Amennyiben az indítványozó által előadott sérelem nem áll közvetlen alkotmányjogi összefüggésben az Alaptörvény indítványozó által hivatkozott cikkével, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasítja, akkor is, ha más jogszabályhelyre alapozva a sérelem egyébként felmerülhetett volna. A Testület IV/2229/2022. számú határozatának tanulságai.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék támadott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben egy budapesti kerület polgármestere hivatalos közösségi oldalán közleményt tett közzé, amely alatt az indítványozó hozzászólását törölték, és lehetetlenné tették számára, hogy további véleményt írjon.
Az indítványozó ezért kérelmet nyújtott be az alperes hatósághoz azzal, hogy őt a polgármester részéről közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte politikai véleménye miatt.
Az alperes elutasította az indítványozó kérelmét; megállapította, hogy indítványozó ugyan rendelkezett védett tulajdonsággal, és hátrány is érte őt, azonban a hátrány az indítványozót nem a személyisége lényegi vonását jelentő baloldali politikai vagy más véleménye miatt érte, hanem egy adott, konkrét kérdésben kifejtett véleménye okán (tehát okozati összefüggés nem volt megállapítható).
Az indítványozó a határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő, mert véleménye szerint a védett tulajdonsága és az őt ért hátrány között megállapítható okozati összefüggés, tehát az eljáró hatóság helytelenül járt el. A (megismételt eljárásban) hozott ítéletében a bíróság az indítványozó keresetét elutasította.
A bíróság megállapította, hogy az indítványozó ugyan a kérelmében valószínűsítette a védett tulajdonságát, és azt, hogy őt hátrány érte, ugyanakkor a kérelemből egyértelműen megállapítható volt az is, hogy a hátrány nem a politikai véleménye, hanem egy építési projekttel kapcsolatban kifejtette véleménye miatt érte; az alperes határozata ezért megfelelő indokolást tartalmazott.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság alaptörvény-ellenesen értelmezte és alkalmazta az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti bizonyítási szabályokat, ami által sérült az egyenlő bánásmódhoz való joga, a diszkrimináció-tilalom követelménye, valamint a jogorvoslathoz való joga.
Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a támadott ítélet (bár egy, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatos eljárásban született) kapcsán előadott sérelem nem áll közvetlen alkotmányjogi összefüggésben az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében garantált egyenlő bánásmód követelményével. Jelen esetben
az indítványozó által vélelmezett alapjogi sérelem valójában nem az Alaptörvény diszkrimináció-tilalmat kimondó XV. cikk (1) bekezdésén (anyagi jog), hanem a tisztességes hatósági eljárást garantáló XXIV. cikk (1) bekezdésén (eljárásjog) alapulva merülhetett volna fel, az indítványozó azonban erre nem hivatkozott.
Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
