Az a fogyasztó, aki vásárlási kötelezettség nélkül köt gépjárműlízingszerződést, nem rendelkezik elállási joggal – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-38/21., C-47/21. és C-232/21. számú BMW Bank és társai egyesített ügyekben hozott ítéletében. A döntés ppontosítja a fogyasztók lízinggel és a gépjárművásárlási hitelekkel kapcsolatos jogait.
Több fogyasztó a ravensburgi regionális bíróság (Németország) előtt előadta, hogy érvényesen álltak el a gépjárműgyártókhoz kapcsolódó bankokkal (BMW Bank, Volkswagen Bank és Audi Bank) kötött lízingszerződésektől. E szerződések gépjármű vásárlási kötelezettség nélküli lízingjére, illetve használt gépjármű finanszírozására vonatkoztak.
A lízingszerződés esetében a fogyasztó egy olyan gépjárműkereskedőt keresett fel, aki jogosult tájékoztatást adni a szerződésről, és a szerződést ezt követően e fogyasztó és a bank között távközlő eszköz segítségével közvetlenül kötötte. A hitelmegállapodások esetében a gépjárműkereskedők a bankok közvetítőjeként jártak el. E fogyasztók mindegyike hónapokkal, sőt több évvel a szerződés megkötése után állt el a szerződéstől, azonban egyikük akkor gyakorolta elállási jogát, miután a hitelt teljes egészében visszafizette. E fogyasztók álláspontja szerint az uniós jog szerinti 14 napos elállási határidő nem kezdődött meg, mivel a szerződés megkötésekor nem tájékoztatták őket megfelelően jogaikról és kötelezettségeikről. A bankok viszont azzal érvelnek, hogy az ennyi idő utáni elállást mindenképpen visszaélésszerűnek kell minősíteni.
A ravensburgi regionális bíróság ezzel kapcsolatban intézett kérdést a Bírósághoz.
A Bíróság azt állapítja meg, hogy
az a fogyasztó, aki az általa megadott követelményeknek megfelelően megrendelt gépjárműre vonatkozóan lízingszerződést köt, az uniós jog alapján nem rendelkezik elállási joggal, ha a szerződés értelmében a lízingidőszak végén nem köteles megvásárolni a gépjárművet.
Ez akkor is így van, ha a szerződést távollévők között vagy az üzlethelyiségen kívül kötötték.
A hitelmegállapodásokat illetően a Bíróság megállapítja, hogy
az ilyen szerződésektől való elállásra előírt 14 napos határidő nem kezdődik meg, ha az eladó vagy szolgáltató által a szerződés megkötésekor nyújtandó tájékoztatás olyan mértékben hiányos vagy téves, hogy ez hatással volt a fogyasztó jogai és kötelezettségei terjedelmének értékelésére, valamint a szerződés megkötésére vonatkozó döntésére.
Ilyen esetben az elállási jog 14 napon túli gyakorlása semmi esetre sem tekinthető visszaélésszerűnek, még akkor sem, ha arra a szerződéskötést követően hosszú idővel kerül sor.
A Bíróság ugyanakkor pontosítja, hogy
a hitelmegállapodás teljes körű teljesítését követően a fogyasztó már nem élhet elállási jogával.
