A bíróság döntése sérti az Alaptörvény tisztességes eljárást garantáló rendelkezését, amennyiben nem ismerhetők fel benne az alkotmányos mérlegelés szempontjai – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/2242/2024. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria támadott végzését.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet képviselőjelöltje, aki választási kifogást terjesztett elő a választási alapelvek megsértése miatt Szombathely Megyei Jogú Város egész területén kihelyezett óriásplakátokkal, és más típusú hirdetésekkel összefüggésben. Előadása szerint egyértelműen megállapítható, hogy a hirdetések megrendelője a Szombathely Megyei Jogú Város tulajdonában álló II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintett. A kampányidőszak kezdetétől Szombathely egész területén folyamatosan jelennek meg és láthatóak az I. rendű érintett jelölő szervezet óriásplakátjai, habkarton plakátjai és egyéb hirdetései, amelyeken látható egyedi grafika, betűtípus és színkombináció teljesen azonos a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek hirdetésein használtakkal. Az indítványozó kifogását Szombathely Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az indítványozó fellebbezést nyújtott be, a fellebbezésre tekintettel a Vas Vármegyei Területi Választási Bizottság a határozatot megváltoztatta, amelyet a Kúria, az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján lefolytatott eljárásban, helyben hagyott. Az indokolás szerint a II-IV. rendű érintettek jogszabályban meghatározott feladatkörükben jártak el, emiatt tevékenységük nem minősül kampánytevékenységnek.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése sérti a tisztességes eljáráshoz, valamint az indokolt bírói döntéshez való alapjogát, mert a Kúria nem adott számot az esélyegyenlőség alapelvének sérelmére vonatkozó indítványozói álláspont vizsgálatáról. Nézete szerint alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy sérti-e a választójogot az a gyakorlat, amely szerint egy önkormányzat és annak kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezet teljes egészében átveszi, és a választási kampányidőszakban is használja az egyik adott választáson is induló jelölő szervezet arculatát.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott végzés valóban nem merítette ki a felülvizsgálati kérelmet, mert nem tartalmazott indokolást arra, hogy a kérelemben állított, a választási eljárásról szóló törvény alapelvei között szereplő esélyegyenlőség elve megsértésének érdemi vizsgálatával miért nem foglalkozott. A döntésben továbbá
nem ismerhetők fel az alkotmányos mérlegelés szempontjai, így ezen hiányosságok miatt sérült az Alaptörvény tisztességes eljárást garantáló rendelkezése.
Ezért az Alkotmánybíróság a Kúria végzését megsemmisítette.