A magyar gazdaságban már jól ismert fizetési meghagyás intézménye nem csak Magyarországon érhető el, hiszen az EU-ban is létezik fizetési meghagyásos eljárás, amely jó alternatívát jelent a külföldi adósokkal szembeni követelések peren kívüli behajtására. Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK rendelet szabályai sok esetben hasonlítanak a magyar fizetési meghagyásos eljárás szabályaira, azonban érdemes a magyar és az EU-s eljárás különbségeiről is tudni – hívják fel a figyelmet szakmai írásukban az act legal Hungary ügyvédi iroda munkatársai, Veress Dominika és Weidinger Péter LL.M.
Az EU rendelet célja a határon átnyúló nem vitatott pénzkövetelések egyszerűsítése, felgyorsítása, valamint a költségek csökkentése. Abban az esetben,
ha az adós vagy a hitelező székhelye, lakcíme vagy tartózkodási helye eltérő tagállamban található, az EU fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelem nyújtható be.
Az EU fizetési meghagyás nem vonatkozik viszont minden ügyre, így például
a házassági vagyonjogon, végrendeleten és öröklésen alapuló követelésekre nem alkalmazható a rendelet.
Fontos rögzíteni, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárásra nem csupán az EU rendelet szabályai irányadók, hanem az abban nem szabályozott kérdésekben a magyar a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szabályai alkalmazandók – emeli ki Weidinger Péter LL.M. az act legal Hungary partnere.
A kérelmet bármelyik magyar közjegyző előtt is be lehet nyújtani és azt nem szabadszavasan kell megfogalmazni, hanem egy formanyomtatványt kell kitölteni. A formanyomtatvány az Európai Unió összes hivatalos nyelvén elérhető, így magyarul is ki lehet tölteni. Azonban
indokolt a kérelmet az adós tagállama szerint nyelven is benyújtani, mivel a közjegyző az adósnak megküldi a kérelmet.
A kérelem benyújtásakor a magyar jogszabály szerinti eljárási díjat kell megfizetni, ami a követelés 3%-a, viszont legalább 12 ezer forint és legfeljebb 300 ezer forint – húzza alá Veress Dominika.
A közjegyző megvizsgálja a kérelmet, és a rendelet alapján általában 30 napon belül kibocsátja és megküldi az adós részére.
Miután az adós átveszi a fizetési meghagyást, két lehetősége van. Ha az adós a követelést megalapozottnak tartja, akkor a fizetési meghagyás és egy ezt követő esetleges végrehajtási eljárás nyomására megfizeti a tartozást. A másik lehetőség, hogy az adós ellentmondással él.
“Míg a magyar fizetési meghagyás esetében az ellentmondásra 15 nap a határidő,
az EU fizetési meghagyásnál 30 nap áll az adós rendelkezésére“
– emeli ki az act legal Hungary szakértője. Az ellentmondást az adósnak nem kell megindokolnia, csupán arról kell nyilatkoznia, hogy vitatja a követelést.
Ha az adós ellentmondást nyújtott be, akkor a fizetési meghagyás kibocsátása szerinti tagállamban perré alakul át – a magyar közjegyzőnél kérelmezett EU fizetési meghagyás esetében magyar bíróság előtt kell a pert megindítani. A magyar fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelemhez képest sajátosság, hogy
az EU fizetési meghagyás iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a hitelező kívánja-e folytatni az eljárást, ha az adós ellentmondást nyújt be.
Így, ha a hitelező úgy tölti ki a formanyomtatványt, hogy nem kívánja az eljárás folytatását ellentmondás esetén, akkor az eljárás megszűnik.
Ha az adós nem nyújtott be ellentmondást, akkor a követelés végrehajthatóvá válik.
A végrehajtási eljárás viszont nem Magyarországon fog lefolytatódni külföldi adós esetében, hanem abban a tagállamban, amelyikben az adós lefoglalható vagyontárggyal rendelkezik, és a végrehajtási eljárásra a külföldi jog lesz az irányadó.
A végrehajthatóvá nyilvánított fizetési meghagyás másolatát és szükség szerint annak fordítását be kell nyújtani a végrehajtási eljárás lefolytatására jogosult tagállamban, majd ezt követően megkezdődik a végrehajtási eljárás.
“Amennyiben tehát egy külföldi székhelyű partnerünk nem fizette meg a tartozását, úgy jó alternatíva lehet a költséges pereskedés helyett az európai fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése. Ezzel a formalizált és EU-szerte elérhető eljárással ugyanis legalább annyit ki lehet kényszeríteni, hogy a sokadik fizetési felszólításra sem reagáló külföldi adós megnyilatkozzon és előbb, vagy utóbb fizessen. Ha pedig a fizetési meghagyással el tudtuk kerülni a peres eljárást, akkor nem csak rengeteg költséget, hanem időt is megspóroltunk” – zárja gondolatait Weidinger Péter LL.M., az act legal Hungary szakértője.
