A kormány célja, hogy jövőre jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés valósulhasson meg Magyarországon. Legkésőbb január 1-jétől bevezeti továbbá a munkáshitelt – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, Budapesten a Kormányinfón. Magyarország igényelni fogja a határrendészeti költségek megtérítését az uniótól, és kész pert is indítani a költségek megtérítése érdekében – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a kormány a jövő évi költségvetésről még nem, de annak célkitűzéseiről már tárgyalt, és felhatalmazást adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, hogy tárgyaljon a munkaadókkal és a munkavállalókkal.
“A cél az, hogy jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés lehessen Magyarországon”
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány a kiszámíthatóság jegyében azt szeretné, ha többéves megállapodást lehetne elérni, és ha a minimálbér a bruttó átlagkeresetekhez lenne kötve.
“A kormány legkésőbb jövő év január 1-jétől munkáshitelt vezet be; a kedvezményes kölcsönt azok vehetik majd igénybe egyszerűen és gyorsan, akik már 17-18 éves koruktól dolgoznak, és nem jogosultak a diákhitelre”
– közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a kormány tárgyalt a szakmunkáshitelről, és úgy döntött, hogy helyette egy olyan munkáshitelt szeretne bevezetni, ami nem csak a szakmunkások számára érhető el.
Közölte: a hitel részleteit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter fogja kidolgozni, és legkésőbb 2025. január elsejével ezt a kormány be fogja vezetni.
“Magyarország igényelni fogja a határrendészeti költségek megtérítését az Európai Uniótól, és kész pert is indítani a költségek megtérítése érdekében”
– közölte ezt követően Gulyás Gergely.
A kormány mandátumot adott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal a migráció ügyében Magyarországot elmarasztaló ítélet kapcsán – ismertette a kormány szerdai döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A tárcavezető a bizottsággal történő tárgyalások kapcsán elmondta, “vannak olyan sarokpontok, amelyeken a kormány nem tud és nem is akar átlépni, ilyen a magyar emberek népszavazáson hozott döntése. A magyar emberek akarata ellenére Magyarországra senkit nem lehet betelepíteni” – rögzítette. Hangsúlyozta,
a határokat továbbra is megvédik az illegális bevándorlóktól; akik politikai menedékjogot kapnak, azoknak felajánlják az egyirányú ingyenes brüsszeli utat.
Emlékeztetett arra, 2015-ben a magyar miniszterelnök figyelmeztetett arra, ha az Európai Unió nem szerez érvényt a közösségi jognak, a schengeni egyezménynek és nem kötelezi a külső határt védő tagállamokat a hatékony határvédelemre, akkor Schengen össze fog omlani. “A migráció szétveri Schengent, Németország szétveri Schengent” – értékelte azt, hogy szeptember 16-tól Németország bevezeti a határellenőrzés a schengeni határain.
84 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások
“Az elmúlt két hétben csaknem 84 milliárd forint értékű beruházás zárult le Magyarországon, ez összesen 32 projektet jelent” – közölte a kormányszóvivő csütörtökön a Kormányinfón.
Vitályos Eszter elmondta: több mint 2 milliárd forintnyi összegből épültek vagy újultak meg óvodák, bölcsődék.
Eger és Szilvásvárad között befejeződött a 25. számú főút és a 2506-os út felújítása. A beruházás összege 4 milliárd forint volt.
A Heves vármegyei Lőrinci településen 1,8 milliárd forintból valósult meg egy beruházás, amely tartalmazza Pásztó és környékén a buszváró épületeket, gyalogos átkelőhelyeket, parkolóhelyeket és kerékpártárolók építését, kamerák telepítését, vadvédő kerítés építését – sorolta a kormányszóvivő.
Öt településfejlesztési projekt fejeződött be, összesen 750 millió forint támogatási összeggel.
A gazdaságfejlesztés területén 8,3 milliárd forint összegben valósultak meg beruházások – mondta, kiemelve ezek közül a kaposvári Magyar Cukor Zrt. 4,8 milliárd forintos támogatásból megvalósított fejlesztését.
