Bemutatták az Axioma Központ első tanulmánykötetét kedden Budapesten, amely Az online gyermekvédelem axiómája – Az internetes pornográfia veszélyei és az életkor-ellenőrzés alkalmazása címmel jelent meg.
Filemon Norbert, az Axioma Központ kutatási vezetője, a kiadvány szerzője a bemutató kerekasztal-beszélgetésen elmondta, a kiadvány apropóját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egyik felmérése szolgáltatta, amely szerint
a magyar felnőtt internethasználó férfiak 50 százaléka, és nők 20 százaléka a legnépszerűbb tíz pornográf oldalnak rendszeres fogyasztója.
A gyerekek pedig átlagosan 9 évesen vagy még korábban találkoznak a pornográfiával, pedig ebben a korban valószínűleg nem érdekelné még őket a téma, és szinte kizárható, hogy maguktól keresnének rá, mégis szembejön velük
– számolt be róla a szerző.
Hatékonyabb edukációra lenne szükség a szülők irányába is, valamint állami jogalkotói beavatkozás is kellene
– közölte Filemon Norbert.
Elmondása szerint
kétféle javaslatot tettek: vagy a mobilinternet-szolgáltatókat kellene arra kötelezni, hogy biztosítsanak a legnézettebb pornóoldalakat szűrő csomagokat, vagy hatékonyabb életkor-ellenőrző technológia bevezetésére kellene kötelezni a pornográf oldalakat működtető cégeket.
Filemon Norbert érdekességként elmondta azt is, hogy neurológiai kitatások kimutatták, milyen hatása van az emberi agy működésére a pornográfia. “Az emberi agy ugyanis nem arra van berendezkedve, hogy ilyen változatos szexuális tartalmú képeket nézzen folyamatosan, hanem alapvetően monogám, tartós szexuáliskapcsolatra van „huzalozva”, de ha túlstimulálódik dopaminnal, akkor egyre növelni kell a mennyiséget ahhoz, hogy valaki ugyanazt az élvezeti faktort elérje, azaz többet kell néznie, vagy egyre izgalmasabb tartalmakat kell fogyasztania” – ismertette a szerző.
Dobszai Benedek OFM atya, az Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetője, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola gyermekvédelmi képzésszervezője arra a felvetésre, hogy a pornográf oldalak szabályozása megsérti a magánéletet, azt mondta, van egy védendő magánérdek, de mi a helyzet a közérdekkel. „Meg kell-e menteni az embert a saját hülyeségétől?” – tette fel a kérdést.
Véleménye szerint
a köz érdeke, hogy az emberek értelmesen tudjanak kötődni egymáshoz, és ezt rombolja a pornó.
Az egyház tapasztalatai szerint nagy a pornófertőzöttség a társadalom minden rétegében, ezért fontos lenne ezt témává tenni, hogy ha valaki ki akar keveredni ebből, merjen erről beszélni, találhasson ehhez támogató csoportot, szakembert. “A felnőtt társadalom segítése a következő generáció szempontjából is fontos” – jelentette ki.
Czopf Áron eszmetörténész, a Századvég Kutatóközpont kutatója arról beszélt, hogy a technológia miatt fogyasztási cikké és látványossággá vált a szexualitás, azaz levált a személyiség belső magváról, a szemlélet tárgyává vált.
“Kérdés, hogy mit eredményezhet, ha a szexualitás nem benső valóság, hanem kívülről érkezik” – vetette fel a kutató.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy önmagában nem az okoseszközök és az internet elterjedésével van a probléma, hiszen a technika semleges. A gond azzal van, hogy „az eszközök kultúrája kinyitja a nagyon széles tárházát annak, hogy az ember hogyan tud eltévedni” – fogalmazott.
Somogyi Ákos, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának vezetője azt hangoztatta, hogy
a gyerekeket nem csupán megvédeni kell, hanem fel is készíteni, hogy a változó környezetben el tudjanak igazodni, és saját érdekeik és céljaik mentén fogyasszák a médiát.
“Az NMHH nagy hangsúlyt fektet a gyerekek edukációjára, valamint partneri viszonyt próbál kialakítani a tanárokkal, kampányokkal, kiadványokkal támogatja őket” – mondta el a főosztályvezető.
Hozzátette, természetesen a szülőket is igyekeznek segíteni például a szülői felügyelet beállításának bemutatásával, de a legfontosabb, hogy legyen egy bizalmi kapcsolat a szülő és a gyerek között, és közösen alakítsák ki a szabályokat és kereteket.
