A koronavírussal fertőzött betegek számának csökkenésére és a jelentősen javuló járványügyi helyzetre tekintettel a magyar kormány úgy döntött, hogy
2022. június 1-jével feloldja a COVID-világjárvány okozta veszélyhelyzetet.
Ez azt jelenti, hogy
ettől az időponttól kezdve a veszélyhelyzet idején alkalmazandó jogszabályok nem alkalmazandók.
Június 1-jével a COVID-járványra vonatkozó összes átmeneti kormányrendelet is hatályát veszti, mivel azok a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény alkalmazásához kapcsolódtak, amely június 1-jével szintén hatályát veszti. Ez a kormányzati intézkedés érinti a munkáltatóknak a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét szolgáló gyakorlatát, különösen azt a lehetőséget, hogy vészhelyzetben kormányrendelet által megengedett kötelező védőoltást és egyéb fertőzésmegelőző intézkedéseket írjanak elő.
Nincs több kötelező védőoltás
A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. számú kormányrendelet, amely lehetővé tette a munkáltatók számára, hogy előírják a munkavállalók számára a kötelező koronavírus elleni védőoltását, 2022. június 1-jén szintén hatályát veszti. Következésképpen
megszűnik a munkáltatók számára a COVID-19 elleni védőoltás kötelezővé tételére és a beadott védőoltások kötelező tanúsítására vonatkozó jogszabályi felhatalmazás, és megszűnik a fenti kormányrendelet által az ezzel kapcsolatos adatkezelésre adott jogszabályi felhatalmazás is.
A fentiekből következően minden olyan munkáltatónak, aki a kötelező védőoltást erre a kormányrendeletre alapozza, felül kell vizsgálnia gyakorlatát, és a vonatkozó adatvédelmi és munkajogi, valamint munkavédelmi szabályok alapján kell eldöntenie, hogy előírja-e a védőoltásokat, és milyen COVID-19 ellenőrző intézkedéseket alkalmaz, beleértve a hőmérsékletmérést, a kötelező tesztelést és az oltásigazolás bemutatását. Ezen intézkedéseknek 2022. június 1-jétől már nem lesz külön jogalapja, ami azt jelenti, hogy ezen intézkedések fenntarthatóságát az általános munkajogi, munkavédelmi és általános adatvédelmi jogszabályok követelményei alapján kell majd értékelni.
Hőmérsékletmérés látogatók és alkalmazottak számára
A hőmérsékletmérési gyakorlat akkor tartható fenn, ha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy ez a védelmi intézkedés hatékonyan megelőzi a COVID-19 fertőzést. A munkáltatóknak tudni kell bizonyítani, hogy a hőmérsékletmérés képes kimutatni a COVID-19 fertőzött látogatókat, és hogy a távoli hőmérsékletmérő eszközök pontosak, tekintettel arra, hogy a COVID-19 fertőzés nem mindig jár lázzal, és a láz nemcsak a COVID-19 fertőzés, hanem más betegségek tünete is lehet. A hőmérsékletmérés alkalmazásáról szóló döntés meghozatalakor alaposabb elemzésre és részletesebb statisztikákra van szükség a hőmérsékletmérés hatékonyságáról a COVID-fertőzések kimutatásában, valamint szükséges az ezen intézkedéssel kapcsolatban gyűjtött tapasztalatok értékelésére.
A munkavállalók kötelező COVID-tesztelése
A kötelező hőmérsékletméréshez hasonlóan a munkáltatónak a kötelező tesztelés fenntartásához is először azonosítania kell azokat a konkrét munkaköröket, ahol a COVID-19 fertőzés veszélye magas, és meg kell határoznia, hogy a fertőzés más, kevésbé invazív módon (pl. szociális távolságtartás, távmunka, fertőtlenítés) megelőzhető-e. A magas fertőzésveszélyesnek ítélt munkakörök esetében a munkáltatónak külön kockázatértékelést kell végeznie, hogy bizonyítsa az ilyen kötelező tesztelés szükségességét és alkalmasságát.
A munkáltatónak továbbá statisztikákat és elemzéseket kell készítenie arról, hogy a világjárvány idején mely munkakörökben merültek fel COVID-19 fertőzés miatti üzletmenet-folytonossági problémák, és értékelnie kell, hogy a kötelező COVID-19 tesztek milyen hatékonyan mutatták ki a fertőzött személyeket a múltban, figyelembe véve a gyorstesztek pontatlansági problémáit is. Ha a fenti statisztikák azt mutatják, hogy a tesztelés bizonyos munkakörökben hatékony volt, és hogy a COVID- 19 fertőzés bizonyos területeken komoly üzletmenet-folytonossági problémát jelent, akkor a kötelező tesztelés nem zárható ki automatikusan.
A COVID-19 tüneteiről szóló látogatói nyilatkozatok
A látogatói nyilatkozatok még a világjárvány súlyosabb szakaszaiban is önbevalláson alapultak. A munkáltatóknak felül kell vizsgálniuk statisztikáikat és elemzéseiket arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi látogatók hány százaléka fertőződött COVID-19 vírussal a világjárvány idején, és meg kell határozniuk, hogy bármelyik látogatót igazolták-e a COVID-19 fertőzés okaként vagy forrásaként a munkahelyen. Ha igen, ki kell számítani az ilyen esetek számát. Egy másik figyelembe veendő tényező, hogy a vendégek megkérdezése során az adatok pontossága nem garantálható, és a válaszok valóságtartalmát nem lehet ellenőrizni (pl. hogy jártak-e külföldön, kapcsolatba kerültek-e COVID-19 fertőzött személlyel, vannak-e tüneteik stb.). A munkáltatóknak azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy a látogatói nyilatkozatok személyes és egészségügyi adatokat tartalmaznak, és hogy a GDPR adattakarékosságra vonatkozó elveit be kell tartaniuk.
Oltási igazolványok bemutatása
Május 1-jétől a korábbi védettségi igazolványok csak a védőoltásról szóló igazolásoknak minősülnek, a korábbi fertőzésen átesettség által szerzett COVID-19 immunitást továbbá nem igazolják.
A korábbi fertőzésen átesettség alapján kiállított védettségi bizonyítványok május 1-jén lejártak. A jelenlegi oltáson alapuló védettségi igazolványok (azaz oltási igazolványok) automatikusan érvényben maradnak, ha a birtokos az előző oltástól számított hat hónapon belül megkapta a harmadik – vagy a kétdózisú oltás esetén a második – oltást. Ez azt jelenti, hogy
az oltási igazolvány csak az oltást igazolhatja, a COVID-19 immunitást nem, és a munkáltatóknak már nincs jogszabályi felhatalmazásuk arra, hogy az oltási igazolványt a COVID-19 immunitás igazolására kérjék.
A fentiekből következően minden munkáltatónak felül kell vizsgálnia gyakorlatát, és az általános adatvédelmi, foglalkoztatási, munkaegészségügyi és -biztonsági szabályok alapján el kell döntenie, hogy milyen COVID ellenőrzési intézkedéseket kíván alkalmazni.
Ha további információkat szeretne arról, hogy magyar vállalkozásának hogyan kell eligazodnia ebben az új szabályozási környezetben, forduljon CMS-ügyfelpartneréhez vagy helyi CMS-szakértőjéhez.
