Az Alkotmánybíróság elutasította a Budakalász Város Képviselő-testületének a Budakalász Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 8/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelete (Ör.) 1. § (3) bekezdése, valamint a 7. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az Ör. támadott rendelkezései az indítványozók tulajdonában álló ingatlan vonatkozásában elővásárlási jogot alapított Budakalász Város Önkormányzata javára, kellő közérdek és mindenfajta kártalanítás nélkül. Az indítványozók a postaládájukba értesítés nélkül bedobott határozatból értesültek az elővásárlási jog bejegyzéséről. A határozat ellen keresetet terjesztettek elő, és az eljárás végén a Budapest Környéki Törvényszék az indítványozók keresetét elutasította.
Az indítványozók álláspontja szerint a bármiféle kártalanítás nélküli elővásárlási jog alapítása kisajátítási eljárás nélkül fosztja meg az indítványozókat a tulajdonukhoz fűződő rendelkezési joguktól és az ingatlanok forgalmi értékétől, így a sérelmezett rendelkezések ellentétesek az Alaptörvényben foglalt tulajdonhoz való joggal. Az Ör.-nek a kisajátítás mértékét el nem érő, egyéb tulajdonkorlátozásnak tekinthető sérelmezett rendelkezései szintén a tulajdonhoz való joguk sérelméhez vezetnek.
Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy
tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A kisajátítás minden esetben tulajdonváltozást jelent,
az indítványozók esetében azonban tulajdonváltozásról nincs szó, hiszen ingatlanjuk nem került át másik személy tulajdonába. Ennélfogva az Alkotmánybíróság szerint jelen ügyben fogalmilag sem lehet szó kisajátításról, így pedig az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésében foglalt kisajátítási szabály sérelme nem merül fel.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata
„a tulajdonkorlátozás egyik válfajaként” különíti el azokat az állami beavatkozásokat, amelyek ugyan nem szüntetik meg teljes mértékben a tulajdonosnak a dologhoz fűződő jogosítványait, de mégis lényeges – akár a kisajátításhoz mérhető – módon érintik a tulajdon tárgyát, korlátozzák a tulajdonos jogait.
Az Alkotmánybíróság elé tárt iratokból azonban sem az érintett ingatlanok forgalmi értéke, azok piacon való „elértéktelenedése” nem volt megállapítható, sem az, hogy az indítványozók rendelkezési jogát az Ör. támadott rendelkezései bármilyen módon „kiüresítették volna”.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozók által az Ör. támadott rendelkezései az Alaptörvény XIII. cikk (1) és (2) bekezdéseit nem sértik, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.
