Az uniós joggal – bizonyos feltételek mellett – nem ellentétes, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személyeknek állampolgársági beilleszkedési vizsgát kell tenniük – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-158/23. számú Keren ügyben hozott ítéletében (a jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem). Ugyanakkor az ilyen vizsga sikertelensége nem szankcionálható szisztematikusan.
A holland szabályozás kötelezettséget ír elő többek között a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára állampolgársági beilleszkedési vizsgának egy bizonyos határidőn belüli letételére. E vizsga sikertelensége esetén bírság szabható ki. A Bíróság kiemeli ezen, egyebek mellett nyelvi ismeretek megszerzésének az e személyek beilleszkedése tekintetében fennálló jelentőségét, és megállapítja, hogy a tagállamoknak bizonyos feltételek mellett lehetőségük van arra, hogy kötelezővé tegyék az állampolgársági integrációs programokban való részvételt és a kapcsolódó vizsgák letételét. Figyelembe kell venni ugyanakkor a nemzetközi védelemben részesülő személyek igen eltérő személyes körülményeit. Bírság csak kivételes esetekben szabható ki, például a beilleszkedési szándék bizonyított és tartós hiánya esetén. Ezenkívül az, hogy főszabály szerint a nemzetközi védelemben részesülő személynek magának kell viselnie az integrációs program tanfolyamainak és vizsgáinak teljes költségét, észszerűtlen terhet jelent.
Az eritreai állampolgár felperes 17 éves korában érkezett Hollandiába, majd ezt követően nemzetközi védelemben részesülő személyként ismerték el. Amikor betöltötte a 18. életévét, a holland hatóságok tájékoztatták arról, hogy egy holland törvény értelmében állampolgársági beilleszkedési képzésen köteles részt venni. Tehát főszabály szerint három éven belül le kellett tennie az állampolgársági beilleszkedési vizsga valamennyi elemét. E határidőt több alkalommal meghosszabbították azzal az indokkal, hogy az érintett egy menedékkérőket befogadó állomáson tartózkodott, és képzésben vett részt. Az eritreai fiatalember nem vett azonban részt bizonyos tanfolyamokon és vizsgákon, és nem teljesítette sikerrel azokat sem, amelyeken megjelent.
A hatóságok 500 euró összegű bírságot szabtak ki vele szemben, továbbá elrendelték az állam által az állampolgársági integrációs program költségeinek finanszírozása céljából nyújtott 10 000 euró összegű kölcsön teljes visszafizetését, mivel nem teljesítette az előírt határidőn belül e programot. Ezt követően felmentést kapott az említett program sikeres teljesítésére vonatkozó kötelezettség alól, mivel ekkorra már kellő erőfeszítést tett annak teljesítése érdekében. E felmentés ugyanakkor nem érintette a bírság megfizetésére és a kölcsön visszatérítésére vonatkozó kötelezettségét.
A fiatalember a holland bírósághoz fordult, és a holland Államtanács úgy határozott, hogy előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjeszt a Bíróság elé a holland rendszernek a nemzetközi védelemről szóló irányelvvel (a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) való összeegyeztethetőségét illetően.
Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy ezen irányelvvel – bizonyos feltételek mellett – nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a nemzetközi védelemben részesülő személyeket állampolgársági beilleszkedési vizsga letételére kötelezi.
E tekintetben a Bíróság kiemeli, hogy
mind a nyelvi, mind pedig a fogadó tagállam társadalmára vonatkozó ismeretek megszerzése fontos a nemzetközi védelemben részesülő személyek fogadó tagállam társadalmába való beilleszkedésének elősegítéséhez, továbbá megkönnyíti számukra a munkaerőpiachoz és a szakképzéshez való hozzáférést.
Egyébiránt a Bíróság kiemeli, hogy e tekintetben a tagállamok bizonyos mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek. Ugyanakkor annak szükségessége, hogy figyelembe vegyék a nemzetközi védelemben részesülő személyek személyes és igen eltérő körülményeit, méginkább felmerül e személyek különleges kiszolgáltatottságára tekintettel, ami éppen e védelem megadását igazolja.
Ekként
figyelembe kell venni az olyan sajátos egyedi körülményeket, mint amilyen az érintett személy életkora, iskolázottsági szintje, anyagi helyzete vagy egészségi állapota.
Ezenkívül az ilyen vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges ismereteket alapszinten kell meghatározni, anélkül hogy túllépnék a nemzetközi védelemben részesülő személyek fogadó tagállam társadalmába való beilleszkedésének elősegítéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve azt, ha az említett személyek még nem telepedtek le tartósan e tagállamban. Végül pedig
minden, nemzetközi védelemben részesülő személyt mentesíteni kell e vizsga letételének kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy már ténylegesen beilleszkedett.
Mindenesetre
az ilyen vizsga sikertelensége nem szankcionálható szisztematikusan bírsággal.
Ilyen szankció csak kivételes esetekben szabható ki, például a beilleszkedési szándék bizonyított és tartós hiánya esetén. Ezenkívül e bírság összege semmi esetre sem lehet olyan magas, amely az érintett, ilyen védelemben részesülő személyre – személyes és családi helyzetére tekintettel – észszerűtlen pénzügyi terhet róna.
A jelen ügyben a holland szabályozás által előírt bírság szisztematikusan alkalmazandó, és elérheti az 1250 eurót. Márpedig az ilyen intézkedés nyilvánvalóan aránytalannak tűnik az e szabályozás által követett célhoz képest.
Továbbá az, hogy főszabály szerint a nemzetközi védelemben részesülő személy viseli az állampolgársági integrációs program tanfolyamainak és vizsgáinak teljes költségét, veszélyezteti az e személy fogadó tagállam társadalmába való tényleges beilleszkedésének biztosítására irányuló célkitűzést. E kötelezettség olyan észszerűtlen terhet ró rá, amely nemcsak az integrációs programhoz való tényleges hozzáférését akadályozza, hanem a nemzetközi védelemről szóló irányelv alapján őt megillető egyéb jogok és előnyök gyakorlását is.
