Az Európai Unió („EU”) belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló rendelete („FSR”) új szabályokat vezetett be arra az esetre, ha uniós vállalatokat érintő felvásárlásokban vagy közbeszerzési eljárásokban, illetve akár más jelentősebb piaci hatású műveletekben EU-n kívüli támogatásokból finanszírozott vállalkozások vesznek részt. Az Európai Bizottság („Bizottság”) a közelmúltban több új FSR eljárás megindítását vetítette elő, amelyek elsősorban a kínai cégek uniós piacokra gyakorolt káros hatásainak a vizsgálatára fognak irányulni, és nemrégiben az első FSR szerinti rajtaütésre is sor került. A cikkben röviden bemutatjuk az FSR sarokpontjait, illetve a Bizottság legújabb törekvéseinek okait és lehetséges irányait.

Az FSR szerinti eljárás és annak célja

Az FSR preambuluma hangsúlyozza, hogy a meglévő uniós eszközök egyike sem foglalkozik a külföldi támogatások által okozott torzulásokkal. Az EU ennek a hézagnak az orvoslására tartott szükségesnek bevezetni egy olyan új eszközt, amely hatékonyan kezeli a külföldi támogatások által okozott torzulásokat a belső piacon, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. Másként fogalmazva, míg a szigorú EU-s state aid szabályok megkötik a tagállamok kezét, így az uniós vállalkozások nem részesülhetnek piactorzító állami támogatásban, addig az EU-n kívülről jövő versenytársak ezidáig minden megkötés nélkül élvezhették saját államaik támogatását, ami nyilvánvaló versenytorzítást jelentett a globális piacokon.

Az FSR ezért három eljárás-típust vezetett be: egyrészt összefonódások előzetes bejelentését (ti. meghatározott árbevétel elérése esetén), másrészt külföldi támogatások bejelentését közbeszerzési eljárásokban, harmadrészt pedig olyan hivatalbóli eljárásokat, amikor a Bizottság saját kezdeményezésére vizsgálja meg a belső piacot esetlegesen torzító külföldi támogatásokat. Az előbbi kettő hatályba lépése viszonylag friss (2023. októberi), így egyelőre kevés érdemi tapasztalat áll rendelkezésre.

Az FSR kikényszerítésért kizárólag a Bizottság felelős, amely erős jogosítványokkal bír a feladatai ellátása során: korrekciós intézkedéseket vezethet be, tájékoztatási kötelezettséget írhat elő, ideiglenes intézkedéseket rendelhet el, pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki, de végső esetben akár meg is tilthatja az összefonódás végrehajtását, illetve közbeszerzés elnyerést. A Bizottság rajtaütéseket is végezhet az FSR keretében, elsőként egy biztonsági eszközöket gyártó céget vizsgált, amellyel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy piactorzító külföldi támogatásban részesült.

Vestager a növekvő kínai befolyásra figyelmeztet az uniós piacokon és szisztematikus fellépést sürget

A Bizottság versenyjogért felelős biztosa, Margrethe Vestager április 9-i beszédében kifejezetten új irányokat meghatározó kijelentéseket tett a Bizottság jogalkalmazói törekvéseit illetően, melyben számos kritikát megfogalmazott az elmúlt évek tendenciáival kapcsolatban.

A biztos beszédében hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben visszatérő problémaként jelentkezik egyes piacokon, hogy kínai vállalatok az uniós cégeknél jelentősen kedvezőbb árú ajánlatot kínálnak, amelyet feltételezhetően EU-n kívüli állami támogatássokkal finanszíroznak, ráadásul sok esetben olyan halasztott fizetési feltételekkel, amelyek egyébként uniós vállalatoknak nem is megengedettek. Ezzel pedig rendkívül jelentős versenyhátrányba kerülhetnek az uniós vállalatok, különösen olyan területeken, mint a nap- vagy szélenergia felhasználása. A biztos szerint ez nem csak versenyjogi, hanem a gazdasági közérdek szempontjából is aggályos, hiszen: „[…] nem csak a versenyképességünkre nézve veszélyes. Veszélyezteti a gazdasági biztonságunkat is.”

A biztos beszédében arra is figyelmeztetett, hogy számos piac esetében már most elszalasztottnak tűnik annak lehetősége, hogy a Bizottság biztosítani tudja a megfelelő versenyt és az uniós vállalkozások magas szintű versenyképességét. Példaként kitért a napelemek piacának helyzetére, ahol a statisztika azt mutatja, hogy az EU-ba telepített napelemek 3%-át sem éri el az unióban gyártott napelemek száma, így mára nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a piacot egyértelműen nem az uniós cégek dominálják. A biztos hangsúlyozta, hogy „Szisztematikus megközelítésre van szükségünk. […] mielőtt még túl késő lenne. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ami a napelemeknél történt, megismétlődjön az elektromos járművek, a szél vagy az alapvető chipek esetében.”

Vestager az előbbiekre hivatkozással sorolja fel, hogy milyen lépések történtek már a fentiek ellensúlyozása érdekében az FSR alapján: az FSR alatt eljárást indított a Bizottság Bulgáriában egy vonatokra kiírt közbeszerzési eljárásban, aminek eredményeképpen egy kínai állami tulajdonú vállalat visszavonta ajánlatát; nemrég indított vizsgálatot a Bizottság olyan kínai cégek ajánlatai miatt, amelyek egy romániai napelemekre kiírt közbeszerzési pályázaton jogosulatlanul előnyben részesülhettek. Ezeknek a sorába illeszkednek a biztos beszéde során a kínai szélturbina-beszállítókkal szemben meghirdetett ügyindítások az FSR alapján, amelyek a szélerőműparkok fejlesztésének feltételeit fogja vizsgálni Spanyolországban, Görögországban, Franciaországban, Romániában és Bulgáriában.

Bár már jelenleg is Kína rendelkezik messze a világ legnagyobb szélerőmű-gyártási kapacitásával (nagyjából 60%-kal), az EU-ban a Wind Power Package-el, amelynek egyik fő célja az energiabiztonság megteremtése, és az induló FSR-s eljárásokkal feltehetőleg még maradt lehetőség a szélenergia piacán az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére. Fontos ugyanakkor azt is kiemelni, hogy Vestager a Bizottság által lefolytatott vizsgálatok, illetve új jogalkalmazási eszközök céljaként nem azt határozta meg, hogy azok korlátozzák a versenyt, illetve egyes EU-n kívüli országok, vállalatok gazdasági sikerének gátat szabjanak. Ezeknek az intézkedéseknek elsőrosban az a célja, hogy biztosítsák az egyenlő és tisztességes gazdasági kapcsolatokat az EU-ban.

Mit tartogat a jövő?

Számos érdekes kérdést tartogatnak a következő hónapok is az FSR-ral kapcsolatban, hiszen eddig csak valamivel több mint ötven eset került a Bizottság elé, így bőven vannak még bizonytalanságok az alkalmazásával kapcsolatban, tekintettel arra is, hogy a lezárt ügyek száma igen alacsony. Az viszont már most látszik, hogy az FSR szerinti eljárással egy hiánypótló eszköz került a Bizottság kezébe, amelyet a fentiek szerint nem is fél alkalmazni.

Magyarország esetében különös érdekes lehet a mostani, öt országra kiterjedő, szélerőművek ellen indított széleskörű vizsgálat, hiszen a közelmúlt hazai jogi fejleményei egy folyamatosan bővülő piac lehetőségét teremtették meg, amelyeken a tisztességes piaci feltételek megteremtéséhez a mostani bizottsági fellépések is hozzájárulhatnak. Egyelőre a Magyarországot érintő EU-n kívüli beruházások nem kerültek a Bizottság hivatalos FSR célkeresztjébe, ettől függetlenül érdemes figyelemmel kísérni a szomszédainknál megindított ügyeket, hiszen ezek közvetlen példaként szolgálhatnak majd a későbbiekben itthon is.