Brüsszel az önmagában is példátlan nagyságrendű, 80 milliárd forintos büntetés mellett napi 400 millió forintos kényszerítő bírsággal szorítaná rá Magyarországot, hogy változtasson a 2015-ben kialakított határrendészeti rezsimen – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatornán.
A schengeni határellenőrzési kódex szerint a tagállamok a belső határellenőrzéseket a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető súlyos veszélyek kezelése érdekében újra bevezethetik, amennyiben ez szükséges és arányos
– jelentette ki az Európai Bizottság illetékes szóvivője kedden a testület sajtótájékoztatóján.
Anita Hipper szóvivő arra reagált, hogy
hétfőn a német kormány bejelentette: átmenetileg kiterjesztik az ellenőrzést az ország minden határára az illegális migráció visszaszorítása és az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély elhárítása érdekében.
“Az ellenőrzések újbóli bevezetése Európa belső határain lehetséges, de azoknak szükségesnek és arányosnak kell lenniük, és az ilyen intézkedések szigorúan csak kivételes esetben engedélyezhetők”
– hangsúlyozta.
Hozzátette: a bizottság kapcsolatban áll a német és a schengeni hatóságokkal is, amelyek szorosan együttműködnek a jelenleg belső határellenőrzést alkalmazó tagállamokkal.
Szavai szerint a bizottság nem kíván “spekulálni” az intézkedések tartalmáról, és “értékelni fogja a helyzetet“. Alternatív intézkedésként megemlítette az uniós tagállamok közötti közös járőrözés lehetőségét. Továbbá a szóvivő szerint az új migrációs és menekültügyi paktum elfogadása “nagy előrelépés“, amely elősegíti a közös fellépést a tömeges migrációval kapcsolatos kihívásokkal szemben.
Ami a magyar hatóságok bejelentését illeti, hogy a magyar-szerb határról illegális migránsokat szállítanának Brüsszelbe, a szóvivő azt nyilatkozta, hogy ez “alapvetően elfogadhatatlan.”
“Ha ez az akció megvalósul, akkor egyértelműen sérteni fogja nemcsak az uniós jogot, hanem az őszinte és lojális együttműködés, valamint a kölcsönös bizalom elvét is. Ezenkívül aláássa a schengeni térség egészének biztonságát is” – jelentette ki.
Mint mondta, a bizottság kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal, biztosítandó, hogy erre az akcióra ne kerüljön sor.
“A szomszédos országokkal, de az igazságügyi és belügyi ügynökségekkel is kapcsolatban állunk, és készen állunk arra is, hogy a szerződés szerinti minden hatáskörünket felhasználjuk annak érdekében, hogy biztosítsuk az uniós jog tiszteletben tartását” – közölte az uniós szóvivő.
Bakondi: Példátlan nagyságrendű bírsággal kényszerítrnék Magyarországot az illegális bevándorlók beengedésére
Bakondi György azt mondta,” azt akarják elérni, hogy engedjük be az illegális bevándorlókat magyar területre, itt bíráljuk el a menekültkérelmüket, majd pedig azokat, akik nem jogosultak a menekültstátusz elnyerésére, innen szállítsuk vissza oda, ahonnan jöttek.”
A főtanácsadó rámutatott, az elmúlt tíz évben Nyugat-Európában több helyütt is így tettek, ezért tarthatatlan helyzet alakult ki Németországban, Svédországban, Hollandiában és más országokban is. “Sikertelen volt a menekültstátuszt elnyerők beilleszkedése a társadalomba: nem tanulták meg az adott ország nyelvét, súlyos visszaélések vannak a szociális ellátórendszerrel, egyre romlik a közbiztonság, és egyre súlyosabb terrorcselekmények történnek” – hangsúlyozta.
“Azoknál pedig, akiknek a kérelmét elutasítják, tíz esetből kilencben nem sikerül a kiutasítás, illegálisan az adott országban maradnak, feketén vállalnak munkát vagy bűnözésből élnek “– közölte Bakondi György.
“Azzal, hogy a kérelmek elbírálására a külső határt őrző államok területén hoznának létre nagy gettókat, rendkívül súlyos következményekkel fenyeget az olyan országokban, mint Magyarország”
– mondta, leszögezve: a 2015 óta működő határrendészeti rezsim a belső biztonság kulcsa.
A főtanácsadó úgy fogalmazott, az, hogy
Németország fél évre minden határára kiterjeszti az ellenőrzést, szétfeszíti a tagállamok rendszeres munkakapcsolatát, az összefogásból adódó előnyök kihasználását az Európai Unióban.
Németország azzal, hogy nem csak az osztrák határszakaszon lesz ellenőrzés, elismerte, létezik a másodlagos migráció.
“Az illegális bevándorlók odaáramlanak, ahol magasabb a szociális ellátórendszerben elérhető pénzösszeg, ahol az elképzelésük szerint a legjobb életfeltételeket biztosítják számukra”
– jelezte Bakondi György.
“Az eltartásuk a társadalom számára óriási terhet jelent, ennek pedig politikai következményei vannak, ami látható volt a legutóbbi két német tartományi választáson” – mondta a főtanácsadó. Hozzátette: az elmúlt időszak eseményei mind azt jelzik, egyre több ország gondolja azt, hogy elhibázott ez a migrációs politika.
Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kitért arra is, hogy a Szahara és Fekete-Afrika találkozásánál húzódó, több országból álló Száhel-övezet az elmúlt időszakban fontos szűrőszerepet töltött be. Az itt végbement változások következtében ez már nem érvényesül olyan mértékben, mint kellene.
“Magyarország lehetőségeihez mérten – elsősorban a kiképzést segítő katonai kontingenssel – kivenné a részét itt a közbiztonság helyreállításából. Emellett Csádban támogatná a munkalehetőségeket bővítő, a politikai stabilitást erősítő beruházásokat is”
– közölte a főtanácsadó.
Rámutatott, az Európába irányuló afrikai bevándorlás olyan tömegeket érint és a térségben élők száma olyan mértékben fog nőni a következő években, ami szinte kezelhetetlen biztonsági helyzetet eredményezne Európában. “Ezért rendkívül fontos a prevenció” – fűzte hozzá.
Bakondi György hangsúlyozta, a terrorcselekmények megelőzése érdekében rendvédelmi és titkosszolgálati együttműködésre van szükség.
