Az indokolt bírói döntéshez való jog a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részjogosítványa – szögezi leg az Alkotmánybíróság IV/2726/2023. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.788/2022/19. számú ítéletét.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó – aki a perbeli ingatlannal közvetlenül szomszédos ingatlan tulajdonosa – alperesként vett részt egy birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránt indított perben. Az ügyben az illetékes jegyző megállapította, hogy a felperes birtokháborítást követett el azáltal, hogy a perbeli ingatlanra építési és bontási törmeléket halmozott fel talajfeltöltés céljából, amely törmelék az indítványozó telkére átfolyt. A jegyző határozatában kötelezte a felperest a felhalmozott törmelék elszállítására, és eltiltotta a további birtoksértő magatartástól. A felperes a döntés ellen keresetet nyújtott be. Az eljárás során az elsőfokú bíróság a jegyző határozatát megváltoztatta, és az indítványozó birtokvédelmi kérelmét elutasította.
A bíróság álláspontja szerint nem volt megállapítható, hogy a békés birtoklást a feltöltés akadályozta, illetve az sem, hogy a vitatott időpontban a felperes végezte a feltöltést. A másodfokú bíróság az első fok ítéletét helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróságok több szempontból is megsértették a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, többek között azzal, hogy becsatolt bizonyítékokat nem vették figyelembe, a bírósági döntések kellő indokolást nem tartalmaztak, illetve nem érvényesült a bírói pártatlanság követelménye az eljárások során.
Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy
az indokolt bírói döntéshez való jog a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részjogosítványa.
Ez azt jelenti, hogy a bíróságok az eljárási szabályokat kötelesek az Alaptörvénynek megfelelően alkalmazni, továbbá az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálni, és értékelésükről számot adni. Az ügyben az alaptörvény-ellenesség kizárólag azon alapszik, hogy a támadott ítélet nem felelt meg annak az alkotmányos tartalomnak, amit az Alkotmánybíróság az indokolási kötelezettség értelmezésével kialakított. A bíróságok nem fejtették ki kellő alapossággal az általuk irányadónak tekintett szempontokat döntéseik indokolásában, ez pedig az indítványozó indokolt bírói döntéshez való jogának sérelmét is eredményezte. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott bírósági döntést megsemmisítette.
