Berke Barna művelt, nagy tudású, halk szavú jogászember volt, aki kutatóként, egyetemi oktatóként, közigazgatásban dolgozó vezetőként és az Európai Unió Törvényszékének bírájaként is maradandót alkotott. 55 éves korában távozott az élők sorából.
Berke Barna 1966-ban született Berettyóújfaluban. A nyolcvanas évek második felében a Bibó István Szakkollégium tagja volt, 1990-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1995-ben a Stockholmi Egyetemen szerzett Master of Laws fokozatot. Munkaköreiben és tisztségeiben az Európai Unióval, az EU gazdaságjogával, alkotmányjogi kérdéseivel és emberi jogi vonatkozású jogfejlődésével foglalkozott, mégpedig – megfogalmazása szerint – „a kezdeti időkben könyvtárakban, lelkes ifjúként vándorolva egyik ösztöndíjról a másikra”, majd a későbbiekben az egyetemi katedrán és konferenciákon is.
1992-től 1997-ig ügyvédként dolgozott. Jogi tanácsadóként tevékenykedett az Országgyűlés EU Integrációs Bizottsága mellett, az Integrációs Stratégiai Munkacsoport jogharmonizációs témavezetője volt, de részt vett az uniós csatlakozás jogi feltételeinek kidolgozásában is.
A kilencvenes években mélyreható, alapos elemzéseket készített a német, az olasz és a francia alkotmánybíróság közösségi joggal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatáról. Tanulmánaiban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tagállami alkotmánybíróságok a rendelkezésükre álló eszközökkel felléphetnek az állami szuverenitás, az át nem ruházható tagállami hatáskörök és az alkotmányban biztosított alapvető jogok közösségi joggal szembeni védelme érdekében.
Elméleti tudását az Alkotmánybíróságon is kamatoztatta, hiszen 1997 és 1998 között Sólyom Lászlónak, a grémium elnökének volt az egyik tanácsadója. De nemcsak tanácsadóként, hanem indítványozóként is jeleskedett. Indítványában megtámadta ugyanis az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a nemzetközi szerződések tekintetében kizárólag előzetes alkotmányossági vizsgálatra vonatkozó hatásköri szabályokat tartalmaznak, és nem teszik lehetővé, hogy az állam polgárai az alkotmányból eredő jogaikat a nemzetközi szerződések rendelkezéseivel szemben utólagos normakontroll keretében is érvényesíthessék. Azt állította, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörébe kellene utalni a hazai jogszabályban kihirdetett nemzetközi egyezmények alkotmányosságának utólagos kontrollját is, különösen abból a szempontból, hogy a nemzetközi szerződés megkötésére a kérdéses tartalommal volt-e a szerződés megkötőjének alkotmányos felhatalmazottsága.
Kecskés László jogászprofesszor a Magyarország EU-csatlakozásának alkotmányossági problémái és a szükségessé vált alkotmánymódosítás folyamata című tanulmányában annak a véleménynek adott hangot, hogy Berke Barnának „elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy Magyarországon az EU–magyar viszonylatú közjogi kérdések tanulmányozásában és kutatásában látványos mennyiségi robbanás volt megfigyelhető 1998-tól”.
Az első Orbán-kormány időszakának második felében, 2000 és 2002 között versenyjogi ismereteit kamatoztatva a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, majd a Versenytanács elnöke volt.
Berke Barna az egyetemi katedrán is megállta a helyét. Az ELTE jogi karán előbb tanársegéd (1990–1994), majd adjunktus (1995–1999), 2003-tól haláláig óraadó oktató volt. 1996-tól az európai gazdasági integráció jogának az EU Bizottsága által „Jean Monnet professzor” címmel felruházott oktatójaként dolgozott. 1994-ben társszerzője volt az Európai Közösség gazdasági integrációs jogáról kiadott első magyar nyelvű egyetemi tankönyvnek, amely aztán több kiadást is megért.
“Egyetemi oktatóként, kutatóként, közigazgatásban dolgozó vezetőként mindig az volt a megközelítésem, hogy azt a munkát, amiben éppen vagyok, a lehető legintenzívebben és komoly elhivatottsággal kell művelni”– vallotta.
Mint elmondta, a választott bírói munkáját is eszerint végezte, egészen nehéz projektfinanszírozási ügyekben is eljárva, mégpedig úgy, hogy többször a választott bírói tanács elnökének jelölték. Ez az a pozíció – tette hozzá –, ahol a felek által megválasztott két választott bíró feladata, hogy kijelölje a harmadikat, aki a választott bírósági panelnek a központi szereplője és az ítéletek formába öntője, az indokolások megalkotója lesz. “Büszke vagyok arra, hogy nehéz ügyekben többször ilyen harmadik, elnöki titulusra jelöltek kollégák” – jegyezte meg.
2014-ben felkérést kapott, hogy az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkári pozíciót töltse be. Államtitkári munkája mellett főszerkesztő-helyettese volt a Fontes Iurisnak, az Igazságügyi Minisztérium szakmai folyóiratának is.
2016-ban a kormány Csehi Zoltánnal együtt bírónak jelölte az Európai Unió Törvényszékére.
“Mindig józan eurorealista voltam, most is az vagyok; és szeretném, ha ez az úgynevezett európai uniós projekt, mint gazdasági és mint politikai európai terv, továbbra is sikeres lenne és túljutna a nehézségein“
– hangsúlyozta az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának 2016. február 15-i meghallgatásán.
Nagyszerűen beszélt angolul és franciául, de jól megértette magát olaszul is. 2016. szeptember 19-től elhunytáig az Európai Unió Törvényszékének bírája volt. Augusztus 1-jén, vasárnap váratlanul hunyt el, halála megdöbbentette a jogásztársadalmat.
„Kiváló jogász, barát hagyott el bennünket fiatalon, 55 évesen. Szép szakmai életpályája tört meg. (…) Berke Barna nagy tudású, művelt kollega volt, a jogászi hivatásrendek és akadémiai körök egyaránt elismerték munkásságát. Megtiszteltetés és öröm volt vele dolgozni, beszélgetni. Korán hagyott itt bennünket. Isten veled, Barna!”
– búcsúzott közleményében volt kollégájától Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter, a Magyar Jogász Egylet elnöke.
