A doppinghasználat nemcsak az egyéni sportteljesítményekre gyakorol hatást, hanem az egész sportvilág hitelességére és integritására is. Az egyik legfontosabb kérdés, amit fel kell tenni:
Milyen értékeket kívánunk képviselni a sport világában – a tisztesség, az egészség és a fair play elvei, vagy az eredmények maximalizálása minden áron?
A fenti kérdésre adott válasz az alapja annak, hogy hogyan fogadjuk és kezeljük a dopping jelenségét mind a sportban, mind társadalmi kontextusban.
A dopping jelenségének a tanulmányozása során megkerülhetetlen a jog, mint normatív eszköz. A tanulmány körbejárja a doppingolást a különböző tudományágak szemszögéből és meghatározza, hogy mit értünk dopping alatt. Bemutatja a doppingellenes tevékenység jogi szabályozásának legfontosabb mérföldköveit, majd a dopping tilalmának jogi szabályozását Magyarországon, ezzel együtt pedig a HUNADO tevékenységét.
Jelen írás – egy-két kivételtől eltekintve – nem a nemzetközi színtéren megvalósuló dopping szabályokat és a Doppingellenes Világszervezet, más néven Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség tevékenységét taglalja elsősorban, hanem a Magyarországon alkalmazandó jogi szabályokat és a doppingtilalom magyar jogi szabályozását mutatja be, a dopping, mint jelenség történeti kialakulása mentén.
A tanulmány 1. része, mely a nemzetközi színtéren megvalósuló dopping ellenes intézkedéseket és jogi szabályozásokat mutatja be ITT olvasható.
A Szerző bírósági titkár (Pécsi Törvényszék, Szigetvári Járásbíróság), a fiatalkorúak ügyeinek szakjogásza.