Habár a piacelsőségi állítások nem esnek általános tiltás alá, mégis érdemes körültekintően eljárni alkalmazásuk során, mivel egy nem kellően megalapozott állítás esetén milliós bírságok várhatnak a jogsértő vállalkozásokra – hívja fel a figyelmet Horváth Lili, az act legal Hungary irodájának munkatársa.
Mi számít piacelsőségi állításnak?
A piacelsőségi állítás alkalmazása során az adott cég azt állítja, vagy sugalmazza a fogyasztók felé, hogy az általa kínált árucikk vagy szolgáltatás valamilyen szempontból jobb, mint az összes többi, ami elérhető a piacon. Ha egy termék vagy egy szolgáltatás népszerűsítése során felsőfokú jelzőket alkalmaz egy vállalkozás (pl. legjobb, legolcsóbb), az piacelsőségi állításnak minősül, de piacelsőségi állítás az „egyedülálló”, „piacvezető”, „egyedi”, illetve a „csak nálunk” jelzők alkalmazása is. A felsőfokú jelzők használata egyfajta sajátos összehasonlító reklám is, tekintve, hogy amennyiben azt állítja egy vállalkozás, hogy az ő terméke vagy szolgáltatása a legjobb, azzal azt is állítja, hogy a piacon fellelhető többi termék rosszabb az ő terméküknél.
A piacelsőségi állítás használata nem tiltott, azonban hitelt érdemlő módon bizonyítani kell, hogy a termék valóban megfelel a népszerűsítése során alkalmazott felsőfokú jelzőnek, vagy más piacelsőségi állításnak.
Milyen feltételek teljesülése esetén használhatók a piacelsőségi állítások?
A piacelsőségi állítás megalapozottságát az azt alkalmazó vállalkozásnak valamennyi versenytárssal, illetve versenyző termékkel szemben tudnia kell bizonyítania. Az állítás teljes ideje alatt igaznak és pontosnak kell lennie. Már a hirdetés közzétételekor rendelkeznie kell a vállalkozásnak azokkal az objektív, adott állítást teljes körűen alátámasztó adatokkal, amelyek egyértelműen bizonyítják az állítás jogszerű használatát.
Több esetben előfordult az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) annak ellenére büntetett meg egy vállalkozást, hogy a piacelsőségi állítást igazolni tudta, mivel az állítások bizonyításaként olyan kutatásokra hivatkozott, amelyekkel a hirdetés megjelenésekor még nem rendelkezett.
GVH döntések piacelsőségi állítások kapcsán
A GVH kimondta, hogy az a fordító és tolmács cég, amely cégnevében a „központi” jelzőt alkalmazta megtévesztette a fogyasztókat, ugyanis a jelző azt a látszatot kelti mintha a versenytársakhoz képest állami, hivatalos jogkörrel lenne felruházva, illetve, hogy vezető szerepet tölt be a fordítói piacon. A cég továbbá azt is állította, hogy „az ország egyik legnagyobb és legfelkészültebb munkatársi gárdával működő fordító és tolmács szakcége”, azonban ezt az állítást nem tudta semmilyen módon igazolni, tekintve, hogy az állítás megtételének idején munkavállalóval egyáltalán nem rendelkezett és külső fordítókat is csak igen kis számban alkalmazott.
A GVH vizsgálatot indított a közelmúltban egy népszerű áruházlánccal szemben is, ugyanis a cég azt állította, hogy az alacsony árak bajnoka. Első ránézésre a kijelentés nem feltétlenül tűnik piacelsőségi állításnak, nem tartalmaz felsőfokú jelzőt sem. A GVH álláspontja szerint azonban a kijelentés azt sugallja a fogyasztók számára, hogy a szóban forgó áruházlánc „termékkínálata általánosságban, minden egyes magyarországi áruházlánchoz képest ténylegesen a legolcsóbb”. Ilyen állítást pedig csak abban az esetben lehet megfogalmazni, hogyha a vállalkozás már a hirdetés közzétételekor rendelkezik az állítást objektíven alátámasztó adatokkal, tényekkel.
Lehetséges szankciók
A GVH jogsértés esetén különféle szankciókat alkalmazhat, kezdve a jogsértés tényének megállapításától, a jogsértő állapot megszüntetésének elrendeléséig, illetve a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltásáig. Az igazán jelentős szankció, amitől a vállalkozások tartanak, azonban nyilvánvalóan a bírság kiszabása. A GVH-nak széles mérlegelési jogköre van a bírság kiszabásánál, figyelembe kell vennie az eset kapcsán felmerülő enyhítő és súlyosító körülményeket. “Enyhítő körülménynek számít, ha egy adott vállalkozás elismeri a jogsértő kereskedelmi gyakorlatot, illetve ha azzal önként felhagy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása előtt. Súlyosító körülményként értékeli a hatóság például azt, ha a jogsértő kommunikáció hosszabb ideig kapott nyilvánosságot, jelentős számú fogyasztót elért, illetve, ha sérülékeny fogyasztói réteget célzott” – foglalja össze Horváth Lili az act legal Hungary irodájának ügyvédjelöltje.
Piacelsőségi állítás megfogalmazásánál érdemes az eddigieknél is körültekintőbben eljárni, ugyanis
2024. augusztus 1-jétől kezdve a GVH a korábbiaknál magasabb bírságot szabhat ki a jogsértő vállalkozásokra. A maximális bírságösszeg az adott vállalkozás előző évi nettó árbevételének 15%-a is lehet.
A bírságok emelkedését jelzi, hogy míg 2023-ban összesen 2,2 milliárd forint bírságot szabott ki a GVH, addig 2024-ben már augusztusban elérte a 2 milliárd forintot a befizetendő büntetések összege.
