A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha a választási eljárás során nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/2641/2024. számú, kúriai döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk.VI.39.141/2024/11. számú végzését, amely helybenhagyta a főpolgármester-választás eredményét megállapító 391/2024. számú NVB határozatot.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint
a Kúria végzésében nem indokolta meg kellően miért találta alaptalannak az NVB határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére vezetett.
Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytania, és új döntést kell hoznia.
A helyi önkormányzati választás során a szavazás napját megelőzően Szentkirályi Alexandra visszalépett a főpolgármester-jelöltségtől. A választási eljárásról szóló törvény szerint ilyen esetben az idő rövidsége okán nem kell új szavazólapot gyártani, hanem a jelöltet nevének áthúzásával kell törölni a szavazólapról. A választást követően vita alakult ki arról, hogy a szavazókörök nem azonos módon végzeték el a visszalépő jelölt törlését, ami megtéveszthette a választópolgárokat. Erre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elrendelte az összes fővárosi szavazókörben az érvénytelen szavazatok újraszámlálását, majd megállapította a főpolgármester választás eredményét. Az NVB eredményt megállapító döntése ellen a két jelölt bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria – az egyesített kérelmeket együttesen bírálva el – végzésével helybenhagyta az NVB határozatát.
Vitézy Dávid bírósági felülvizsgálati kérelemének két eleme volt: egyrészt azt kérte, hogy a Kúria változtassa meg az NVB határozatát, és rendelje el az összes fővárosi szavazókörben az érvényes szavazatok újraszámlálását is, másrészt kérte a IV és VII. kerületben a szavazás megismétlését. A Kúria végzésében az első kérelmet alaptalannak találta, a második kérelem esetében pedig nem találta igazoltnak a jogsértést.
A Kúria végzése ellen Vitézy Dávid terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Ebben azt állította, hogy sérült a passzív választójoga, tekintettel arra, hogy a kiesett jelölt törlésére vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezése és végrehajtása nem volt egységes, és ez kihatott a választás végeredményére is, továbbá kifogásolta, hogy a Kúria nem indokolta meg miért nem foglalkozott érdemben az újraszámlálást célzó kérelmével.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó kötelezettségét, amely szerint köteles döntését okszerű indokolással alátámasztani.
Az ügy alapkérdése az volt, hogy a Kúria helyesen értelmezte-e jogsértés fogalmát. Végzésében ugyanis azt állapította meg, hogy az érvénytelen szavazatok újraszámlálása során szerzett új bizonyítékok alapján nem kérhető az érvényes szavazatok újraszámlálása, mivel az új jogsértés állításának minősül. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kúria az Alaptörvény 28. cikkét figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámlálására vonatkozó indítványozói kérelmet új jogsértésnek. Az Alaptörvénynek megfelelő értelmezés szerint azonban
a Kúria feladata annak megállapítása lett volna egy korábban állított jogsértés kapcsán, hogy az új bizonyítékok alapján szükségesé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása.
A határozat értelmében
a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha a választási eljárás során nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Kúria határozatát megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság határozatára tekintettel az ügyben a Kúriának újból le kell folytatnia az eljárását, és új döntést kell hoznia.
