Sérti az uniós jogot, ha megtagadják a politikai pártba való belépéshez való jogot azoktól az uniós polgároktól, akik olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek nem állampolgárai – szögezi le az Európai Unió Bírósága a C-808/21. számú Bizottság kontra Cseh Köztársaság és a C-814/21. számú Bizottság kontra Lengyelország ügyekben (Passzív választójog és politikai pártban való tagság) hozott ítéleteiben. A Cseh Köztársaság és Lengyelország azáltal, hogy ilyen állampolgársági követelményt ír elő, nem biztosítja a saját állampolgáraival azonos módon az egyenlő bánásmódot a helyhatósági és az európai választásokon biztosított passzív választójog tényleges gyakorlása tekintetében.
A cseh és a lengyel jogszabályok alapján kizárólag saját állampolgáraik jogosultak politikai pártba belépni.
Következésképpen az Európai Bizottság álláspontja szerint az e tagállamokban lakóhellyel rendelkező azon uniós polgárok, akik e tagállamoknak nem állampolgárai,
nem ugyanolyan feltételekkel gyakorolhatják a helyhatósági és az európai választásokon őket megillető passzív választójogot, mint a cseh és lengyel állampolgárok.
Mivel a Bizottság megítélése szerint e jog megtagadása az uniós jog által tiltott, állampolgárságon alapuló eltérő bánásmódnak minősül,1 két, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított az európai Unió Bírósága előtt a Cseh Köztársasággal, illetve Lengyelországgal szemben.2
A Bíróság helyt ad e kereseteknek, és megállapítja, hogy e két tagállam nem teljesítette a Szerződésekből eredő kötelezettségeit.
Rámutat, hogy
a helyhatósági és az európai választásokon az uniós jog által biztosított választójog tényleges gyakorlása megköveteli, hogy azon uniós polgároknak, akik olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek nem állampolgárai, egyenlő hozzáférésük legyen azokhoz az eszközökhöz, amelyek ugyanezen jog tényleges gyakorlása céljából e tagállam állampolgárai számára rendelkezésre állnak.
Márpedig a politikai pártok alapvető szerepet töltenek be a képviseleti demokrácia rendszerében, amelyben a demokrácia értéke ölt testet, amelyen az Unió működése többek között alapul. Következésképpen a politikai pártban való tagságra vonatkozó tilalom folytán ezen uniós polgárok a helyhatósági és az európai választásokon biztosított passzív választójog tekintetében kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek, mint a cseh és lengyel állampolgárok. Utóbbiak megválasztását ugyanis többek között az is segíti, hogy politikai párt tagjai lehetnek, amely rendelkezik a jelöltségük támogatását szolgáló szervezeti felépítéssel, valamint emberi, adminisztratív és pénzügyi erőforrásokkal. Ezenkívül a politikai párthoz tartozás egyike azoknak a szempontoknak, amelyek a választópolgárok döntését orientálják.
Ez az uniós jog által tiltott eltérő bánásmód nem igazolható a nemzeti identitás tiszteletben tartására vonatkozó indokokkal.
Az uniós jogból nem következik a tagállamokra nézve sem olyan kötelezettség, hogy a nemzeti választásokon aktív és passzív választójogot kellene biztosítaniuk az érintett uniós polgároknak, sem pedig olyan tilalom, hogy e választásokkal összefüggésben ne korlátozhatnák e polgárok politikai pártban betöltött szerepét.
1 Konkrétan az EUMSZ 22. cikk alapján, amelynek értelmében minden uniós polgár, akinek lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem
állampolgára, a lakóhelye szerinti tagállamban a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon választójoggal rendelkezik és választható
ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.
2 A Cseh Köztársaság elleni kereset kiterjed arra a tilalomra is, amely alapján azok az uniós polgárok, akik e tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, de
annak nem állampolgárai, nem léphetnek be politikai mozgalomba.
