.
Gyakorlati szempontból lényeges szabály, hogy a kezelt adatok (ideértve bármely adatot, nem csak személyes adatot) más államba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, e törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor. Azzal, hogy a Bejelentővédelmi Törvény „más államba” irányuló adattovábbításokat is kiegészítő feltételhez köt, a másik uniós tagállamba irányuló adattovábbításokat is többletfeltételekhez köti, és így a GDPR V. fejezetében foglaltaknál szigorúbb követelményeket támaszt.
A bejelentés mellőzése esetén, valamint a vizsgálat befejezését követően (ha az adatok további intézkedés megtételéhez nem szükségesek) legkésőbb hatvan napon belül törlendők.
c) A bejelentő védelmét szolgáló garanciális feltételek
A Bejelentővédelmi Törvény 8. alcíme (41.-49. §§) védelmi intézkedésként szabályozza a megtorlás tilalmát. Eszerint minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés (pl. felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás, előléptetés megtagadása, bércsökkentés, képzés megtagadása, negatív teljesítményértékelés), amelyre a bejelentés egyébként jogszerű megtétele miatt került sor, jogellenesnek minősül.
Lényeges ugyanakkor, hogy a Bejelentővédelmi Törvény 48. § (1) bekezdése szerint a visszaélést bejelentők védelmét szolgáló, 8. alcímében foglalt védelmi rendelkezései kizárólag abban az esetben illetik meg a bejelentőt, ha
- a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a Bejelentővédelmi Törvény 1. és 2. mellékletben szereplő európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik, vagy
- a bejelentő az i) pont szerinti körülmény fennállását alapos okkal feltételezi.
A Bejelentővédelmi Törvény mellékleteiben felsorolt jogszabályok, jogi aktusok a közbeszerzés, pénzügyi szolgáltatások, belső piaci jogsértések, környezetvédelem, termékfelelősség és termékbiztonság, közlekedés-, nukleáris-, élelmiszerláncbiztonság, adatvédelem és hálózati rendszerbiztonság, valamint közegészségügyi szabályozási területeket fedik le.
4. Mi a visszaélés-bejelentések kivizsgálásának menete?
A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban (telefonon vagy személyesen) teheti meg. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára és tájékoztatja a bejelentőt a Bejelentővédelmi Törvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról. A bejelentés kivizsgálásának határideje a Bejelentővédelmi Törvény 22. § (1)-(3) bekezdései szerint a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időtartam, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 nap. Ez a határidő különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítható úgy, hogy a bejelentés kivizsgálásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.
Lényeges körülmény, hogy a Bejelentővédelmi Törvény 22. § (6) bekezdése mérlegelési lehetőséget biztosít a bejelentés kivizsgálására. Eszerint a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha a bejelentő nem azonosítható (azaz anonim bejelentések esetén), ha a bejelentő nem jogosult bejelentést tenni, ha a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, vagy ha a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
A bejelentés kivizsgálása során a Bejelentővédelmi Törvény 23. § szerint értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és amennyiben a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.
Az átláthatóság jegyében a Bejelentővédelmi Törvény 24. § előírja a bejelentővel szembeni írásbeli tájékoztatási kötelezettséget a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről és a megtett vagy tervezett intézkedésekről.
5. A visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók
A visszaélés-bejelentési rendszerek létrehozását, és a bejelentések megfelelő kivizsgálásával kapcsolatos fent ismertetett foglalkoztatókat terhelő kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás felügyeleti hatóság ellenőrzi. A Bejelentővédelmi Törvényben foglalt kötelezettségek megsértéséért a foglalkoztatókat a foglalkoztatás felügyeleti hatóság szankcionálhatja figyelmeztetéssel és további foglalkoztatás megtiltásával.
Továbbá, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 206/A. §-ban kiegészül a „bejelentő üldözése” tényállással. Eszerint, aki a Bejelentővédelmi Törvény szerinti közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés miatt a közérdekű bejelentővel vagy a visszaélés bejelentőjével szemben a Bejelentővédelmi Törvény szerinti hátrányos intézkedést tesz, és aki a Bejelentővédelmi Törvény szerinti visszaélés-bejelentés megtételét akadályozza vagy megkísérli akadályozni, szabálysértést követ el.
Mindemellett érdemes figyelni arra is, hogy a nem megfelelően kialakított visszaélés-bejelentési rendszerek által okozott jogsérelem más szabályozó hatóságok vizsgálatát eredményezheti, így például a bejelentők személyes adatai jogellenes felhasználása, vagy nem megfelelő védelme, nyilvánosságra kerülése esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatát, amely esetlegesen adatvédelmi bírság kiszabásával járhat.
6. Mi a teendője a visszaélés-bejelentési rendszerek létrehozására köteles foglalkoztatóknak?
A munkáltatóknak hatvan napjuk van, hogy a Bejelentővédelmi Törvény rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kialakítsák vagy felülvizsgálják a meglévő belső visszaélés-bejelentési rendszerüket.
Ennek során a következő lépések megtétele javasolt:
- Jogi elemzés. Meg kell vizsgálni, hogy a foglalkoztató köteles-e belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni.
- A felelős személy kijelölése. Meg kell vizsgálni, hogy a foglalkoztató szervezetén belül kijelölhető-e független és a bejelentések kezelésével kapcsolatos feladatkörében nem utasítható, pártatlan személy vagy szerv. Amennyiben nincs lehetőség szervezeten belüli személy vagy szervezet kijelölésére, bejelentővédelmi ügyvédet, vagy egyéb külső szervet kell megbízni, és megbízási szerződésben rögzíteni a feladatköröket.
- Magatartási szabályok meghatározása. Ha a foglalkoztató, valamint annak gazdasági társasági formában működő tulajdonosa a foglalkoztató munkavállalóira az Mt. 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapít meg, ezen magatartási szabályok bárki számára elérhető módon nyilvánosságra kell hozni.
- Tájékoztatások frissítése. Frissíteni kell az adatvédelmi tájékoztatókat, valamint a belső visszaélés-bejelentési rendszerrel kapcsolatos egyéb tájékoztatásokat, különös tekintettel az adatmegőrzési időkre, az adattovábbítás címzettjeire, és más államokba történő adattovábbításokra.
- Titoktartási kötelezettségek. A belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő személyes adatait a bejelentést kivizsgáló személyeken kívül más ne ismerhesse meg. Ide tartozik, hogy a bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével – nem oszthatják meg a foglalkoztató egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával sem.
