“Az alkotmánybíráskodás nem elszigetelt tevékenység, az Alkotmánybíróság nem elefántcsonttorony” – hangsúlyozta Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság alapításának 35. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián csütörtökön a Parlamentben. “Az Alkotmánybíróság 35 évvel ezelőtti megalapítása Magyarország történetében a jogállamiság győzelmének ünnepe lett” – emelte ki az eseményen Sulyok Tamás köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság volt elnöke.
Az alkotmánybíróságok működésének korszakai – kihívások és válaszok című konferencián Juhász Imre kiemelte:
“Az Alkotmánybíróság az alkotmány értelmezése és az érintett törvények és egyéb jogszabályok alkotmányos kontrollja mellett nem vonhatja ki magát a társadalmi folyamatok vizsgálatából sem.”
“Az úgynevezett alkotmányos párbeszéd során figyelemmel van az úgynevezett nemzetközi bírói fórumok és a társalkotmánybíróságok ítélkezési gyakorlatára is“– mondta, hozzátéve: mindez összetett feladat, mert mégis az adott állam alkotmányos identitását kell elsősorban szem előtt tartania.
“Az alkotmányos identitás, mely talán az egyik legtermészetesebb dolog egy állam életében, számtalan kihívással küzd”
– mutatott rá.
A közelmúlt embert próbáló eseményei, a COVID-járvány vagy a világgazdasági recesszió is azt mutatják, hogy a hagyományos értelemben vett államoknak kell, hogy legyenek eszközei, cselekvési szabadsága a lakosság és a nemzetgazdaság megvédése terén – hangsúlyozta.
Az elnök kiemelte: ehhez végső felhatalmazást és mentsvárat az alkotmányos identitás ad, így ennek védelme az Alkotmánybíróságra is nagy terhet és felelősséget ró. “Magyarországon az alaptörvény legfőbb őrének, az Alkotmánybíróságnak elsőrendű feladata volt és maradt a védelmi funkció” – mondta.
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédében kiemelte: “A testület nemes céljaihoz méltóan sikeresen őrködik az alkotmányos rend felett, biztosítja az alapvető jogokat, a hatalom végső korlátjaként pedig megóvja a demokratikus jogállamot.”
Hozzátette, az Alkotmánybíróság a nemzet alaptörvénybe írt értékeit képviseli és oltalmazza. Irányt mutat és gátat szab az újabb kihívásokkal szemben, amelyek a technológia robbanásszerű átalakulása következtében szélsőséges ideológiák terjedésével érik a társadalmunkat, jogrendszerünket.
Az Alkotmánybíróság történetét ismertetve Sulyok Tamás hangsúlyozta:
“A demokratikus jogrendszer kiépítése az Alkotmánybíróság nélkül hazánkban aligha lett volna kivitelezhető és értelmezhető. A rendszerváltás kora a magyar jogtörténet mozgalmas és a magyar nemzet fontos identitástisztázó évei voltak”.
Az Alkotmánybíróság szakmai munkájának fókuszában az első évtizedben az állt, hogy bontsa le a rendszerváltás idején a magyar jogrendben még nagy számban fellelhető alkotmányellenes zárványokat, a jogállamisággal összeférhetetlen, még meglévő jogszabályokat.
Sulyok Tamás hozzátette, tevékenységén keresztül a testület egy további magasztos küldetést is teljesített: elöl járt abban, hogy reprezentálja az ország számára a jogállamiság értékének súlyát és kikezdhetetlenségét.
A köztársasági elnök emlékeztetett:
2011 áprilisában a meglévő országgyűlési felhatalmazás alapján megszületett az új alaptörvény, amely tiszta keretbe foglalta a nemzet legfőbb értékeit, hitvallását, alkotmányos és nemzeti identitásunk gerincét.
“Az alaptörvény elfogadásával Európa legújabb alkotmánya született meg, védelmének legfőbb szerve pedig az Alkotmánybíróság“ – mutatott rá Sulyok Tamás.
Hozzátette: az alaptörvény elfogadásával a hazai Alkotmánybíróság alapjogvédelmi eszköztára jelentősen kibővült.
Az Alkotmánybíróság szervezete tovább erősödött, létszáma 11-ről 15 főre emelkedett, a bírák hivatali idejét 12 évre növelték, és az újraválaszthatóságukat eltörölték. A testület elnökét az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával közvetlenül választja. “Mindezek a függetlenség és hatékonyság biztosítékai egyszerre” – közölte.
Kiemelte, az Alkotmánybíróság megváltozott alapjogvédelmi potenciálja és az európai jogi kollíziós kérdésekben adott megoldásai a magyar testületet a 2010-es évek végére az Európai Unió mértékadó alkotmánybíróságainak sorába emelte. Olyan nemzeti intézménnyé vált, amely intenzív párbeszédet folytat más tagállami alkotmánybírósági fórumokkal, az Európai Unió Bíróságával.
“Az Alkotmánybíróság nemcsak a legmagasabb szintű nemzeti intézmények egyike, de olyan független bírói testület, amely minden tiszteletet és megbecsülést megérdemel” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Gianni Buquicchio, az Európa Tanács Velencei Bizottságának emeritus elnöke, különleges képviselője kiemelte a két testület nagy múltra visszatekintő és mély együttműködését, amely közvetlenül a magyar alkotmánybíróság létrehozását követően vette kezdetét.
Felidézte, 1990 novemberében Magyarország csatlakozott a bizottsághoz, ami új dimenziókat adott az együttműködésnek, akárcsak az Európa Tanácsba való két évvel későbbi belépés; azóta a bizottság 24 állásfoglalást fogadott el Magyarországgal kapcsolatosan, nemegyszer érzékeny, például nemzeti kisebbséget, a nemzeti szuverenitás védelmét vagy az alkotmányozást érintő kérdésekben.
Gianni Buquicchio hangsúlyozta, kiváló volt az együttműködés akkor is, ha a felek nem mindenben értettek egyet, a tárgyalások során pedig a magyar delegáltak rendre alkotmánybírák vagy a testület elnökei voltak.
Az emeritus elnök az alkotmánybíróságok sarkalatos szerepét hangsúlyozta az alkotmányos rendszerek, a jog uralmának fenntartásában.
