Újra az Európai Parlament elnökévé választották Roberta Metsolát kedden Strasbourgban a testület nyitóülésén. Az Európai Néppárt 45 éves máltai politikusa a 720 fős testületben 562 szavazatot kapott, így újabb két és fél éven át töltheti be az elnöki tisztséget.
Egyetlen kihívója a spanyol baloldali Podemos (Együtt képesek vagyunk) jelöltje, Irene Montero volt, aki 61 szavazatot kapott.
A szavazás első fordulója előtt a 2 jelölt rövid beszédeket tartott – a beszédek ITT megtekinthetők.
Ez a parlament tizedik ciklusa. A testületben nyolc frakció alakult, eggyel több, mint az előzőben.
Megválasztását követő beszédében Metsola leszögezte: erős parlamentre van szükség egy erős Európai Unióban.
Figyelmeztetett továbbá a társadalom polarizálódására, amely, mint mondta, politikai erőszakhoz vezet. Hangsúlyozta, hogy Európa ereje a különbözőségében rejlik, példaként a különböző nyelveket, kultúrákat említve.
Hozzátette: új biztonsági és védelmi keretrendszer kialakítására törekednek, „amely visszaszorítja a határaink mentén lévő diktátorok terjeszkedési vágyát és le tudja győzni azokat a hibrid fenyegetéseket, amelyek még mindig leselkednek ránk”.
Az Európára váró kihívások közül egyebek mellett az egyre inkább elharapódzó lakhatási válságot és az éghajlatváltozást említette, kiemelve: azon kell dolgozni, hogy Európa megőrizze versenyképességét, és „az európai vállalkozások Európában maradjanak”.
Kiemelte továbbá a digitalizáció fontosságát, aláhúzva: „ki kell aknázni a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket a többi között a dezinformáció elleni küzdelemben is.”
Az emberi jogokkal kapcsolatban a nők és az újságírók jogaira is felhívta a figyelmet, s szót emelt az antiszemitizmus és az iszlamofóbia ellen.
Beszéde további részében kiemelte Európa szerepét a közel-keleti helyzet és a ciprusi kérdés rendezésében, valamint leszögezte: fel kell készülni az EU bővítésére, „mert az emberek felénk fordulnak, Ukrajnában, Moldovában, Georgiában és a Nyugat-Balkánon” .
„Fel tudjuk építeni azt az Európát, amelyet Simone Veil és Nicole Fontaine álmodott meg” – jelentette ki az EP harmadik női elnöke elődeire, az elnöki tisztséget 1979-től 1982-ig betöltő Veilre és az 1999-től 2002-ig elnöklő Fontaine-re utalva.
A megválasztását követő sajtótájékoztatón leszögezte: „Európa erősebbé tétele érdekében nem szabad megijedni a vitától és a változástól sem, továbbá szót emelt a politikai erőszak ellen is.”
Metsolát 2020 novemberében választották meg az EP első alelnökévé, majd 2022-ben került a testület élére elődje, David Sassoli halálát követően.
A Parlament elnökéről
Az EP elnöke az eljárási szabályzatban meghatározott végrehajtási és képviseleti hatáskörök széles körével rendelkezik. Ezeken a feladatokon kívül rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a Parlament üléseinek levezetéséhez, valamint az ülések szabályszerű lefolytatásának biztosításához szükségesek.
Az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikke kimondja, hogy a Parlament a képviselők közül választja elnökét. Az 1979-es első európai választások (általános választójog) óta minden elnök két és fél éves, megújítható időtartamra van hivatalban. Ez azt jelenti, hogy minden jogalkotási ciklusban két elnök lehet. A Parlament 1952-es megalakulása óta 31, 1979 óta 17 elnök volt.
