A reklámban meghirdetett árcsökkentést a megelőző 30 napon belül alkalmazott legalacsonyabb ár alapján kell kiszámítani – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-330/23. számú Aldi Süd ügyben hozott ítéleteében.
Egy német fogyasztói szervezet német bíróság előtt azt vitatja, hogy az Aldi Süd diszkontáruház hetiprospektusaiban például a banánt és az ananászt árcsökkentéssel, illetve „rendkívül kedvező árral” reklámozza.
↓magyarul: „rendkívül kedvező ár”
↑magyarul: „Utolsó eladási ár. Legalacsonyabb ár az elmúlt 30 napban: […]”
A fogyasztói szervezet szerint az Aldi nem jogosult arra, hogy a reklámhirdetésben szereplő árcsökkentést az ajánlatot közvetlenül megelőző ár alapján (az első példában: 1,69 euró) számítsa, hanem az uniós joggal (a 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló, 1998. február 16-i 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) összhangban az árcsökkentés alkalmazását megelőző 30 napon belül alkalmazott legalacsonyabb ár alapján (az első példában: 1,29 euró; márpedig ez az ár megegyezik az állítólagosan „csökkentett” árral) kell azt kiszámítania. Önmagában az nem elegendő, ha a hirdetésben feltüntetik a megelőző 30 napon belüli legalacsonyabb árat. Ugyanezek a megfontolások vonatkoznak az ár „rendkívül kedvező árként” való megadására is.
A német bíróság ezzel kapcsolatban a Bírósághoz fordult.
A Bíróság erre azt a választ adja, hogy a kereskedő által százalékos formában vagy az árajánlat előnyös jellegének hangsúlyozására irányuló reklámszöveg formájában bejelentett árcsökkentést a kereskedő által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb ár alapján kell meghatározni, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző 30 nap.
A kereskedők így nem téveszthetik meg a fogyasztót azáltal, hogy az árcsökkentés bejelentése előtt felemelik az alkalmazott árat, és ezáltal hamis árcsökkentéseket tüntetnek fel.
