Szeptember 1-el hatályba lépett a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól szóló 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet. A mobiltelefonok használatának korlátozása mellett számos egyéb tárgy és eszköz is jogszabályi tiltólistára került. A  kormányrendelet nemcsak egy világszerte aktuális helyzetre reflektál, hanem korábbi gyakorlatokat szabályoz le – hangsúlyozza a jogalkotó. De pontosan miről és hogyan is rendelkezik? 

Mely nevelési-oktatási intézményekre vonatkozik a szabályozás?

A kormányrendeletben rögzített tiltások és korlátozások a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 7. § (1) bekezdés b)–j) pontja szerinti alábbi nevelési-oktatási intézményre vonatkoznak:

  • általános iskola,
    gimnázium,
  • szakgimnázium,
  • szakiskola,
  • a készségfejlesztő iskola,
  • az alapfokú művészeti iskola,
  • a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
  • a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
  • kollégium.

Mely tárgyakat tilos bevinni a nevelési-oktatási intézmények területére?

A jogszabály szerint a nevelési-oktatási intézmény területére a tanuló által nem vihetőek be az alábbi tárgyak:

1. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes alábbi eszközök:

  • az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);
  • a ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);
  • a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;
  • az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);
  • az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);
  • az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló);
  • az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek).

2. azon tárgy, amelynek birtoklása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglaltak szerint büntetendő – így

  • a pirotechnikai termékek;
  • robbanóanyag-prekurzor (vagyis olyan anyag, amelyből robbanóanyag állítható elő);
  • a légfegyver, a gáz- és riasztófegyver, a muzeális fegyver, a festéklövő fegyver, a hatástalanított lőfegyver, a flóberttöltény, a gáztöltény, a riasztótöltény, illetve a vaktöltény;
  • kábítószer.

3. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termékek – így

  • az alkohol,
  • a dohánytermék,
  • az energiaital.

Mely tárgyak használata korlátozott a nevelési-oktatási intézmény területén?

A nevelési-oktatási intézmény területén

használatában korlátozott tárgynak minősülnek a telekommunikációs eszközök különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök – így az e-book-olvasók és az okosórák is.

A telekommunikációs eszköz használata korlátott

  • az általános iskola 1–8. évfolyamán, a gimnázium 5–12. évfolyamán, a szakgimnázium 9–13. évfolyamán a tanítási nap folyamán;
  • a kollégiumban a foglalkozások ideje alatt ,
  • az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is; illetve
  • a szakiskola minden évfolyamán a tanórák, a szakmai oktatás, illetve a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szerinti foglalkozások ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is.

A tiltott és használatában korlátozott tárgyak átvételének és visszaadásának szabályai

A használatában korlátozott tárgy a nevelési-oktatási intézménybe bevihető, azzal, hogy azt a tanuló a tanítási nap kezdetén, a tanítási órák megkezdése előtt – kollégiumban a foglalkozás megkezdése előtt – az intézmény házirendjében meghatározottak szerint leadja – a kollégium kivételével – a tanítási nap időtartamára, és azt a házirendben meghatározottak szerint visszakapja.

A használatában korlátozott tárgyat az átvételt követően a nevelési-oktatási intézmény által a házirendben meghatározott elzárt helyen kell tárolni. A tiltott tárgyat a házirendben meghatározott személy veszi át és tárolja visszaadásáig.

A tiltott tárgyat – ha annak birtoklását jogszabály nem zárja ki – a tanuló szülőjének, ha a tanuló a 18. életévét betöltötte, a tanulónak, vagy ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tiltott tárgy tulajdonosa harmadik személy, a harmadik személynek kell visszaadni.

Az átvett tárgyat az átvétel időpontja szerinti állapotban kell visszaadni.

Hogyan ellenőrzik a tiltott és használatában korlátozott tárgyakra vonatkozó előírások betartását? 

Annak érdekében, hogy a tiltott eszközök és termékek valóban kívül maradjanak az iskola területén, a tanárok és iskolaőrök jogosultak lesznek a diákok csomagjainak átkutatására és a birtokolt tárgyak elvételére.

Ha arra utaló információ merül fel, hogy a tanuló a nevelési-oktatási intézmény területén tiltott tárgyat tart birtokában, akkor a szabályok betartását a pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazott jogosult ellenőrizni, azzal, hogy felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott tárgy nincs a birtokában, és ezzel egyidejűleg értesíti a nevelési-oktatási intézmény rendjének fenntartásában közreműködő személyt, az általános rendőri szervet és a tanuló szülőjét.

Ha arra utaló információ merül fel, hogy a tanuló a nevelési-oktatási intézmény területén használatában korlátozott tárgyat engedély nélkül tart birtokában, akkor a szabályok betartását a pedagógus jogosult ellenőrizni, azzal, hogy elsősorban felszólítja a tanulót a tárgy átadására, amennyiben felszólítás ellenére a tárgyat nem adja át, felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott vagy használatában korlátozott tárgy nincs a birtokában.

A tanuló részére a birtoklás és használat igazgató, valamint pedagógus általi engedélyezése

 A használatában korlátozott tárgyat a tanuló a tanítási nap folyamán csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha a nevelési-oktatási intézmény igazgatója egészségügyi célból vagy a pedagógusa pedagógiai célból meghatározott időszakra engedélyezi.

A birtoklásra és használatra vonatkozó engedélyezést az igazgató vagy a pedagógus végzi a tanulmányi rendszerben, azzal, hogy rögzíti a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát (tanóra, foglalkozás, tanítási év), továbbá a birtokolható tárgyat.

Miért korlátozták a telekommunikációs eszközök használatát az iskolákban és kollégiumokban?

A telekommunikációs eszközök iskolai használatával kapcsolatos intézkedés célja, hogy az iskolai környezetet mentesítse a figyelemelterelő tényezőktől, biztosítsa a diákok teljes figyelmét a tanórákon.

Fontos megemlíteni továbbá az addiktív közösségimédia-algoritmusok fiatalokra gyakorolt hatását, mely elvezethet a valódi világtól való elszakadáshoz, mivel akadályozza a társas készségek kialakulását és feljődését.

Kiemelt cél tehát az is, hogy a diákok a szünetekben ne “kütyüzzenek“, hanem beszélgessenek egymással.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a rendelet megjelenését követően jelezte,

a kormány a kérdésről digitális konzultációt folytatott le, amelyben a tanárok és igazgatók többsége szükségesnek tartotta az iskolai mobilhasználat szabályozását, valamint a legtöbb szülő is egyetértett az intézkedések bevezetésével.

“Továbbra is minden tárgy bevihető lesz az iskolába, ami a tanulást segíti, de az nem, ami a tanulást akadályozza, vagy a diákok testi épségét veszélyezteti”

– hangsúlyozta az államtitkár, aki a emlékeztetett arra is, hogy annak érdekében, hogy egészségesebb környezetet teremtsenek a gyerekeknek az oktatási intézményekben, már Franciaország, Hollandia, Olaszország, Szlovákia és Anglia is határozott lépéseket tett a mobiltelefonok kiszorítására az iskolából.

Oktatási céllal továbbra is lehet mobiltelefonokat használni az iskolákban!

“A mobiltelefonok oktatási célra történő használata továbbra is támogatott” – jelentette ki Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szeptember 2-án hétfőn a Hír TV Napi aktuális című műsorában.

Úgy fogalmazott: az ingyenes laptopok kiosztása jelzi, hogy

amennyiben a tanulást segíti a digitális eszköz, akkor nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is lesz a használata“.

Az államtitkár kijelentette:

a rendelet pusztán a nem oktatási célú mobilhasználat esetében fogalmaz meg tiltást, hiszen oktatási céllal továbbra is lehet, sőt – bizonyos képzések esetében – támogatott mobiltelefonokat használni az iskolákban.

Példaként rámutatott: a szakképzésben például komoly hangsúlyt kap a digitalizáció, s már több mint 700 digitális tananyag áll a diákok rendelkezésére.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányrendelet nemcsak egy világszerte aktuális helyzetre reflektál, hanem korábbi gyakorlatokat szabályoz le, sok magyarországi iskolában ugyanis már korábban kezelték a rendelethez hasonló módon a mobiltelefonok használatával kapcsolatos problémákat.