Kedden a képviselők hivatalosan is elfogadták a Tanáccsal már egyeztetett javaslatokat az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokról, melyek alapján 2030-tól az Európai Unió területén épülő új épületeknek kibocsátásmentesnek kell lenniük. Az intézkedések segítenek az energiaszámlák csökkentésében és a klímaváltozás megfékezésében. A mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületek mentességet kapnak a szabályok alól.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek. A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréje is javulni fog a felülvizsgálatnak köszönhetően.
Kibocsátáscsökkentési célértékek
2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie.
Ez a követelmény a közhatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már 2028-tól érvényes lesz. A tagállamok ennek teljesítéséhez a teljes életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciált (GWP) vehetik majd alapul, így tehát az építkezéshez felhasznált termékek gyártásával, beépítésével, bontásával és ártalmatlanításával járó üvegházhatásúgáz-kibocsátással is számolniuk kell.
A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását.
Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.
A már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre fokozatosan napelemeket kell telepíteni, amennyiben ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható. Az összes új lakóépületet pedig 2030-ra el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel.
A fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fokozatos leszerelése
A tagállamoknak lépéseket kell tenniük a fűtési rendszerek dekarbonizációja érdekében, többek között a fűtéshez és hűtéshez használt fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésével.
A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben.
2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. A pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják.
Kivételek
Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre.
Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek.
A következő lépések
Az irányelvet a képviselők 370 szavazattal, 199 ellenében és 46 tartózkodás mellett fogadták el. Most a Tanács hivatalos jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a jogszabály életbe léphessen.
Háttér
Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unión belüli energiafogyasztás 40 százaléka, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak pedig 36 százaléka írható az épületek számlájára. 2021. december 15-én ezért az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomag részeként jogalkotási javaslatot fogadott el az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására. A 2021 júliusában elfogadott európai klímarendelet pedig jogilag kötelezővé tette mind a 2030-as, mind a 2050-es célértékek elérését.
Konferencia Európa jövőjéről
Az épületek energiateljesítményéről szóló jogszabály közvetlenül illeszkedik az Európa jövőjéről szóló konferencia célkitűzéseihez és javaslataihoz, amelyek célja az EU energiafüggetlenségének és fenntarthatóságának fokozása. Ez a jogalkotási kezdeményezés összefonódik a konferecia olyan javaslataival, mint például az önkormányzatok szerepének erősítése a várostervezésben a kék-zöld infrastruktúra támogatása érdekében (2. javaslat (3) bekezdés), az olaj- és gázimporttól való függőség csökkentése energiahatékonysági projektek révén (3. javaslat (3) bekezdés), valamint az energiahatékonysági projektek aktív támogatása az energiatermelés és -ellátás terén való nagyobb önállóság elérése érdekében (18. javaslat (2) bekezdés).
