Sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, így alapjogsérelmet eredményez, ha a bíróság döntésében nem nem teljesíti az Alaptörvényben szereplő indokolt bírói döntéshez való jogból fakadó követelményeket – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1743/2023. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság 6.Kbf.57/2022/8. számú végzését.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó mint szerződéses szakaszvezető feljelentést tett bázisparancsnoka ellen kényszerítés bűntette miatt. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletével a vádlottat felmentette a kényszerítés bűntettének kísérlete alól.
Fellebbezés folytán a másodfokú bíróság a tárgyalás kitűzése után tájékoztatta a feleket, hogy a tárgyalás nem nyilvános, de a büntetőeljáráról szóló törvény (Be.) alapján 8 napon belül lehet kérni az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson történő elbírálását. Mivel az indítványozó a másodfokú tárgyaláson részt kívánt venni, nyilvános tárgyalás tartását kérte. Ennek ellenére a bíróság nem tűzött ki új tárgyalási napot, hanem a kitűzött tárgyalási napon meghozta a döntését. A másodfokú bíróság végzése az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett bírósági döntés alaptörvény-ellenes; sérti az Alaptörvényben szereplő tisztességes és nyilvános tárgyaláshoz való jogát, ugyanis a peres ügyet nem nyilvánosan tárgyalták, sem az indítványozó sem jogi képviselője nem vehetett részt az ülésen, így nem kaptak lehetőséget arra, hogy érveiket előadják, mely a döntést érdemben befolyásolhatta volna.
Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az indokolási kötelezettség szempontjából a fentiek szerint lényeges kérdés tekintetében nem adott választ arra, hogy az indítványozónak a jogi képviselőjén keresztül szabályszerűen benyújtott, a nyilvános ülés tartásával kapcsolatos indítványát miként bírálta el. Ezért az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának kifogásolt végzése nem teljesíti az Alaptörvényben szereplő indokolt bírói döntéshez való jogból fakadó követelményeket, ami a tisztességes eljáráshoz való jog részjogosítványa. Ez pedig az indítványozó oldalán alapjogsértést eredményezett.
Ezért az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa végzését megsemmisítette.
