Az alkotmánybíróságok csak bizonyos körülmények között, több feltétel teljesülése esetén érvényteleníthetnek választási eredményt, a döntést kellően meg kell indokolniuk annak érdekében, hogy megőrizzék a választóknak a választások legitimitásába vetett bizalmát – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számlóló Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság hétfőn.
A testület szerint most ismertetett jelentése azokról a feltételekről és jogi normákról, amelyek alapján egy alkotmánybíróság érvénytelenítheti a választásokat, egy közelmúltbeli romániai esetből merít, de nem a román alkotmánybírósági határozat vizsgálata.
A Velencei Bizottság szakértői közölték: a választási ügyekkel foglalkozó szabályok kimondják, hogy “a fellebbviteli testületnek felhatalmazással kell rendelkeznie a választások megsemmisítésére, amennyiben szabálytalanságok befolyásolhatták az eredményt“ – hívták fel a figyelmet.
A választások érvénytelenítése azonban csak kivételes körülmények között (az ultima ratio elve alapján) engedélyezhető
– hívták fel a figyelmet.
Álláspontjuk szerint az alkotmánybíróságok jogkörét a választások hivatalból történő érvénytelenítésére csak kivételes körülményekre kell korlátozni, és egyértelműen szabályozni kell annak érdekében, hogy megőrizzék a választóknak a választások legitimitásába vetett bizalmát.
Lehetővé kell viszont tenni a választási eredmények megtámadását nemcsak az állam, hanem akár magánszemélyek számára is, szem előtt tartva, hogy az államnak kötelezettségei vannak a szabad választások szavatolására, beleértve a tisztességes kampányt is – közölték.
Hangsúlyozták: a választás érvénytelenítésére vonatkozó bármely
döntést kellően meg kell indokolni, világosan felvázolt tényekkel, amelyek súlyos szabálytalanságokat bizonyítanak.
A kampánypropaganda általában a szólásszabadság védelme alá esik, kivéve, ha túllépi a megengedett határokat, például a politikai ellenfelekkel szembeni gyűlöletbeszéd formájában – áll a jelentésben.
Noha a közösségi média platformjain terjesztett online kampányok formájukat és hatásukat tekintve újszerűek lehetnek, használatukra továbbra is a kampányfinanszírozásra és az átláthatóságra vonatkozó általános szabályok vonatkoznak – szögezték le.
Közölték: mivel a törvénysértések online kampányokkal és közösségi médián keresztül történő bizonyítása kihívást jelent, az ilyen ügyekben hozott jól megindokolt és átlátható döntések kulcsfontosságúak. A vonatkozó döntéseknek pontosan meg kell jelölniük a jogsértéseket, bizonyítékokat kell felsorakoztatniuk, és nem alapulhatnak kizárólag minősített titkosszolgálati adatokon, mivel ez nem szavatolná a szükséges átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget – tették hozzá a jelentéstevők.
A román alkotmánybíróság tavaly decemberben a romániai elnökválasztás 2024. november 24-én megtartott első fordulója eredményének érvénytelenítéséről és a teljes elnökválasztás újrakezdéséről határozott. A testület azt követően döntött így, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította: az államelnök-választás első fordulójában győztesként kikerült Calin Georgescu be nem jelentett külföldi forrásokból finanszírozta elnökválasztási kampányát, és Románia “állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
