2024. június 11-én a Német Szövetségi Bíróság (BGH) kihirdette régóta várt ítéletét (X ZB 5/22) a DABUS AI ügyben, amely egy olyan szabadalmi bejelentést érintett, amely egy mesterséges intelligencia (AI) rendszer feltalálóként való elismerését kérte. Az ítélet hangsúlyozza annak szükségességét, hogy természetes személyt nevezzenek meg feltalálóként, még akkor is, ha a találmány jelentős mértékben az AI tevékenységének eredménye.
Szabadalmi bejelentések az AI “DABUS” számára
A bejelentő szabadalmi bejelentési kérelmében a „DABUS” (Device for the Autonomous Bootstrapping of Unified Sentience) névre keresztelt mesterséges intelligenciát nevezte meg feltalálóként, mint: “DABUS – A találmányt önállóan egy mesterséges intelligencia hozta létre”. A Német Szabadalmi Hivatal elutasította a kérelmet arra hivatkozva, hogy a Német Szabadalmi Törvény (Patentgesetz) 37. § (1) bekezdése szerint csak természetes személy nevezhető meg feltalálóként. Az ez ellen benyújtott felülvizsgálati eljárásban a bejelentő elsősorban annak megállapítását kérte, hogy nincs szükség feltalálói megjelölésre, másodlagosan azt, hogy az AI-t nevezzék meg feltalálóként a következőképpen: “a jelen találmányt egy DABUS nevű mesterséges intelligencia hozta létre”, harmadlagos kérelmében pedig a következő feltalálói megjelölést kérte: “Dr. Stephen L. Thaler, PhD, aki a mesterséges intelligencia DABUS megalkotója, amely létrehozta a találmányt.”
Az elsőfokú bíróság döntése
Az elsőfokú bíróság az elsődleges és a másodlagos kérelmeket elutasította, mivel az alkalmazandó Szabadalmi Törvény szerint csak természetes személyek, nevezhetők meg feltalálóként, gépek nem. A bíróság ebben a tekintetben kiemelte, hogy a feltalálók névhasználati joga személyhez fűződő joguk, amely feltalálói minőségük elismerését szolgálja.
A bíróság azonban úgy döntött, hogy a harmadlagos kérelemben megjelölt feltaláló megjelölése nem vitatható, mivel az természetes személy megjelölését tartalmazza, és azt is megjegyzi, hogy a feltaláló a bejelentő. Ilyen formában a bíróság nem látott ellentmondást abban, hogy a bejelentő által létrehozott mesterséges intelligencia (bizonyos, de a bejelentésben meg nem jelölt mértékű autonómiával bíró) tevékenysége eredményeként létrehozott találmányhoz az AI-t létrehozó bejelentő kerüljön megnevezésre feltalálóként.
A Szövetségi Bíróság főbb pontjai
Döntésében a Szövetségi Bíróság követte az elsőfokú bíróság döntését, és helyben hagyta a bejelentő kérelmeire vonatkozó összes megállapítást:
- Természetes személy feltaláló követelménye: A BGH megerősítette, hogy a Szabadalmi Törvény 37. § (1) bekezdése szerint csak természetes személy nevezhető meg feltalálóként, ami összhangban áll azzal az elvi megállapítással, hogy a szabadalmi jog által meghatározott feltalálói tevékenység csak emberi kreativitás és találékonyság révén érhető el. A BGH hozzátette, hogy ezen elv alapján a természetes személy a feltaláló státuszának megállapításához elegendő, ha az AI rendszer segítségével felfedezett műszaki tanítás sikeréhez összességében jelentős emberi hozzájárulás szükséges. Ami azt a kérdést illeti, hogy milyen típusú vagy intenzitású emberi hozzájárulás szükséges, a bíróság azzal érvelt, hogy “nem szükséges véglegesen meghatározni, hogy a rendszer gyártójának vagy tulajdonosának pozíciója elegendő-e, vagy olyan tevékenységek szükségesek, amelyek szorosabb kapcsolatban állnak a felfedezett műszaki tanítással, mint például a programozás vagy adatfeldolgozás speciális intézkedései, a keresési folyamat kezdeményezése, amely a követelt tanítást világította meg, a rendszer által javasolt több eredmény felülvizsgálata és kiválasztása vagy más tevékenységek”.
- AI szerepe a találmányokban: A BGH elismerte, hogy az AI fontos szerepet játszhat a találmányok létrehozásában, azonban hangsúlyozta, hogy az AI bevonása nem változtatja meg a természetes személy feltaláló követelményét. A döntés kimondta, hogy akkor is a természetes személyt kell azonosítani feltalálóként, ha az AI-t használták a feltalálói folyamat során.
- Kiegészítő információk: A BGH engedélyezte az AI szerepét jelző kiegészítő információk – DABUS megalkotója, amely létrehozta a találmányt – feltüntetését, feltéve, hogy ez nem sérti a természetes személy feltaláló megnevezésének elsődleges követelményét. A bíróság fenntartotta, hogy ezek a kiegészítő részletek, bár jogilag nem lényegesek, belefoglalhatók a szabadalmi bejelentésbe anélkül, hogy befolyásolnák annak érvényességét.
A BGH ítéletének következményei
A BGH döntése jelentős következményekkel jár az AI és a szellemi tulajdonjog fejlődő területére nézve – ahogy az AI rendszerek egyre kifinomultabbá válnak, szerepük a feltalálói folyamatban valószínűleg növekedni fog, ami további jogi vizsgálatokat és esetleges jogalkotási változásokat eredményezhet. Jelenleg a BGH világos precedenst állított fel: az AI nem lehet feltaláló, és az emberi felügyelet („human in the loop”) és részvétel továbbra is alapvető marad a feltalálói tevékenység és így végeredményben a szabadalmi bejelentések során.
