“Elengedhetetlen a bírák és igazságügyi alkalmazottak béremelése, mert ha a jelenlegi elvándorlási tendencia folytatódik, akkor Kelet-Közép-Európa legnagyobb bíróságán elnehezül a bírói munka és romlik az ítélkezés hatékonysága és időszerűsége” – mondta Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke egy hétfői háttérbeszélgetésen.
A törvényszék elnöke kiemelte: 2022. január 1-jén 2450-en dolgoztak a törvényszéken, idén szeptember 30-án pedig 2256-an.
Elmondta: a Fővárosi Törvényszéken 678 bíró dolgozik, az ország összes bírójának 25 százaléka. A törvényszékre az első félévben 173 ezer ügy érkezett, az országos ügyérkezés több mint 28 százaléka.
Az első félévben 174 ezer ügyet fejeztek be, a bíróság ügyhátraléka folyamatosan csökken, június végén már csak 56 ezer folyamatban lévő ügyük volt, ez az országos ügymennyiség 32 százaléka.
Felszámolási ügyből 12 800 volt folyamatban az első félév végén, ez az országos adat közel 56 százaléka. A bíróság leterheltségét alátámasztandó elmondta:
egy kerületi büntetőbírónak átlagosan 76 ügye van folyamatban, ami 60 százalékkal több az országos átlagnál.
Felhívta a figyelmet arra: a kerületi járásbírák száma 2022. január 1-je és 2024. szeptember 30-a között 358-ről 334-re csökkent, ez 6 százalékos változás. A leginkább a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csökkent a létszám, 196-ról 176-ra, ami közel 10 százalék.
Kiemelte: az igazságügyi dolgozók létszáma 9,3 százalékkal csökkent, 1754 igazságügyi alkalmazottból 1578-an maradtak szeptember 30-án. Ezen belül 7,6 százalékkal csökkent a bírósági ügyintézők száma, 198-ról 182-re.
A legnagyobb arányban a bírák elsődleges segítőinek, a határozatokat írásba foglaló és a jegyzőkönyv-vezetésben segítő írnokoknak a száma csökkent, 11 százalékkal 1148-ról 1016-ra.
Hozzátette: a törvényszéken elegendő bírósági titkári álláshellyel rendelkeznek, de az elmúlt 2,5 évben 124 bíróságit titkár távozott. Mint mondta, a titkárok szakvizsgázott jogászok, akiknek a nettó fizetése 28 éves korukban alig haladja meg a 300 ezer forintot, miközben a központi közigazgatásban vagy más szerveknél jóval magasabb bért tudnak nekik adni.
Megjegyezte: ezeket az álláshelyeket pályázati úton szokták betölteni, de mára már egyre kevesebb a jelentkező, és a kiválasztottak közül is többen távoznak még a próbaidő alatt. “Ha a tendencia tovább folytatódik, akkor a titkárok által végzett munkát a bíráknak kell majd ellátniuk, ezzel az időszerűségi, minőségi, mennységi mutatók jelentősen romolhatnak” – jegyezte meg.
Tatár-Kis Péter hozzátette: azon dolgoznak, hogy ne érezzék a bírák, hogy kevesebb igazságügyi alkalmazott szolgálja ki őket. Hangsúlyozta: jelenleg a törvényi feltételeknek megfelelően dolgozik az összes bírói tanács.
“Szeretnénk fenntartani a bíróságot jellemző minőségi és mennyiségi mutatókat és tovább csökkenteni a két éven túli ügyek számát, de tovább már nem csökkenthető a dolgozók száma a mutatók romlása nélkül” – mondta. Megjegyezte: kihasználják a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, és belső átcsoportosításokkal, túlmunka engedélyezésével jelenleg még eleget tudnak tenni feladataiknak, de “egyre nehezebb a méltatlanul alacsony bér miatt távozók helyére új dolgozókat felvenni”.
Tatár-Kis Péter hangsúlyozta:
a bírói alapilletmény emelése mellett egyre sürgetőbb az igazságügyi bértábla átalakítása is, ugyanis jelenleg egy írnok a belépése után 12 évig csak a garantált bérminimumot kapja.
“Szeretnénk olyan bérezést adni az igazságügyi alkalmazottaknak, bíráknak, ami elősegíti a bírósághoz méltó munkavégzést, biztosítja a megélhetésüket és új munkaerőt tudunk általa bevonzani” – mondta.
A háttérbeszélgetésen a kollégiumvezetők is arról számoltak be, hogy jelenleg még az elektronikus ügyintézés lehetőségeivel és belső átszervezésekkel tudják tartani a határidőket, de ha folytatódik az elvándorlás, erre már nem minden esetben lesznek képesek.
Szabó Judit, a törvényszék büntető kollégiumának vezetője elmondta:
márciustól már nem kötelező úgynevezett nagytanácsban, három bíróval tárgyalni bizonyos ügyeket, így gyorsabb a tárgyalások kitűzése, továbbá szintén gyorsítja az eljárásokat, hogy egyes esetekben tárgyalás nélkül lehet büntetővégzést hozni.
Mint mondta,
változtak a jegyzőkönyvvezetés szabályai is, már nem kötelező a jegyzőkönyvvezető személyes jelenléte a tárgyaláson.
Hozzátette: a belső kapacitások átszervezésével jelenleg el tudják a munkát végezni, de a digitális állampolgárság bevezetése jelentős terhet fog róni a bíróságra, ehhez pedig további dolgozókra van szükség.
Németh Andrea, a polgári kollégium vezetője elmondta: az érkező ügyek száma stabilan 2400 körül van elsőfokon és 7-8 ezer másodfokon. Mint mondta, az ügyek száma ugyan csökkent, de bonyolultságuk, nehézségük nőtt, a bíróságnak az ország igazságügyi rendszerében elfoglalt központi szerepe miatt, ugyanis itt összpontosulnak a legnehezebb ügyek.
Hozzátette: a jogszabály-változások nyomán a kommunikáció egyszerűbb, gyorsabb lett az ügyfelekkel, így a tárgyalások előkészítése sokkal hatékonyabb, az ügyek hamarabb befejezhetők. A jogszabály-változás rendkívül lerövidítette egyes ügyekben az eljárási határidőket. Ennek a felgyorsult ítélkezésnek most még belső átszervezésekkel meg tudnak felelni.
Orosz Gabriella, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának vezetője arról beszélt, a gazdasági élet hatással van a kollégium munkaterheire, bizonyos ügytípusokban kizárólagos hatásköre van a Fővárosi Törvényszéknek, de emellett is folyamatosan nő az érkező ügyek száma. A többletmunkát belső átszervezéssel próbálják feldolgozni. Hozzátette: a digitalizáció többletfeladatokat ró az igazságügyi alkalmazottakra, ehhez azonban kvalifikált munkaerőre van szükség.
